Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 50. szám - Igazs. ministeri törvényjavaslat az urbéri birtokviszonyok rendezéséről [4. r.]

200 „mert az esküdtszéki tárgyalásnak alapját a panasz- | levél folytán teljesített bünvizsgálat, s ennek folytán beadott vádlevél képezi; melyben az 1867. évi máj. 17-ki rend. 20. §-ként a nyomtatvány pontos megjelelésén kivül azon helyek is felemlitendők, melyeken a vád alapszik. Ettől eltéróleg a magánvádló panaszlevelében a SaphirsStyx 18 69-ki 30-ik számában foglalt ,Johannes u. Albert cz. gúnyverset ki nem jelelte, hanem az ugyanazon 3zámban ,das Promontorer Bier'cz.közleményt emiitette fel; vizsgálat folyamában vádlott ezen utóbbi czikk és nem a ,Johannes' gúnyvers iránt hallgattatott meg; — és a vádlevélben is a Promont. Bier cz. közlemény említtetik; — mindamellett a tárgyalás a .Johannes' gúnyversre terjesztetett ki, s a nélkül, hogy vádlott a tárgyalás alatt e czikk iránt kérdőre vonatott, az esküdtekhez intézett kérdések 7-ik pontja alatt e gúnyvers is az esküdtek Ítélete alá bocsáttatott, s az esküdtek vádlottat e gúnyvers miatt is vétkesnek nyilvánítván, a büntétes kiszabásánál az ezen gúnyversben foglalt rágalom is vádlott terhére beszámíttatott; „a fentebbi alaki törvénysértések miatt vádlott a tárgyalás folyamában fel nem szólalt ugyan, sőt az esküdtekhez intózftt kérdésekben megnyugodott; ez azonban különbséget nem tesz; mert a bíróság az eljárási szabályokat hivatalból tartozik megtartani s a vádlott megnyugvása, miután tényálladék hiányából kérte felmentetését, magából érthetőleg azon feltételhez volt kötve, ha az alaki törvénysértésekből reá jogsérelem nem háramlik; „Jelen esetben azonban az, hogy vádlott az alaki törvénysértés miatt jogsérelmet szenvedne, nyilvánvaló, minthogy oly vád miatt, mely a törvényes rendeletekhez képest sem a panaszlevélben, sem a vádlevélben elő nem terjesztetett, melyre nézve vádlott sem a vizsgálat, sem a tárgyalás alatt meg nem hallgattatott, súlyosabb büntetést szenvedne, mint érte volna őt akkor, ha azon vád ítélethozatalnál figyelembe nem vétetik. Minthogy tehát a május 17. rend. 91. §. b) p. alatti semmiségi eset forog fenn, ennélfogva stb. stb. (1870. jun. 21. — 6060. sz. a.) Igazs. niinisteri törvényjavaslat az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről. (Folytatás.) 29. $. A telki illetmény megállapításánál azon szabály tartandó szem előtt: hogy rendszerint egy egész telekre két holdnál csekélyebb s nyolcz holdnál nagyobb tér, holdját 1200. négyszög öllel számítva nem szabadhatik; és csak ott, hol a helyviszonyokhoz képest ezen mérték mellett az eddigi törvényes haszonvétel nem keröl ki, lehet kivételkép nagyobb területet megállapítani, de a 30-ik §. kivételével semmi esetben sem tizenkét holdon felül, holdját 1200 • öllel számítva. Egyébiránt az illetmény két holdnál csekélyebb mértékre is leszállittathatik, ha jobbágy által 1848. január l-ig élvezett haszonvétel oly csekély volt, hogy annak folytatására két holonyi erdőtér sem kívántatik. Továbbá ügyelni kell arra, hogy a volt jobbágyok számára oly minőségű erpőrész hasittassék ki, mely a faizás folytonos gyakorolhatására alkalmatos. A jelen törrény 23. §-ban érintett községekben az erdő illetmény képzeleti telkek után szabandó ki, mely képzeleti telkek alakításánál a szomszéd községek telki állományainak mérve szolgál zsinórmértékül. 30. §. A hol a volt jobbágyok az 1836. VI. t. zc.4. §-nak végpontjában érintett erdőkben a rendes faizási haszonvételeken felül fakereskedést szénégetést vagy más kivételes haszonvételeket is gyakoroltak, az erdei illettmény kiszabása nem a 29. §-ban érintett mérték szerint történik, hanem becsű utján határozandó meg azon erdőtér mennyisége, a mely jövőre az 1848. évig élvezett haszonvételeknek megfelel. 31. §. Ha a volt jobbágyak valamely idegen határbeli erdőben gyakorolták a faizást: illetményük azon erdőből hasítandó ki. 32. §. Azon lelkészek és iskolatanitók számára, kiket az eddigi úrbéri törvények szerint (1836. VI t. cz. 4. §.) faizás illet, a felhozott elvek szerint ott, a hol az erdő illetmények kihasitása megtörténik, a mennyiben más egyezkedés nem létezik, az elsőbbek számára egy egész, az utóbbiak számára féltelki erdőilletmény hasítandó ki. 33. 8. Az ezen határozatok folytán a volt jobbágyok számára kihasítandó erdőtér községerdő gyanánt kezelendő, s a gazdálkodás az ily erdőkre nézve fenálló vagy ezután kibocsátandó szabályok szerint a közigazgatási hatóságok felügyelete allatt gyakorlandó. A községi erdőbe a lelkészek s iskolatanitók számára kihasítandó erdő-illetmények is befoglalandók s ennélfogva abból a község által az illetménynek megfelelő famennyiség kiszolgáltatandó. Az eddig már megtörtént rendezések alkalmával tett eltérő rendelkezések ezen határozat által nem érintetnek. 34. §. Addig, míg az erdei haszonvételek jelen törvény szerint rendeztetnek : az eddigi törvényes határozatok ugy ezen haszonvételek tekintetében, mint az ezekért járó viszonszolgálatokra nézve, erejükben fennmaradnak. IV-ik Fejezet. Nádlási haszonvételek rendezése. 35. §. Az egykori földesurak által a volt jobbágyoknak az T836. VI. t. cz. 15. §. értelmében átengedett nádlázi haszonvétel szabad egyezkedés vagy birói itélet által akkép szabályoztathatik, hogy vagy a nádasokból a volt jobbágyok számára az eddigi haszonvételeknek megfelelő tér ki zárólagos tulajdonul hasitassék ki, vagy ugyanazon határban egyenmértékü földek adassanak. Az illetmény kiszabásánál a volt jobbágyok részéről járó viszonszolgáltatások értéke számításba vehető, különben ez általuk megváltandó. 36. §. Oly nádasterek, melyek a volt jobbágyaknak a nádlási haszonvételek rendezésénél, illetmény fejében az eddigi törvényes szabályok szerint a nádas természeti vagy mesterséges kiszáradásáig engedtetek át: az azokért fizetendő váltság mellet a jobbágyok teljes tulajdonaivá válnak. A váltságösszeg a jelen törvény 16. §. határozatai szerint szabandó ki. 37. §• Ha a nádasnak egy bizonyos része a községeknek vagy egyes jobbágyoknak, telkeik után, az Őket illető úrbéri földeken felül s kizáró használatukra engedtetett át: ez teljes tulajdonukká válik, s a rajta fekvő szolgáltatások megváltandók. A megváltás a 35. §. és a jelen §. esetében a 17. §. határozatai szerint történik. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tul&jdono* SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Petten, Í870. Nyomatott Kooti Sándor táját nyomdájában hal-piacz ét al-dunator tarkán 9. tz. a.