Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 50. szám - Ne tévesszük össze a perorvoslatokat [1. r.]

198 Én azonban az előbbit correctebbnek taitom, mert azt hiszem, hogy a biró a fél által elkövetett formahibát jóvá tenni hivatva nincs; azt hiszem, hogy polgári ügyekben abiróafél kérelmén túl nem mehet; azt hiszem, hogy csak maga a fél határozhatja el azt, melyik perorvoslattal kiván élni, s az általa választott perorvoslat a biró által más perorvoslattá hivatalból át nem alakitható, illetőleg egy a fél által nem használt perorvoslat a félre hivatalból nem octroyálható. A törvény az eljárási formákat nem azért határozza meg, hogy azokon akár a felek, akár a bíróságok magukat tul tegyék, hanem azéit, hogy azok a helyes igazság szolgáltatás elérése tekintetéből mindkét részről szorosan megtartassanak. Abból, hogy a fél ezen formákat meg nem tartja, a biró semiiikép sem meríthet jo^ot arra, hogy a törvényes formákat ő is mellőzhesse. A tői vényes formák szerint azon fél, ki joga érvényesítésére nem a kellő utat használja, egyszerűen elutasítandó. (Vége köv.) Legfőbb itélöszéki döntvények. Apai ágról származott vagyonból, végrendelet és leszárniazók nélkül elhunyt örökhagyó után, az anyát törvényes osztályrész nem illeti. A szülőknek biztosított (ideigl. szab. 1. §.) törvényes osztályrész csak oly vagyonra szoritkozhatik, melyben a szülőt elhalt gyermeke után id szab. 10. §. szerint törvényes örökösödés illetné. Az ideigl szab. 11 §-sa a 10. §. által megalapított ági öröklési rendet nem változtatta meg. Özvegy Letzcher Alajosné szül. Tirhold Magda Eger város tszéke előtt Letzcher Katalin Bölcskövi Kálmánné ellen a néhai Letzcher Vilmos hagyatékában leendő örö ködés iránt pert indított. Néhai Letzcher Alajos — felperesnőnek férje — elhalván, vagyona végrendelet következtében fiára Letzcher Vilmosra szállott; ki nagykorúsága előtt végrendelet nélkül halt el. Ennek folytán felperesnő mint elhalt, Letzcher Vilmos anyja, tehát szükségbeli örökös, a hagyatékból őt illető köteles rész kiadatását követelte. A törvényszék Letscher Vilmos hagyatékának felerészét mint kötelesrészt felperesnek, a másik felerészt pedig alperesnek ítélte oda. Indokai: Mert a becsatolt osztály levél szerint végrendelet nélkül elhalt kiskorú Letscher V. hagyatéki tömege előbb végrendelet hátrahagyásával elhúnyt édes atyja Letscher Alajostól származván,nevezett örökhagyónak atyai örökségét képező hagyatéki tömege az ideigl. szab. 10 és 11. §§. értelmében törvényes örökösödés szerint alperesnőre, mint az apai ágról oldalrokonra hárult; tekintve azonban, miként az ideigl. szab. 7. 8. §§ ként leszármazó örökösök nem létében felperesnőt mint az örökhagyó szülő anyját szükségbeli örökösként kötelesrész illeti; ehhez képest a hivatkozott törvény szabályok értelmében, a kei-eseti hagyaték fele része köteles részként felperesnek s fele része törvényes örökségkép alperesnek megítélendő (1868. jun. 2. — 977. sz.) A ki r. ítélőtábla — közbevetett felebbezés folytán — az első ítéletet következőleg változtatta meg: „Végrendelet és leszármazók hátrahagyása nélkül elhúnyt örökhagyók utáni öröklési rendet az id. törv. j szab. 10 — 12. §§. szabályozván, ezekben pedig arról, hogy az apai ágról származott vagyonból az anyát törvényes osztályrész illesse, szó sem levén, — felperes keresetétől elmozdittatik, s a Letscher V. után hátramaradt s arra apjáról szállott örökség egészben alperesnek ítéltetik. (1868. nov. 24. — 20360. sz. a.) A legfőbb ítélőszék a kir. Ítélőtábla ítéletét helybenhagyta: „tekintve, hogy az ideigl. törv. szab. 10. §. által megalapított ági öröklésen a 11. §. változtatást nem tesz, és csak is a már életben nem lévő apának vagy anyának a korábbi §. értelmében reá visszaszállandott ági vagyonra nézve leszármazó örökösei által képviseltetését mondja ki; „tekintve másrészről, hogy a felmenő ágbeli örökösnek az id. törv. szab. 7. §. szerint biztosított törvényes osztályrésze, a dolog természetéhez képest egyedül oly vagyonra szoritkozhatik, melyben őt meghalt gyermeke után törvényes örökösödés a 10.§.értelmében megilletné; „tekintve végre, hogy a végrendelet és az annak folytán követelt utóöröklési jog, mint a keresetitől eltérő jogalap, jelen perben figyelembe nem vétethetik." (1870. február 18-kán. — 2515. sz. a.) Semmítőszéki határozatok. 18 krajczár iránti per és semmis, panasz folott. A követelés átruházása által nyert engedmény felperes személyes illetőségét meg nem változtathatja. Skublics László perlaki lakos mint Szilády Jeromos kottori lakos engedményese M. Kottori lakos ellen 18 kr tőketartozás s járulékai iránt Muraköz illető szbirósága előtt sommás pert indítván, a szolgabiróság 1870. mart. 4-kén 293. sz. a. kelt végzésével a keresetet illetéktelenségi okból visszautasította, „mert az engedményezett hitelező jogai s kötelezettségei azonosak az engedményezőjével s igy adós s hitelező itt ugyanazon községbelieknek tekintendők,ugyanazon községbeli lakosok pedig 30 ftig keresetüket a községi biró előtt tartoznak támasztani és siker hiányában a perr. 480. §. értelmében a községi bíróság bizonyítványával vihetik keresetüket az illető szolgabiróság elébe, mi jelen esetben meg nem történt. Ez ellen 18 kros felperes semm. pamszt adott be, mert a 475. §. szerint községi bíróság elébe csak ugyanazon községbeli lakosok közti személyes keresetek tartoznak; engedményezés által pedig egy perlaki lakos kottori lakossá nem válhatott. A Semmitőszék ezen 18 kros ügyet vizsgálat alá venni kénytelenittetvén, a panasznak helyt adotts a szolgabiróság idézett végzését megsemmisítette. mert a perr. 475. § 480. §. szerint a községi bíróság illetőségéhez csak a községi lakosoknak 30 ft. értékét nem haladó személyes keresetei tartozván, s csak ily kereset levén mindenekelőtt a községi bíróságnál megindítandó; a Sziládi Jeromostól nyert engedmény pedig felperesnek személyes illetőségét meg nem változtatván, az eljáró bíróság végzését a perr. 297. §.1. p. alapján megsemmisíteni kellett. (1870. május 5. — 2950. sz.) Testvérek vagy unokatestvérek közli hagyatéki eljárásban, habár a hagyaték csupán ingatlanokból áll is, az előleges egyeztetés megye területén a szbiró illetőségéhez tartozik.