Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 39. szám - Az első folyamodási biróságok szervezési javaslata [6. r.]

154 találnók, hogy a békebirák a birtokosok — és pedig | a vidékbeliek közül választassanak, ez alatt főleg, de nem | egyedül a földbirtokost értvén. Mert a birtok a társalmi állás, a tekintély emelésére nagy befolyással van;*) az főleg hazai viszonyainkban mindenesetre jelentékeny társalmi tényező, — annak még az előbbi pátriarchális viszonyok folytáni tekintélye, befolyása megszűnve nem levén. De a min. javaslat többi vagyonossági kellékei: üzletből, tökéből stb. csak is a városokban lenne érvényesítendő. Minthogy azonban a kibékitésen kivül tisztán bíráskodási közegül lenne felállitandó, nézetütik szerint birói hatásköre akkép kiterjesztendő, hogy azatszékek mellett egyedül képezze az első forumot. A legújabb európai codificatióban a békebirák az egyes bíróságokat pótoljak, helyettesitik; mellettök tehát más járásbirák rendszerint sehol sem alkalmaztatnak. — És ez, azon hatáskör felett előbbi czikkjeinkben előadottakon kivül, azért is helyeselhető, mert ily állás s hatáskör a békebiró tekintélyét nagy mérvben emelné. **) Ugyhalmozottságtól pedig nem igen tarthatui, miután a javaslatban elősorolt ügyek nagyrésze elvétetnék, s az illető rendőri, közigazgatási közegekre bízatnék. Innen azután további következés az, hogy a békebirák ne oly szakképzettséggel ugyan, mint a rendes bírák, da mindenesetre tör vény i ismeretekkel bírjanak. Ezt azonban mi azon hatáskörnél sem vélnők nélkülözhetőnek, mely a min. javaslatban inditványoztatott, mert ez 30 ftos ügyek mellett oly teendőket sorol elő, melyeknek a békebirák teljes jogi képzés nélkül képteleuek megfelelni. A min. javaslat szellemi qualificatióul csak azt kívánván, hogy e hivatásnak megfelelő műveltséggel bírjanak (2. §. e. p.) ez által olyakkal árasztaná el e hivatalpályát, kik épen nem tudnának teendőiknek kellően megfelelni. A javaslat ezen szabálya ismét a franczia rendszer egyik leghiányosabb részének •utánzása, mi ellen magában azon államban is már régótaiak és folytonosak a panaszok; helytelenittetvén, hogy a törvény a békebiráktől semmi szakismeretet sem követel s feltételez. l) Azért is a ír. szakértők véleménye, hogy tőlük legalább is á ,licence en droit' követeltessék, mihez a békebirói teendők iránt tartandó külön vizsga járulhatna. Ez lenne nézetünk szerint hazánkban is — megközt-liióleg — alkalmazandó; t. i. a jogi tanulmányoknak kielégítő vizsgálattal való bevégzése, s békebirói vizsga letétele. Mert valóban nagy hiba lenne, bármily csekély, de mégis, ha bíráskodási hatáskörről legyen szó, épen azon bírótól szellemileg legkevesebbet követelni, ki önmaga ítél, ki a társvitatkozások jótékony hatásán, s az ügyvédek felvilágosításán kivül esik. — És ezen nagyobb képzettség e biróság tekintélyét s befolyását is tetemesen emelné, mit tapasztalunk a német rajnai tartományokban, hol a fr. rendszertől eltérőleg szintén szakképzettség igényeltetik. És csakugyan itt — köztapasztalatként — a *) ,,Instruction, independance, consideration sociale — voilá trois choses, qn'd importé d'assurer a ces magistrats populairs" (R. Bordeaux: Philo.-ophie de la Proced. civile pag. 150.) A consid. sociale a birtok által öregbittetik; miért Francziaországban e kellék, átalában sürgettetik, mint D u p i n (les magistrats 48.) Bourguignon (De la magistrature p. 145.) tanúsítják. **) Mig az oly 30 — 60 ftos illetékesse'g, minővel falusi s kisvárosi birámk, tanácsaink, bírtak, valóban nem szolgálna tekintélyük fentartására. 'jLoyseau: DIscours de l'abus des justices; — R.Bordeaux: Reformation de la Justice. békebirói törvénykezés valóban sokkal jobb s kielégítőbb. *) Ily kellékek mellett a békebiró felruházható lenne az egyesbiróság — járásbíróság — hatáskörével, körülbelül 200 ft. értékig (némileg régi szolgabiráink illetékessége) és elhagyva a határtalan összegekig való terjeszkedést, valamint azt is, hogy a békebiró a neki bonyolódottabhnak mutatkozó jogkérdéseket (33. §.) magától elutasíthasson, ily szabály csak visszaélésekre, birói önkényre vezethetvén. A bírósági szervezetet illetőleg még egy kérdést — atörvényszékek számának szabályozását veendjük rövid vizsgálat alá. E tekintetben hazánkban igen szomorú jelenségekkel kell tálálkoznunk. A közszelem, a közügy iránti érdekeltség oly gyöngének mutatkozik, mikép a törvényszékek felállításának kérdésénél mindenütt az önző migán érdekeket látjuk előtérbe nyomulni, azon valódi hajtóvadászathon hasonló erőködéssel, hogy minden vidék, bármily igénytelen is, egy tszéket foghasson; legkisebb tekintet nélkül arra, mit igényelnek az igazságszolgáltatás magasb érdekei, mit szükségei a codificatió józan politikája? Azon önző, mivel sem indokolható verseny következtében, a legnagyobb vakmerőséggel hirdettetik s terjesztetik azon nézet: hogy a törvénykezésre annál jobb, minél több törvényszék létesíttetik; következtetve, hogy minél több törvényszék álliitassék. Már pedig mind a tudomány, mind a törvényhozások körében, minden államra nézve el van ismerve s bebizonyítva, mikép bárhol az igazságszolgáltatás érdekeire mi sem lehet hátrányosabb, sőt veszélyesebb, mint a kelletinél több, vagy is a sok törvényszék. Semmisem teheti a jogszolgáltatást tökéletlenebbé; semmisem idézheti elő bizonyosabban azon szomorú állapotot, melyet több német állam mutatott fel még az újabb korban is ,melyben a valódi igazságszolgáltatás csak a felebbviteli fórumon tekintetik kezdetét venni, oly siláoynyá, oly ki nem elégitővé fajult az alsó törvényszékek bíráskodása. És ez könnyen megmagyarázható — a sok törvényszékekre alapított szervezettől elválhatlan nagy hátrányok folytán. Ilyen az, mikép sok törvényszék akadályozza,.úgy 6zólván lehetleniti a törvényszékeknek alapos készültségű, tapasztalt, munkás sza kferfiakkal való betöltését. Bármily nagy európai államban sem találhatók ezrivel a jó, képzettebb juristák, kik egy törvényszék birói állomását tökéletesebben betölteni képesek lennének. Mutatja ezt maga Franczi?.ország példája is, hol átalános a panasz az első tszékeknek gyönge juristákkal való betöltése miatt s közönséges az elismerés, hogy a sok törvényszék miatt, azok nagyobbrésze hivatásuk színvonalán nem álló birákból áll. **) Innen itt azon már évtizedek óta nyilvánuló indítványok s törekvések, hogy a birói qualificatió emeltessék, szigorúbbá tétessék nevezetesen a jogtudorság bevitele, s hosszasb gyakorlat követelése által. l) Mit mondjunk akkor mi hazai körülményeinek között azon csekély szakképzettség mellett, melylyel dicsekedhetünk ; azon *) Pl ank : Die Lehre von dem Beveisurtbeile. M it terma y e r : Archiv f. civ. Praxis. 35. stb. **) Le premier de ces vices est l'abaissement de la magistrature — qui tient surtout au choix du personelle ; — je suis force de le dire, depuis longtemps la dignité, la science de'la magistrature ne tendent pas á s'accroítre." Bordeaux: Philosophie pag. 141. 0 E. R e g n a r d: De l'organisation judiciaire p. 34.