Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 65. szám - Mielőtt a vevő az árverési föltételeknek eleget tett, lehet-e - a végrehajtás utján eladott birtokra a végrehajtást szenvedő alperesnek adósságait zálogjogilag bekeblezni?

259 mint felperes részére ifj. Baksa István ellen 24 ft. erejéig lefolytatott végrehajtás alkalmával lefoglalt ingóságok tulajdona iránt Bácsmegye illető szbirósága előtt igénypert támasztott. Ebben az eljáró szbiróság 1869. július 13-kán 1645. sz. a.végzéssel az igénykeresetnek csak részben adott helyt. Felperes részéről fel ebbezés adatván be,a per a kir. táblához terjesztetett fel, mely által az ügy a Semmitőszékhez tétetett át, mert a tábla semmiségi esetet látott fenforogni azon körülmény folytán, mikép az alperes által pusztán kérvénynek tekintetni kivánt, kellően fel nem szerelt, és az igényelt tárgyakat körül irtán elő nem tüntető, de még csak azokat névszerint sem elősoroló — beadvány — illetőleg keresetlevél a perr. 467. § ellenére egyedül végrehajtató Károlyi József ellen intéztetvén; az annak folytán, most nevezett végrehajtató perbeidéztetésének elrendelésével lefolytatott eljárás nem a perrend szabályai szerint lett megindítva. A Semmitőszék azonban nem találta semmiség esetét fenforogni; „mert az igénykereseti kérvénynek czimzett beadvány a perr. 85. és 114. §§. értelmében a sommás biró által mint kereset elfogadható volt; „mert felperes az által, hogy igénykeresetét csak a foglaltató és nem a 467. §. szerint egyúttal foglalást szenvedő ellen is intézte, — a biróság pedig az által, hogy a kereset letárgyalása után a per kérdését, az ügy állásához képest és a perben álló felek irányában érdemileg eldöntötte, a perr. 297. §-ban foglalt semmiségi esetek alá sorolható alaki jogsértést el nem követett. „m e r t felperes keresetének ki elleni indítására nem utasítható; és az illetékes személy be nem idézésének jogszerű következménye csak az lehet, hogy az ítélet ez ellen hatálytalan marad. (1870. aug. 11. — 7438. sz.) A perr. 246. §. szabálya, mely szerint az ügy érdeme Ítélet által eldöntendő, azon perköltségek feletti határozathozatalra is kiterjed, melyek az ügy érdemére vonatkoznak. Ellenben azon perköltségek felelt, melyek nem az ügyérdeme eldöntésének, hanem annak mellőzésével a pertöli elállásnak következményei, nem Ítélet, hanem végzés által kell határozni. Jakabfy Albert N.-Enyed város egyesbirósága előtt Boér Finta Sándornét bizonyos számlatartozás iránt beperelvén, tárgyalásra határidő tüzetett ki. Felperes ez alkalommal keresetétől elállott, minek folytán az egyesbiróság f. év apr. 11-kén 150. sz. a. kelt végzéssel a pertőli elállást tudomásul vévén, felperest a kért perköltségekben elmarasztalta. Ez ellen alperes sem. panaszt adott be azon okból; mert ez ügy a perr. 69. s 111. §§. szerintitélettel, és nem végzéssel lett volna eldöntendő — mi által a fél felebbviteli jogorvoslatától elüttetett. A Semmitőszék a sem. panaszt elvetette; „mert a perr. 246. §. szerint a perérdeme itélet, minden más kérdés pedig végzés által levén eldöntendő; miután jelen esetben a perköltség iránti intézkedés pertőli elállásnak, nem pedig az ügy érdeme eldöntésének következménye; igy az a 71. §. végpontjárai tekintettel is. végzés — nem pedig ítélettel volt kifejezendő." (1870. aug. 11. 7282. sz. a.) Semmiséget előidézhető lényeges alaki jogsérelemnek nem | tekintethetik az, ha alperes neve és lakhelye a keresetlevél tarI (almában ki nem tétetett, de a keresetlevél küllapján kifejeztetett. Az ily hiány miatt emelt semmiségi panasz merően alaptalannak veendő és pénzbirsággal büntetendő. Czukker Henrik Nyíregyháza város sommás bírósága előtt Popper Ferenczet 153 ft. 60 kr. iránt beperelte f. év jun. 2-kán 2659. sz. a. beadott keresetével. — Tárgyalásnál alperes kifogást tett a keresetlevél szerkezete ellen azon okból, mivel neve, lakhelye, polgári állása a keresetlevél belső szövegében nincs kitéve. Az egyesbiróság f. év június 30. 3153. sz. a. alperest a keresetben elmarasztalta, alperesi kifogásra azt jegyezvén meg, hogy az alapjául szolgált hiány kipótoltatott az által, hogy alperes neve, állása stb. a keresetlevél küllapján kitétetett, mi által alperes megidéztetése lehetővé is tétetett. Alperes a perr. 297. §. 10. s 11. pontja alapján sem. panaszt adott be azon okból, mert felperes azáltal, hogy a keresetlevél küllapján alperes nevét, lakhelyét stb. kitette, még nem tett eleget aperr. 64. §. rendeletének, mely szerint az a keresetlevél béltartalmában is kiteendő lett volna. A Semmitőszék e sem. panaszt elvetette és alperesi ügyvédet 20 ft. birságban elmarasztalta: „mert az, hogy a keresetlevélben alperes neve és lakhelye ki nem tétetett, miután az különben a kereset küllapján szemlélhető, oly lényeges alaki sérelemnek, mely a perr. 297. §. alá vonható lenne, nem tekintethetvén, a semm. panasz merőben alaptalan, miért is az azt beadó alperesi ügyvéd a 303. §. szerint birságban volt elmarasztalandó." (1870. aug. 10. — 7158. sz.) A kocsmáltatási jog a jószágok, tehát az ingatlan dolog birtokának tartozékát képezvén; a kocsmáltatási jog s nevezetesen annak elismerése iránti keresetek, mint ingatlan vagyonra vonatkozó jogok iránti keresetek feletti bíráskodás a birlohbiróság körébe tartozik. Boernale Lebu és Lazia, mint családjuk képviselői is Fogaras vidék tszékéhez aziránti keresetet adtak be, hogy a kir. ügyészség által képviselt kir. kamara N'etotu községben létező birtokukhoz tartozó korcsmáltatási joguk elismerésére köteleztessék. — Alperes a birói illetőség ellen tett kifogást azon okból, mert a kereset tárgyát az állítólagos kocsmáltatási jog alperes részérőli elismerése, tehát személyes jogi cselekmény képezvén, az nem a birtok, — hanem személyes biróság elébe tartozik. A tszék ezen kifogásnak helyt adott s felperest illetékes bírósághoz utasította. — Az erdélyi kir. tábla ezen tszéki végzést megsemmisítette, mert a kocsmáltatási jog felperesek nemesi birtokának tartozékát képezi. Ez ellen alperes sem. panaszt adott be. A Semmitőszék a sem. panaszt elvetette; „mert a kocsmáltatási jog az ország törvényei szerint ingatlan dolog birtokához van kapcsolva, ingatlan vagyonra vonatkozó jogok feletti bíráskodás pedig a perr. 18. §. szerint a birtokbiróság körébe tartozik s azt a per. 42. §. szerint azon tszók gyakorolja, melynek kerületén az ingatlan vagyon fekszik." (1870. jul. 27. — 7339. sz.) A társulatok részéről támasztott kereseteknél elégséges, ha a keresetlevélben s küllapján a feli ;pö társulat czime van 65*