Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 46. szám - Lejárat meghatározása nélkül fennálló követelések megfizetése iránt inditott perekben elmarasztalható-e alperes a perköltségekben, ha ellenében felperes a követelés leróvását czélzó, előzetes felszólitását igazolni nem képes?

Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügy védegylet közlönye. Tartalom : Perköltségek viselése lejárat meghatározása nélküli követeléseknél. — Legfőbb itélőszéki és Semmitőszéki határozatok. Lejárat meghatározása nélkül fennálló követelések megfizetése iránt indított perekben elmarasztalható-e alperes a perköltségekben, ha ellenében felperes a követelés lerovását czélzó, előzetes felszólítását igazolni nem képes? Truskovszhy Aladár ügyvéd úrtól. Megvallom, talán soha se jöttem volna ezen,első pillanatra jelentéktelennek látszható, de a gyakorlati életben bizonyos körülmények közt s főleg némely vidékeken nem csekély fontosságú kérdés szőnyegre hozatalának gondolatára, ha különösen felföldünk köznépének szomorú viszonyai, s az ottani sommás biróságok bőségesen tapasztalt felületes s fonák eljárása, erre — úgyszólván — nem kényszer iten ének. A jogi theoriák, s igy különösen, — hogy többet ne említsek — Frank nézete szerint is, teljesen constatált jogfogalom, hogy a kötelezettség-t e 1 j esités idejének kikötése nélkül fennálló kötelezettségek teljesítése azonnal s bármikor követelhető. És e nézet helyességének — mint kétségtelenül minden jogász — magam is hódolok; de nem oszthatom azok véleményét, kik abból szerintem igen tévesen — egyszersnr'nd azt is következtetik, hogy a lejárat meghatározása nélkül fennálló követelések megfizetése iránt indított perekben, az adós alperes a perköltségekben is — minden körülmények között — feltétlenül elmarasztalandó, anélkül, hogy felperes részéről, a kötelezettség teljesítését czélzó előzetes felszólítás igazolása — ennek nem történtét állitó kifogás ellenében — szükségeltetnék. És ezen téves felfogásnak, a roszlelkúséget is hathatósan támogató s majdnem kizárólag épen legnyomorultabb helyzetű népünket sújtó gyakorlati alkalmazása, — mondhatnám — túlnyomó alapját képezi egyes vidékek sommás bíróságai helytelen Ítéleteinek, melyek e mellett még perorvoslást sem nyerhetnek, a mennyiben az érintett téves felfogás — majdnem kivétel nélkül — ügyvédi részről is helyeseltetik s igy ellenkezőjének kifogása föl sem hozatik, a biróságok pedig a tényállásnak kinyomozását ez irányban is tisztába hozni, mint véleményük szerint nem határozót, s igy feleslegest, meg sem kisértve, teljesen mellőzik. És ennek szomorú folyományát képezik azon felföldünkön minél gyakrabban előforduló esetek, hogy egy hitelbe időközönként — vásárolt italokért, rendesen a ravasz és lelketlen speculans korcsmáros rászedő kényszerítése folytán, egy-két forinttal tartozásban lévő s egyszerre —minden előzetes felszólítás nélkül — perbe fogott szegény ember, ki csekély tartozását első szóra kifogástalanul lefizette volna, sőt adós csak is a korcsmáros rábeszélése miatt maradt, a kereseti összeget számtalanszor jóval felülhaladó perköltségekben marasztaltatik el, — miket pedig épen akkor fizetni képtelen levén, jön az executio, sa szegény ember, egyszer csak azt veszi észre, hogy pár forintnyi kényszeritett adósság miatt, mindeiK, elment, a nélkül, hogy a perre okot szolgáltatni, c?ak eszeágában is lett volna. — A felhozott példából fölmerülhető abbeli következtetések fölviJágositására, miket a prt. 475. s480. §§-ai is támogatnak, nem mellőzhetem mellesleg annak felhozását, hogy a felföld legtöbb helyén atyafiságos coteriák által kezelt korcsmák kezelői, legtöbbnyire időközönként s gyakorta változnak, s igy a beperlő a perbe fogottal rendesen már nem ugyanazon község lakosa, a perlekedés ezen nemének itt — hosszadalmasság elkerülése miatt — részletezni nem akart, de a helyi viszonyokat ismerő által könnyen felfogható intentiója, különös speculatiót képezvén. A teljesítés idejének kikötése nélkül fennálló kötelezettségek teljesítése, — mint már fentebb érintém,szerény véleményem szerint is — a teljesítésre természetszerűleg megkívánt elégséges idő engedésével, azonnal s bármikor követelhető, — mint ezt némileg törvényünk is, nevezetesen — ugyan csak az adásvevési jogviszonyokra vonatkozólag — az 1840.XVI. tcz. 52. §-a megerősíti; azt sem akarnám állítani, hogy a követelésre jogosított fél, a követelhetés módja iránt korlátoltathatnék, és igy a kötelezettség teljesítését czélzó előzeies felszólítás nélkül, követelésének behajtása végett, egyenesen keresetet nem adhatna be. — De azt sem a józan ész — sem az általános jogelvekkel összeegyeztethetőnek nem találom, hogy az ily kötelezettségek teljesítése iránt — előzetes felszólitás nélkül — indított perekben, alperes feltétlenül egyszersmind a perköltségek megfizetésében is elmarasztaltathassák, kivéve talán a fentebb hivatkozott törvényczikkel meghatározott adásvevési jogviszonyokat, miknél a vételárnak az átadás alkalmával történendő lefizetését — egyéb kötés hiányában, a dolog természete hozza magával. — Mert az igazsággal megegyeztethetőleg, perköltségek megfizetésében csakis az marasztaltathatik el, ki a perre okot szolgáltatott; — már pedig ez nem fogható arra, ki egy teljesítés tekintetében sem időhöz nem kötött, sem a dolog természetéből ki nem világló kötelezettséget, a követelésre jogosított felszólításáig nem teljesit; a mennyiben tekintve az élet közönséges viszonyait, ennek oka talán legtöbbnyire a követelésre jogosítottban rejlik. Igy például : számtalan ember vásárol különféle üzletekben, a hitelezők — akár csak az ismételt többszörös kiszolgáltatásokkal megerősített hallgatag — beleegyezésével hitelbe, mindenkor kész levén — csupán a hitelezők tetszé sétől függőbe tett fizetésre. Már egy ily adósság miatt — szó nélkül — perbe fogott ember, a perköltségekben elmarasztalható nem lehet, mert a hitelezőnek joga van ugyan az azonnali követelésre, de nincsen — szerintem mellékelve van: firoisz lí. perrendjének — és lapunknak elöli. ive. 46