Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 57. szám - Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához [5. r.]

Pest, 1870 kedden július 26. 57. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalma: Az örökösödési eljárás stb. V. Válasz az Örökösödési kérdísre. Ügykimutatás. Semmitőszéki határozatok. Min. rendelet. Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához. MihájlÓvics Miklós legf. (széki tanácselnök úrtól. V. Az eddigiekben kifejtett elvek alapján az e tárgyra vonatkozó törvényhozási reform, nézetem szerint, következőkben állana. Mindenekelőtt azt vélem, hogy az örökösödési eljárásról szóló fejezet a perrendben egészen elváltoztatandó, helyesebben az alább érintett §§-at kivéve, egészen kihagyandó, és az örökösödési eljárásnak uj szabályai által pótolandó lenne. Es annak fővonásai ezek lennének: 1. Az 559. §. megtartása mellett határoztassék meg a hagyatéknak és örökségi jognak fogalma. 2. Mondassék ki, hogy a hagyatékot birói átadás nélkül senki önhatalmilag el nem foglalhatja, és ha el is foglalná, az ily foglalás a hagyatéknak biztositását, ha azt csak egy örökös is igényelné, meg nem akadályoztatná. 3. Mondassék ki, hogy a ki a hagyatékot leltározás mellett átveszi, az örökhagyó adósságait c~ak a hagyaték erejéig vállalja el, ellenkező esetben pedig saját vagyonával is felelős. 4. Mondassék ki, ho<ry a perenkivüli örökösödési eljárásnál a bíróságnak hatásköre tovább nem terjed, mint a mennyiben a hagyaték leltározása és biztosítására, az örökhagyó általános, és pedig vagy egészbeni, vagy hányadrészébeni utódjainak, vagyis az örökösöknek kipuhatolására, azoknak a törvényben kijelölt esetekbeni képviseltetésérőli gondoskodására, és a hagyaték átadására nézve intézkedni szükséges. Azonban az örökösök kívánságára a bíróság a hagyaték vagyis az örökhagyó hitelezőinek összehívása, a követelések tisztába hozatala, és a mei.nyiben azok a hagyaték értékét felülmúlják, az örökösök meghallgatása után vagy a hagyatéknak a hitelezőknek — követelésük lerovásául — leendő átadása, vagy csődmegnyitása iránt intézkedhetik. A hagyományosoknak értesitése feletti felügyeletet kivéve, egyéb intézkedések, melyek a hagyaték egyes tárgyaira nézve harmadik személyek állal az örökölök ellen, vagy ezek ált .1 harmadik személyek ellen támasztott igényekre vonatkoznak, az örökösödési perenkivüli eljárás alá nem tartoznak. 5. Ha önjogosultak az örökösök,ők ma^uk, hapedig nem önjogosultak, azoknak gyámjuk vagy gondnokuk, ezek nem létében pedig, valamint az önjogosultak, és az illető gyámok és gondnokok mulasztása ecetében az ilJe'ő lelkészei,tartoznak a halálesetet,ha az elhúnytvalamely Melléklet a nuii számhoz „Kassay vagyont hagyott hátra, a községi elöljárónak, illetőleg a városi közigazgatási főnöknek haladéktalanul feljelenteni. 6. Az 5 pontban érintett elöljáróknak, illetőleg főnöknek kötelességében álland, ha az örökhagyó annak területén állandóan, vagy felváltva is lakott, a halálesetet, — melynek módja és alakja a törvényben meghatározandó volna— felvenni, és a mennyiben szükséges, a hagyatéknak ideiglenes biztosításáról gondoskodni, egyszersmind a leltárt az 560. §. a) b) d) esetekben, valamint azon esetben is, ha jogi személyek vannak mini örökösök érdekelve, szükségesetében megkeresés utján is felvenni és a hagyatékot felbecsültetni. 7. A haláleset felvételéről szóló jelentés a leltárral, és a hagyaték biztosítására vonatkozó iratokkal együtt az örökösödési eljárásra nézve illetékes bírósághoz átteendő, jelesen, ha a hagyaték csupán ingóságból áll, azon szolgabírósághoz, illetőleg városi vagy kerületi, (mert a kikindai kerületben nincs város) törvényszékhez, melynek területén az örökhagyó állandóan lakott, s ha állandó lakása nem volt, vagy az ország területén kivül lakott, azon szolgabírósághoz, illetőleg törvényszékhez, melynek területén a hagyatéknak értékesebb része létezik ; ha pedig a hagyaték csupán ingatlanokból vagy ingatlanokból is áll, azon törvényszékhez, melynek területén az örökhagyó állandóan lakott, illetőleg az ingatlanok, vagy azoknak nagyobbrésze fekszik. 8. Ha az örökhagyó nem ott hunyt el, hol állandóan lakott, az 5-ik pontban érintett elöljárók illetőleg főnökök tartoznak a halálesetet a 6-ik pontban érintett hatóságnak feljelenteni, melynek kötelességében áll a 6-dik pontban érintett teendőket teljesíteni. 9. A 7-dik pontban érintett bíróság, mihelyt hozzá az illető iratok beérkeznek, tartozik intézkedni, hogy a netán felvett leltár netáni hiányai kipótoltassanak, és a 14 pont első esetének beálltával leltár felvétessék, melyre nézve az 568. 569. 570. 571. 574. §§ alkalmazandók — a netáni végrendelet az 564. 565. és 567. §§. szerint kihirdettessék, és a mennyiben az önképviseletre nem jogosított személyek képviseltetéséről már előbb gondoskodva nem lett volna, ennek eszközlése végett az illető gyámi és gondnoki hatóság megkerestessék. 10. A bíróság tartozik azon esetben, hol ismeretlen tartózkodásu, vagyis távollevő, de különben névszerint ismeretes örökösök vannak érdekelve, ezek részére, ha pedig általán tudva nincs, van-e örökös, a hagyaték részére gondnokot rendelni. Az első esetben kinevezett gondnoknak jogai és kötelezettségei ugyanazok, melyek ! a megbízottéi; az utóbbi esetben kinevezettnek joga és I kötelezettsége pedig abban áll, hogy a hagyatékot harI madik személyek ellenében képviselje, és ha egyszersmind A. ügyvedek naptárának" megr. ivei. 57