Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 50. szám - Ne tévesszük össze a perorvoslatokat [1. r.]

m Szálai Erzsébet Simon Józsefné hagyatéki ügyében, mely nagyobb részt ingatlan vagyon körül forgott, a makói főszbiró által megkisérlett egyesség a rokonok között nem sikerülvén f. év jan. 21. 387. sz. a. kelt végzéssel rendes perutra utasíttattak. Ezen végzés ellen Simon Józs. sem. panaszt adott be főleg, mert a perr. 583. §. szerint ingatlan létében a birtokbiróság jelöltetik ki a hagyatéki intézkedésekre stb. A Semmitőszék e panaszt elvetette 5 „mert a midőn a hagyaték csupán testvérek vagy unokatestvérek közt osztandó meg, még az ingatlanokból álló örökség eseteiben is, a perr. 562. §. értelmében — az előleges egyesség megkisérlése a m egye területén az illető szbiró illetőségéhez tartozik; és a birtokbiróság illetőségét az 583. §-nak azon esetre nlapitja meg, midőn az egyesség nem sikerülése folytán, az egyszersmind ingatlanokból, vagy csupán ingatlanokból álló örökségre nézve az osztály megtételének és az örökségi részek átadásának esete áll be. (1870. június 13. 3517. sz. a.) A hagyatéki bíróság a hagyatéki zárgondnokot saját belátása szerint kinevezheti, a nélkül, hogy az illető felek nyilatkozatához kötve lenne. Bauer Mihály és neje hagyatéki ügyében Pestmegye illetékes pilisi járás szolgabirája a törvényes örökösök kérelmére a hagyatéki tárgyakat zár alá vette és gondnokul B. Ferenczet kinevezte. Az örökösök azonban annak eljárását reájok károsnak s hanyagnak találván, csakhamar eltávolittatásáért s helyébe K. József kineveztetéseért folyamodtak, mi megtörtént, de midőn az a hagyatéki vagyon átadásáért folyamodott — ebbeli kérelmét szbiró 1869. évi 230. sz. végzésével megtagadta, mivel K. Józs. a hagyaték adósaievén, érdekeltnek tekintendő ; és ismét B. Ferenczet erősítette meg gondnokul. Ez ellen fel f olyamodás és sem. panasz adatván be, Pestmegye törvényszéke 1869. évi 2557. sz. végzéssel a panaszlott 230. sz. szolgabírói végzést megsemmisítette azon indokból, mivel K. József az örökösök kérelmére neveztetett ki gondnokul, tehát azok meghallgatása nélkül nem volt elmozdítható. — Ez ellen ismét bizonyos örökösök adtak be semmiségi panaszt, melyet arra alapítanak, hogy ők s más örökösök is nem lettek a gondnok választása iránt meghallgatva, hogy ők K. Józsefet nem tekinthetik alkalmasnak stb. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert valamint az ideigl. törv. szabályoknak az örökösödési eljárásra vonatkozó XIV. fejezete, úgy a perrend 588. §. értelmében a hagyatékot tárgyaló bíróság a hagyatéki gondnok kinevezésében az illető felek nyilatkozataihoz kötve nem levén, s a peressé vált hagyaték biztosításáról és kezeléséről, ha ez iránt az érdekeltek közt megállapodás nem történt, gondoskodni tartozván, a hagyatéki zárgondnokot saját belátása szerint kinevezni jogosítva van." (1870. máj. 27. — 2528. sz. a.) A marasztaló ítéletben előforduló névhiba, ha való is, birói figyelembe nem jöhet, ha felperes által végrehajtás előtt a hibás Ítéletnek kijavítása {perr. 258. $.) nem eszközöltetett. Ecsedy László mint a Kőszegiek gyámgondnoka s társai Eger város tszékéhez 1870. jan. 27 én végrehajtási kérvényt adtak be Éliás József, illetőleg örökösei ellen az | A. alatti első bir. marasztaló ítélet alapján, melyre nézve azonban felperesek megjegyzik, hogy a felmutatott keresetlevél szerint Éliás József pereltetvén be, a marasztalás csak is ez ellen hozattathatott, azonban tévedésből az e. bir. ítéletben Éliás József helyett ,Éliás József özvegye' lett birva. — A tszék 1870. jan. 29-ki végzéssel 228. sz. alatt a kért végrehajtást elrendelte, s az mart. 21-dikén foganatosíttatott is. Ezen végrehajtási végzés ellen Frank Éliás Julianna — Éliás József egyik örököse semm. panaszt adott be azon alapon, mert a végrehajtás a 228. sz. végzéssel ellene is elrendeltetett, holott az A. alatti első bírósági s azt helybenhagyó B. C. felsőbb bírósági Ítéletek által nem Éliás József, hanem Éliás József özvegye marasztaltatott el; mert ezen özvegy ellen a végrehajtás meg sem kisértetett, hanem az egyenesen panaszló ellen intéztetett A Semmitőszék e panasznak helyt adott s Egerváros tszéke 228. sz. végzését Frank Éliás Julira vonatkozólag minden következményeivel megsemmisítette; „mert: a végrehajtási kérelemhez A. B.C. alatt csatolt Ítéletek szerint, melyek alapján a neheztelt végrehajtási végzés hozatott, — a végrehajtás tárgyát képező felperesi követelésben a felterjesztett iratok szerint a még életben levő Éliás Józsefné és Barna Sámson alperesek levén elmarasztalva, — ezen Ítéletek alapján a végrehajtás az el nem marasztalt Éliás József, illetőleg örököse Éliás Julianna ellen szabályellenesen rendeltetett el, — ennek okáért az ez ügyben eljárt városi tszéknek nem az Ítélet alapján hozott végrehajtási végzése, valamint az annak alapján Éliás Julianna ellen foganatosított végrehajtási eljárás a perr. 297 §. 18. p. alapján megsemmisítendő volt; „a végrehajtási kérelemben előadott azon állítás, hogy a marasztalt ítéletekben az alperes Éliás József neve helyett ,Eliás József özvegye' csak tollhibából íratott volna be, birói figyelembe nem volt vehető, mert ezen állítás valódisága esetében, a végrehajtási kérelem beadása előtt, felperesek által a hibás Ítéleteknek kijavitása a perrend 258. §. értelmében — eszközlendő lett volna." (1870.jun. 9-én. — 3821. sz. a.) Frohner Styx sajtóügyben. Semmis oly sajtóbirósági ítélet, melynek marasztalási alapjául oly czikk is vétetett, mely a panaszlevélben ki nem volt jelölve, az vizsgálat tárgyául nem is szolgált, s a vádlevélben sem említetett meg. Semmis még akkor is, ha vádlott ily eljárás ellen fel nem szólalt s az oly irányú kérdéstételbe bele is nyugodott. Frohner János pesti vendéglős mint magán vádló a Saphirs Styx élczlap szerkesztője ellen a pesti kerületi sajtóbiróság előtt sajtó pert indított, melyben az esküdtszék vétkest mondott ki s vádlottat fogságra s pénzbirságra ítélte. Vádlott ez ellen f. év június 3-án semm. panaszt adott be; mert az esküdtek közt többen a magyar nyelvet nem értik; mert a vádlevélbon a ,Proinontorer Bier' czimü versezet vétetett alapul, mig a bíróság a ,Johannes és Albert' czimü verset is a vád és kérdéstételek tárgyául fogadta el. A Semmitőszék e panasznak helyt adott, a sajtóbíróság ítéletét megsemmisítette, s azt utasította, hogy a ,Johannes und Albert' czimü közlemény iránt vizsgálatot tartván, a vádlevél kijavitása végett a magánvádlót értesítse s a kijavitott vádlevél folytán az ügyet uj esküdtszék előtt felvétesse; 50*