Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 56. szám - Igazs. ministeri törvényjavaslat az urbéri birtokviszonyok rendezéséről [10. r.] - Indokok [1. r.]

224 ujitási keresetet adott be, melynek folytán a szbiróság | f. év május 1-én 367. sz. a. hozott és f. év május 6-ikán | kihirdetett Ítéletével a perujitásnak helyt ;>dott és per- I ujitó felperest a 137 ft. megfizetése alól felmentette. Ezen ítélet ellen alperes semmis, panaszt adott be, mert a perrend 124. §. ellenére az ítélet nem azonnal az eljárás befejeztével, hanem több napra azután lett kihirdetve. A Semmitőszék e panaszt elvetette, „mert a semm. panaszban felhozott azon körülmény, hogy a megtámadott ítélet az eljárás befejezte után a perr. 124. §. rendelete ellenére nem azonnal hozatott és hirdettetett ki, — habár szabályellenesen történt is — miután azonban panaszt emelő ezáltal jogorvoslatai használatában gátolva nem lett, oly lényeges hiánynak, mely a megtámadott ítélet megsemmisítésére alapul szolgálhatna nem tekintethetik. (Í870. jul. 13. 5129.) Ignzs. ministeri törvényjavaslat az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről. (Folytatás.) (82. §.) b) Jövőre bányahatóság által a kutatásra kiadott engedélyek kőszénre nézve csak a földbirtokos beleegyezésének kieszközlése után érvényesíthetők : bányahatósági adományozások kőszénre a földbirtokos beleegyezáse nélkül ki nem adhatók : c) Földbirtokosnak ott, a hol a volt jobbágyok és földesúr közt a bit tokrendezés már megtörtént, vagy a jelen törvény határozatai szerint megtörténik: az illető tulajdonos tekintendő, legyen az akár volt földesúr vagy volt úrbéres. A hol azonban a birtokrendezés vagy tagosítás még meg nem történt: ott az úrbéri külsőségi földeken, a közös legelőn, nem rendezett erdőben, meg nem váltott irtványokon és bérföldeken fölfedezendő kőszéntelep adományozása a földesúr beleegyezésétől tétetik függővé. d) Ha a birtokrendezés vagy tagosítás folytán a volt úrbéreseknek jutott birtokon a bányahatóság által kőszénrl kiadott bányajogositványok jogérvényesen fennállannak : ily bányajogositványok sértetlenül maradnak. A birtokrendezés vagy tágositás megtör'énte előtt a földesúr és iparos közt a kőszénkiaknázás iránt kötött vétel- vagy bérszerződések a birtokrendezés vagy tagositás megtörténte után az uj tulajdonos által a bányaiparos irányában többé meg nem támadhatók, a földesúr ellen p^dig viszkeresetnek csak akkor van helye, ha ily szerződés 1870. április 1-ső után jött létre, és ha a kereset jelen törvény hatályba lépte, illetőleg a birtokrendezés befejezte után három hónap alatt megindittatik. e) Ha pedig a birtokrendezés vagy tagositás folytán a volt úrbéreseknek jutott birtokon a kőszenet maga a földesúr miveli: azon bányajogositványoktól, melyeket a földesúr a birtokrendezés vagy tagositás megtörténte előtt szerzett, a birtokrendezés vagy tagosítás után sem köteles az uj tulajdonosnak bért fizetni. 83. §.A jelen törvény tárgyát képező jogviszonyok felett hozott jogérvényes Ítéletek és kötött jogérvényes egyezségek érintetlenül maradnak. 84. §. Mindazon úrbéri ügyek, melyek ezen törvény hatályba lépte napján még jegérvényesen be nem fejeztettek : ezen törvény határozatai szerint itéiendök meg. A másod- és harmad-biró ágok oly esetekben, melyekben az eléjök került úrbéri ügy ujabb tárgyalás vagy nyomozás nélkül a jelen törvény határozatai szerint elintézhető nem volna: kötelesek a pert kiegészítés és ujabb ítélethozatal végett visszaküldeni. 85. §. Ezen törvény végrehajtásával stb. stb. Indokok. Az 1848. évi törvényhozás az úrbéri kapcsolat megszüntetését csak elvben mondta ki, mely elvnek gyakorlati kivitele számos részletes intézkedést tett szükségessé. Ezen intézkedések az 1853. évi márczius 2-kán kelt úrbéri nyiltparancsban és az ugyanaz napon megjelent földtehermente3Ítési rendeletben foglaltatnak. 1856. évben az úrbéri törvényszékek felállíttatván, ezek a fentebbi nyiltparancs alapján jártak el, és az országban számos birtokrendezést eszközöltek. Ezen intézkedések alkotmányos szempontból törvényeseknek nem tekinthetők : azonban az 1836 1840 és 1848-ik évi nrbéri törvényekkel legnagyobb részben összehangzók és az 1861. évi országgyűlés által is elfogadott országbírói értekezlet IV. fejezőiében továbbra is érvényben hagyattak. Az érintett legfelsőbb rendeletek értelmében jártak el az urb. biróságok az 1856. évtől fogva a mai napig és az úrbéri birtokszabályozások azok alapján eszközöltettek. Ezen tényleges állapotot tekintetbe vévén; mindenekelőtt azon kérdés merül fel: váljon szükséges és tanácsos volna-e az úrbéri birtokviszonyok végleges rendezésére uj alapokat keresni, vagy nem tanácsosabb-e inkább az eddig zsinórmértékül szolgált rendeleteket fővonalaikban fenntartani? (Folyt, köv.) — Kinevezések : a pesti kir. táblához pótbirákká : Cimponeriu Athanasz keresk. min. titkár, Kun Sándor semmitőszéki és Knorr Alajos legfőbb itélőszéki tanácsjegyző, Sümeghy István szathmárm. volt alispán, Pálffy Zsigmond és Tótfalusy Miklós kir. ügyigaz. ügyészek, Gyurkovits Samu bányatörv. előadó, Kámánházy Béla eperjesi sajtóügyi vizsgáló-bíró, Kozma Zsombor aradi váltótörv. biró, Bartal Pál pécsváradi közalap, ügyész, Laoza József baranyamegyei és Nóvák Imre tolnamegyei tszéki birák, Oberschall Adolf liptómegyei ügyvéd, Kiss Jósa békésm. főjegyző, Paczolay László érsek urad. ügyvéd, Hetycy Gyula pénzű, főtörv. jegyző, Kriszt János somogymegyei tszéki biró, Csók Bálint ugo* csamegyei birtokos, Weinman Fülöp debreczeni ügyvéd, Bolváry Geller legf. itélőszéki segédjegyző, Szerdahelyi Károly, Mucsó Mihály, Bra.dsver József, öffner Ferencz és Wenczel Tivadar táblai fogalmazók, Nádasky Márk Temesvárvárosi főjegyző. A Semmitőszékhez segéd-előadókká: Guda György, p. ügyv., Gallu József, semmitőszéki segédtanácsjegyző. Zlinszky Imre czeglédi tszéki biró. Erdélyi Sándor, pestvárosi tszéki főjegyző. Tanácsjegyzőkké: Décsei Zsigmond pesti ügyv. Gebhard Ferencz legfőbb itélőszéki segédtanácsjegyző. S e g é d t anácsjegyzőkké: Mayer Lipót, Kiss Kálmán fogalmazók, Borszéki Károly irodatiszt. A legfőbb itélőszékhez tanácsjegyzőkké: báró Vécsey Sándor tiszt, főjegyző. Dániel Ignácz volt hétszemélyes táblai tanácsjegyző. Hlaváts István semmitőszéki tanácsjegyző és Fáy Antal ügyvéd. Segédtanácsjegyzőkké: Filep Kálmán igazságügy, min. fordító és Töhés Ferencz táblai fogalmazó. A legf. itélőszéki elnöki titkárra: Hodán Viktor tanácsjegyző, a kir. táblai elnökséghez Blaskovics István. A Semmitőszéki segédhiv. igazgatóvá Zsömböty Gy. volt kir. táblabíró. Felelős szerkeszti és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2 ik em. balra Pesten, Í870. ÍSyomntott kocái Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.