Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 61. szám - A házassági vagyonjog és öröklési rend mai jogrendszerünkben

243 alperes kiskorú árvák a kérdéses 3/18 urb. telket a birtok- | bizonyítvány alapján jogosan, törvényesen birják, és a mennyiben felperesek a telekk. rend. I. R. 3. §. értelmében néhai Czomba Mihály idősb testvérük ellen kellő időben igényüket be nem jelentették, — az alperes árvák mint harmadik személyek ellen, kik a 3/16 urb. telket jóhiszemüleg, sőt a birtokbizonyitvány alapján törvény esen megszerezték, — ez uton támasztott örökségi igénykeresetük többé nem érvényesíthető. „Ezek előrebocsátásával, jóllehet felperesek az A. alatti anyakönyvi kivonattal és D. bizonyitványnyal hitelesen kimutatták, hogy ők néhai Czomba István valódi örökösei, és hogy ezen közös atyjuk után maradt hagyatékra nézve, néhai Czomba Mihály idősb testvérükkel egyenlő örökösödési joggal birnak; mindazon által „tekintve,hogy néhai Czomba Istv. felperesek közös atyjuk A. szerint még 1846. évben — tehát az úrbéri kapcsolat fennálltakor meghalálozott; és „tekintve, hogy az akkor érvényben volt a földesúr s jobbágy közti úrbéri viszonyokat szabályozó 1836: V. tcz. 6. §. alapján minden jobbágy, következve felperesek néhai édes atyjuk is az általa B. szerint jobbágyi minőségben birtokolt keresetbeli 3/16 urb. telket csak haszonélvezeti jogon birta, s annak tulajdonával egyedül az illető földesúr rendelkezhetett; önként következik, hogy felpereseknek atyjuk néhai Czomba Mihály mint B. alatt kimutatott, jobbágy utáni tulajdoni jogon alapuló örökségi igényük a kérdéses 3/16 urb. telekre nézve 1846 ban a fenthivott törvény alapján meg sem nyílhatott, — sőt miután felperesek azon körülményt, hogy néhai atyjuk halála után a kérdése9 telek közülök, kinek és mily alapon jutott légyen haszonélvezeti birtokába — a per során ki nem mutatták; — annak tekintetbevétele mellett,hogy az idézett törvény értelmében a jobbágytelek iránt mindig az illető földesúr — az uri szolgálmányok teljesithetésének feltétele mellett rendelkezett, — s hogy a kérdéses telek utáni uri szolgálmányok teljesítésére egyedül néhai Czomba Mihály — • mint egyedüli fiutód — a D. alattiban kitüntetett koránál fogva lehetett képesítve — ótet mint felperesek legidősebb és egyedüli íitestvérüket, a jobbágyi viszonyban állott néhai atyjuk után maradt úrbéri telkeni — a földesuraság által elfogadott utódjának, s következéskép a kérdéses telki állomány oly birtokosának — kinek birtokában az a később bekövetkezett 1848. évi úrbéri kapcsolat megszüntetése alkalmával találtatott — kelletett tekinteni; „minthogy pedig az urb. rend. 2. §-ként az illető jobbágyok mindazon úrbéri telkekre nézve, melyek az úrbéri kapcsolat megszüntetése alkalmával, birtokukban találtattak, tulajdoni joggal ruháztattak fel, kétséget nem szenved, hogy a fentebbiek szerint a kérdéses telek is néhai Cz. Mihály felperesek testvérük oly tulajdonává vált, mely ellenében felperesek néhai atyjuk utáni örökségi igényüket jogosan le nem származtathatván, néhai fivérük, illetőleg a hátramaradt alperes kiskorú árvák elleni örökségi keresetük nincsen; „de eltekintve a fentebbiektől, miután felperesek a kérdéses teleknek néhai Cz. Mihály fivérük nevére lett bejegyeztetése alkalmával a telekk. rend. I. R. 5. §. által kitűzött határidőben netaláni igényüket érvényesíteni elmulasztották; „továbbá miután a néhai Cz. Mihály által eszközölt telekk. bejegyzés alapján az alperes kiskorú árvák a kér. déses 3/16 urb. telekre nézve örökség utján jóhiszemülegtovábbi nyilvánkönyvi jogokat szereztek ; „annálfogva ellenük mint már 3-dik személy ellen a telekk. pat. 3. §. értelmében semmiféle jogigények többé nem érvényesíthetők: „A hivatolt tanúk mellőzendők, mert a birtokbizonyitvány által szerzett telekk. birtokállapot ellenében figyelembe nem vehetők." Ezen ítélet ellen felperesek 1868. okt. 13-dikán semmiséggel öszekötött f e 1 e bbe z é s s e 1 éltek; mert néhai testvérük gyermekei azzal egy személyt képezvén, a telekk. r. 3. §. itt nem alkalmazható; mert az urbériség eltörlésekor a telek nagybátyjuk Cz. György kezén volt osztatlan állapotban, ki a telek utáni terheket viselte; az osztály a nagykorúság érdekében halasztatott el; fivérük roszhiszemüleg irattá nevére a telket, mely közös vagyont képez; mely tények kiderittethetnek, ha a tanúk kihallgattatnak. A kir. tábla az alaptalan semm. panasz elvetésével, az eljáró e bíróság itéleLét indokainál fogva helybenhagyta (1869. jan. 13. — 28,046. sz. a.) Ez elleni felebbezésükben felperesek azt fejtegetik, hogy irányukban alperesek nem tekinthetők oly 3-dik személynek a telekk. r. 3. §. értelmében, kik ellenében ők jogaikat nem érvényesíthetnék, mert alperesek néhai atyjukat képviselik, ki roszhiszemüleg irattá a telket saját nevére. És bár telekkönyvileg birtokolta, ez által joguk el nem évülhetett, mert hiányzik a jogczim j és az 1865-ben eszközlött perfeljegyzésig 32 év még le nem telt felperes roszhiszemü átkebeleztetése óta. A legfőbb ítélőszék következőleg határozott: „Tekintettel arra, hogy felperesek a kérdés alatti birtokot még 1846. jul 28. elhalt néhai Czomba István atyjuk után örökösödési jogczimen követelik; — tekintve továbbá, hogy ezen telket néhai Cz. Mihály felperesek idősb testvérük s jelenlegi alp. árvák atyja már 1848-ban birta, s hogy felperesek az ősis. pátens utasítása szerint jelen igényükkel egy év alatt fellépni kötelesek lettek volna, mit azonban megtenni elmulasztottak, minek folytán lehető kereseti joguk nár elévült; tekintve végre, miként az ily elévülést, habár az alperesek által fel nem hozatott is, a biró hivatalból is köteles figyelembe venni; — ezen indokoknál fogva a kir. tábla ítélete helybenhagyatik. (1870. jul. 19. — 3037.) Sertímitőszéki határozatok. Midőn a zárlatot a büntető bíróság rendeli el, ezen határozat ellen nem semmiségi panasznak, hanem csak felebbezésnek lehet helye. Sonnenfeld Antal és társainak Bienenstock Lipót e. ügyében, Aradmegye bünfenyitó tszéke f. év május 24. 1345. sz. a. kelt végzéssel a zárlat elrendeltetett és foganatosíttatott. Ez ellen Bienenstock sem. panaszt adott be, mert a végzés a perr. 360. §. ellenére neki nem kézbesittetett; mert neje hozománya is lefoglaltatott; mert ugyanazon követelés biztosítására felperesek már biztosítást vezettek. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert a zárlatot a büntető bíróság rendelvén, annak határozata ellen nem a perrend által engedett semm. pa61*