Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 60. szám - A törvénykezési rendtartás egy lényeges hiányáról

238 az első bíróságokat a tárgyalás kiegészítésére felhatalmazza, úgy a 108. §. is akként lenne kiegészítendő, hogy az elrendelt kiegészítés, egy az első folyamodású törvény,-zék által kiküklendő biró vezetése mellett eszközlendő jegyzőkönyvi tárgyalás utján történjék. Legfőbb iteiöszéki döntvények. Az örökbefogadás nem kétoldalú szerződési, hanoin csak öröködési jogviszonyt alakit öröködhetéssel az örökbefogadó halála után, az örökbefogadási okiratban kijelölt, de át nem ruházott vagyonban. Az örökbefogadott tehát, mint örökös, az örökbefogadó által még előbb tett végrendeleti hagyományokat kifizetni tartozik. Markovics Török Klementina Aradmegye törvényszéke előtt Faschó Moys Sándor ellen 1200 ft. évi járadék megfizetése iránt pert indított — azon alapon, mert néhai Faschó József végrendeletileg csernői jószága jövedelméből felperesnek évenként fizetendő 1200 ftot hagyományozott, és azon jószág adoptió folytán alperesre szállott. A megye tszék alperest ezen 1200 ft. évi járadék iránti keresetben elmarasztalta következő indokokból: ,;k kereset mellett A) alatt felmutatott, valódiságára nézve alperes által kétségbe nem vont végrendelet értelmében felperesnek néhai Faschó József csernői jószága jövedelméből, alperes mint örököse által évenként fizetendő 1200 ft. életjáradékot hagyományozott. „Alperes ezen kereseti követelés megdöntésére 2-/. alatt egy, a néhai Faschó József s alperes közt létrejött örökbefogadási szerződésre hivatkozik ugyan, de azt felmutatni elmulasztja, s jóllehet felperes annak létezését kétségbe nem vonja, csupán azt tagadván, hogy az érintett szerződés kétoldalú és terhes legyen, alperesnek ezen szerződésre alapított abbeli kifogása, hogy az érintett örökbefogadási szerződés értelmében ő az érintett hagyomány kifizetésére kötelezve nincsen — ezen kétoldalú s terhes szerződés kelte után néhai Faschó József a csernői jószág felett alperes beegyezése nélkül egyoldalúlag rendelkezni jogosítva nem levén — figyelembe nem jöhetett. „Mert habár felperes hallgatólagos beismerése szerint az érintett szerződésben követeléséről említés téve nincsen, az örökbefogadás törvényes fogalmát meghatározó H. T. K. I R. 66 §. 2. 3. szerint az örökbefogadott több jogot nem nyer, mint hogy az örökbefogadó halála esetére annak az örökbefogadási szerződésben megjelölt vagyonában örökösödik. Ennélfogva alperes csupán örökösnek tekintendő; az örökös pedig tartozik az örökhagyó által rendelt hagyományokat kiszolgáltatni. Ide járul, hogy néhai Faschó J. csernői jószágának életíógytáig telekkönyvi tulajdonosa és tettleges birtokosa levén, ily helyzetben az érintett vagyon felett korlátlanul rendelkezhetett, — miben ót a kérdésesörökbefogadási szerződés annál kevésbbé gátolhatta, mert maga alperes sem állítja, hogy ezen szerződésben néhai Faschó J. vagyona feletti rendelkezési jogáról nyilt kijelentéssel lemondott volna. így tehát örököseinek teljes joggal meghagyhatta, hogy a reá hagyott vagyonból a kereseti hagyományt kifizesse. (1869. dec. 1. — 11003. sz. a.) Akir. itélő tábla mindkét félnek — felperes részéről a kamatok tekintetebői — közbevetett felebbezése | folytán, a megyetszék ítéletét annak indokaiból helyben| hagyta. (1870. febr. 10. — 658. sz. a.) A legfőbb ítélőszék következőleg ítélt: „Az örökbefogadási szerződést megelőző A) alatti végrendeletben nyilván kijelentetvén, hogy az örökbefogadott csak a végrendelet pontjai valóságos teljesítésével léphet a csermői javak birtokába; ezen végrendelési intézkedés pedig sem a fiók végrendeletben, sem az örökbefogadási szerződésben váltóztatást nem szenvedvén, ahhoz képest alperes, mint a ki a javak tettleges birtokába csak az örökhagyó halálával lépett, ezen a halálozástól feltételezett örökséggel járó terheket viselni tartozván, a kir. tábla ítélete ezen, és az abban felvett okoknál fogva helybenhagyatik. (1870. jul. 8. — 3055. sz. a.) Ugyanazon alperes ellen Markovics G-yula is hason jogalapon 10,0U0 ft. hagyomány kifizetése iránt adott be keresetet. A megye tszék 1869. nov. 20. ez esetben is elmarasztalta alperest. Indokok. A kereset mellett A. alatt felmutatott s valódiságára nézve alperes által kétségbe nem vont fiók végrendelet értelmében néhai Fascho József csernői vagyonából alperes mint örökös által kifizetendő 10,000 ftot hagyományozott felperesnek. — Az A. B. alatti telekkönyvi kivonattal igazolva van, hogy említett csernői vagyonra nézve 1866-ik évi febr. 23-tóli elsőbbséggel alperes tulajdonosként bekebeleztetett, és ezzel ő az id. törv. szab- I. 21. §-al kapcsolatban álló oszt. polg. tkv. 441. §-a értelmében érintett vagyon jogszerű birtokába lépett, ezen időtől számított két év leteltével tehát elérkezett az A. alatti fiókvégrendelet szerint kitűzött határidő, melyen alperes mint örökös a kereseti hagyományt kifizetni tartozott. — Alperes azon kifogása, hogy a 2-/. alatt felmutatott örökbefogadási szerződés értelmében ő az érintett hagyomány kifizetésére kötelezve nincsen, mert azon kétoldalú és terhes szerződés kelte után néhai Fascho József a csernői vagyon felett alperes beleegyezése nélkül egyoldalúlegrendelkezni jogosítva nem volt — figyelembe nem jöhetett. Mert az örökbefogadás törvényes fogalma, jelesül a H. T. K. I. 66. 2.3. §. szerint, az örökbefogadott több jogot nem nyer, minthogy az örökbefogadó halála esetére annak az örökbefogadási szerződésben megjelölt vagyonában örökösödik. Ennélfogva alperes csupán örökösnek tekintendő. De ily örökösödésnél több jog még a 2/. szerinti szerződésből sem tűnik ki, sőt épen ebben határozoUan ki van fejezve, hogy néhai Fascho József alperest örökbe fiának fogadja,sőt a csernői ingatlan vagyonára nézve, csupán örökösévé teszi. Idejárul, hogy néhai Faschó József csernői vagyonának élte fogytáig telekk. tulajdonosa és tettleges birtokosa lévén, ily helyzetben érintett vagyon felett korlátlanul rendelkezhetett, miben őt a 2/. szerinti szerződés semmi tekintetben sem gátolta, s igy ő örökösének teljes joggal meghagyhatta, hogy érintett vagyonból a kérdéses hagyományt fizesse. Figyelembe nem jöhetett azon további alperesi kifogás sem, hogy ő a kérdéses csernői vagyont birtokába nem vette, mert a tulajdoni jog bekeblezése pillanatától ő a törvény értelmében annak jogszerű birtokába lépett, és egy ezen a felperes mellett bizonyító törvény ellenében, a birtokba lépés meg nem történtét alperes tartozott igazolni, mit azonban elmulasztott. Ezekhez képest alperest a kereseti összeg, ennek abeperléstől járuló 6°/0 kamatai megfizetésében, s mint pervesztes felet a perköltségek megtérítésében elmarasztalni kellett, és pedig tekintettel arra, hogy a kereseti követelés után kamatok