Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 63. szám - A hagyatéki tárgyaláshoz s egyéb ide vonatkozó jogszabályok felvilágositásához

250 által okozott kár megtérítése felett is tartozik határozni (perr. 344. §.) Komáromy Sándor Érsekújvár város bírósága előtt Drechsler Bernát, Alajos s Johanna ellen 1840. ft s járul, iránt biztosítást eszközölvén s foganatosíttatván, az erre megtartott tárgyalásnál alperesek kifogásokat adtak be. A törvényszék következő végzést hozott: „A f. év június hó 18. napján 918. sz. a. hozott biztosítási végzés, s ennek alapján foganatosított biztosítási foglalás, s illetőleg a birói zár joghatálya továbbra is fentartatik, s egyúttal köteleztetnek a kifogással élők az ellenfél ügyvédének 15 ft. s saját képviselőjüknek 23 ftra o. é. szállított perköltségeket 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett lefizetni. Indokok : Az érvényesítetni megkísértett kifogások a követelés érdemének jogtalan keresetére inkább mint a kifogásoknak helyt adó 1865/8 54. tcz. 344. §-sa szellemére lévén alapítva, tehát az ügy érdemének megalapításától tétetett függővé a kifogások kérdése, s miután a biztosítási végrehajtást szenvedett panaszlók irányában az ezen uton is megtámadott követelés érdeme 1028. sz. a. 1869. jul. 6-án itéletileg megalapitatott, így a biztosítási kifogásoknak, már annyival inkább sem volt hely adható, mivel ennek megrendelése ellen csak annyiból, mennyiben a követelés jogtalan igénylése támadtatott meg, tétetett kifogás, s a követelésnek nem veszélyeztetése, vagy hogy ezen követelés más zálogjoggal biztosítva lenne, nem hogy nem igazoltatott, de nem is állíttatott. Ezeknél fogva sat. (1025. 1869. jul. 6.) Alperesek ezen végzés ellen felebbezéssel éltek. A kir. tábla az e. bir. végzést megváltoztatván, tekintve, hogy a polg. prt. 338. szerint biztositásnak csak a lejárt követelésekre nézve van helye, a neheztelt biztosítás alapjául szolgáló követelés pedig le nem járt, a biztosítási végrehajtást feloldotta, a perköltségeket kölcsönösen megszüntette; de az eljárás által alpereseknek netán okozott kármegtéritési kérdését mellőzte,a felett nem határozott (1869. sept. 28. — 12773. sz. a.) Ezen végzést alperesek ismét felebbezték azon okokból: a polg. perrt. 332. 336. és 348. §. szerint az alaptalanul kieszközlött zár és biztosítás feloldásán kivül alperesnek kára is megtérítendő, miután a biztosítás megszüntetése csak fél elégtételt nyújt, a mennyiben a jogsérelem folytatását a feloldó biróivégzés megszünteti,de a szenvedett jogsérelemért elégtételt nem ad, szükséges tehát a szenvedett kárnak megítélése. A midőn tehát felperes alperesek ellen alap nélküli kereset folytán a biztosítást kieszközölte, s alpereseknek életők fentartására szolgáló csekély üzletök lezároltatván, nélkülözéseket kénytelenek szenvedni, kimondatváu tehát a kereset alaptalansága,midőn a biztosítás megszüntetetett, alperesnek szenvedett kára is megítélendő lett volna. A kir. táblai végzés azonban alpereseknek a kártérítés iránti kérelmöket mellőzte,s ez által az alpereseken gyakorolt tény leges jogsérelmeket, s okozott károkat mintegy sanctionálta. Kérik ennél fogva a tárgyalás alkalmával felszámított s az első febbezésben is igénybe vett kárkövetelésöket, valamint a már felszámított költségeken kivül jelen felebbezésnek is 24 ft. 6 kr. tevő költségeit megítélni. A legfőbb ítélőszék következőleg határozott: „A pesti kir. ítélőtáblának felhívott keletű,és számú végzése feloldatik, s ugyanaz utasittatik, hogy az alpere| sileg előterjesztett kártérítési kérelemre is kiterjedő ujabb | határozatot hozzon. Mert alperesek kifogásaikban, valamint a tárgyalás során, az ellenök elrendelt biztosítás okozta kárt maguknak megítéltetni kérték, mely kórelem felett, ha a biztosítás feloldatnék, a biró a törv. rendt. 344. §. szerint együttesen határozni tartozik (1870. jul. 14-kén. - 2791. sz.) Semmitöszéki határozatok. A külföldieknek ingatlanból álló hagyatéka csak belföldi bíróság által tárgyalható. A perr. 37. §. második pontjának azon kifejezése s feltélele, ,,ha az örökhagyó az országon kivül halt elu — nemcsak a külföldön elhalt belföldiekre, hanem külföldiekre is alkalmazandó. Tehát a belföldi birói illetőség megalapítására az ,utolsó lakási hely1- kell ke — a külföldiekre is vonatkozik. Magán szerződések csak annyiban érvényesek, a mennyiben a hazai törvényekkel nem ellenkeznek. Özvegy Obrenovics Júlia herczegnő néhai Obrenovics Milos Mihály szerb fejedelem hagyatékához tartozó ivánkai uradalom s járulékainak hitvestársi öröklés czimén leendő megitéltetése iránt Baics szül. hg Obrenovics Petria 4s társai ellen Pozsonymegye tszékéhez öröködési keresetet adott be f. év jan. 7-én. Tárgyaláskor alperesek a birói illetőség ellen kifogást tettek; mert néhai Obrenovics Milos szerb fejedelem Szerbországban halván el, hagyatéka tárgyalására csakis a szerb bíróságok lehetnek illetékesek, — ha ezen esetben külön bíróság szerződésileg ki nem köttetett. Ámde az A. alatt becsatolt házassági szerződés b) pontjában minden öröködési és más vagyoni kérdésekben a szerződő felek: Obrenovics fejedelem és felperesnő magukat a bécsi or. tszéknek s az osztrák törvényeknek alávetették. Felperesnő a tszéket illetékesnek vitatja jelen ügyben; mert Pozsonymegyében fekvő Ivánka volt a néhai fejedelem utolsó magyarországi tartózkodási helye. A tszék f. év mart. 26-án 2903. sz. a. illetőségét megalapította; mert a perr. 37. §. szerint azon esetbeu, midőn az örökhagyó az országon kivül halt el, s hagyatékát ingatlanok is képezik, az öröködési perre azon bíróság illetékes, melynek területén az örökhagyó legutóbb lakott; alperesek pedig azt, hogy az elhúnyt hg magyarországi utolsó lakhelye e megyében volt, hallgatag beismerték. Az A. okmány pedig a törvény (37. §.) ellenében figyelembe nem vétethetett. Ez ellen alperesek sem. panaszszaléltek,mert a perr. 37. §-sa csak belföldiekre vonatkozik, kik külföldön laknak és halnak el, mit Obrenovics volt fejedelemről nem mondhatni. Ismételik a fentebbi kifogásaikat is A Semmitőszék e panaszt elvetette ; „mert felperesnő öröködési igényeit a Belgrádban — Szerbiában elhalt Obrenovics Milos Mihály uralkodó fejedelem hagyatékához tartozó Pozsonymegyében kebelezett ivánkai uradalomban levő hagyatékra támasztja. „Miután a becsatolt telekk. kivonat szerint ezen hagyatékhoz ingatlanok is tartoznak, — külföldiek ingatlan hagyatéka pedig csak belföldi bíróság által tárgyalható; világos, hogy a perr. 37. §. második pontja szerint csak is az eljáró tszék illetékes ezen öröködési per elbírálására;