Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 39. szám - Az első folyamodási biróságok szervezési javaslata [6. r.]

155 felette szerény állásban, melyet a jogtudomány kifejlődése nálunk eddig elérhetett? Hol vannak nálunk azon számos képzett s nem kezdő, azon tapasztalt s nem ifjoncz jogászok, kikkel száz vagy több tszéket becsületesen betölteni lehetne, midőn felebbviteli bíróságaink ellátására is alig tilálhatni elégséges, kielégítő szakerőt? Ily hátrány továbbá sok törvényszéknél a birák silány fizetése, miután a kielégítő fizetéssel járó nagy terhet, a mai európai, az állandó roppant hadseregre fektetett államrendszerben egy ország sem állithatja elő. Innen az, hogy Francziaországban, mely Anglia után most leggazdagabb ország, csak 20 tszéknél kapnak a tszéki ülnökök 3—4000 franc fizetést, de 126-nál már csak 2,100 írt. sőt a legtöbbnél t. i. 215-nél csupán 1800 francot!! Mily silány fizetés! ezt senki sem tagadhatja. És elismert dolog, mi kép a rosz fizetés leguagyobb eló'mozditója az igazságszolgáltatás romlottságának; miuián az legjobban akadályozza a tudományos kiképzést, mire a bírónak folyvást, nemeik pályája kezdetén van szüksége; miután az a birói függetlenséget legjobban veszélyezi, a megvesztegetéseknek legkedvezőbb alkalmat nyújtja; *) sőt miután az közreműködik arra is, hogy a birói pályától a tehetségeket, a legalkalmasb erőket elriaszsza. — Francziaországban e bajon is a tszékek számának tetemes leszállítása által akarnák segíteni. Hogy Németországban e miatt szintén sok a panasz; hogy a birák tekintélye, tisztelete, a rosz anyagi ellátás s biztosíték miatt ott szintén nagy mérvben alá van ásva, köztudomású dolog. Ily hátrány az is, mikép túlságos számban létesittetvén törvényszékek, betöltésük számra nézve is hiányos, tökéletlen leend. Mint több német államban, úgy Francziaországban is a sok törvényszék létele folytán, azok rendesen az elnökkel együtt csak 3 tagból állanak. **) Elismerjük, hogy az ügy eldöntésére, alsó fórumon 3 bíró jelenléte, tehát két szó többség elégséges; de tagadjuk hogy ily kis törvényszék képes lehetne több nemű teendőinek gyorsan, kielégitőleg megfelelni. Azt hiszszük, ily kis szám, mely oly nagyon megközeliti a járásbíróság' szerkezetét, már egy társasbiróság tekintélyének előnyére sem szolgálhat De még nagyobb baj, hogy nálunk polgári, kereskedelmi, váltói, bűnvádi, telekkönyvi stb. ügyek sokfélesége közt oszolván meg e kis számú erő, sőt bűnvizsgálatokra is használtatván, az ügyek pontos, biztos elintézése attól alig követelhető. Ez tehát az igazságszolgáltatás legfőbb érdekeivel jön Összeütközésbe. Francziaországban ellenben nagy könnyebbség az, hogy a büntetőügyek egészen a júryre, a kereskedelmiek legtöbb helyütt ker. tszékekre esnek, mig az összes perenkivüli ügyek egészen külön közegek által végeztetnek. Nem minden jelentőség nélküli még azon körülmény is, hogy a sok tszék székhelyéül nagyobb, műveltebb városok egy államban sem találtatván, sokan oly hitvány községbe szorulnak, hol a művelt világtól egészen elzárva, a művelődés, a szellemi élet eszközeitől majd egészen megfosztatnak; mi köztapasztalatként aszellemre, önképzésre, tudományos előhaladásra nagyon is tompitólag, leverőleg szokott hatni. ***) *) Sí les princes eu^sent connu cetté verité — mond a hires Fiiangieri — ils auraient moins donné á leurs favoris, et auraient mieux récompensé les magistrats.'' Science de la legislation. fr. kiadás. **) Itt csak 80 tszéknél van 5—7—9 biró; 77-nél már csak4 ülnök; és 213 tszék csak 3 tagból áll. ***) Előttünk ezen hátrányok s hazai specifícus viszonyaink szolgálnak eldöntő indokul a sok tszék ellen, nem pedig az egyesEzen hátrányok ellenében alig jöhet figyelembe a feleknek tszékeikhez való közelsége; minthogy a mai tökéletesb közlekedés a távolságokat tetemesen leszálltja; és a felek tszékeknél úgy is ügyvédek által kell hogy képviseltes?enek, kik rendesen tszékhelyen laknak. A mi végre azon kérdést illeti, hogy hazánkban czélszerűen mennyi törvényszéket lehetne felállittani, illetőleg milyen legyen azon szám, melynél a törvényszékek már soknak tekintethetők — erről, mint a miniszt. javaslat szerkezeti hibáiról, hiányosságáról — más alkalommal fogunk értekezni. Seeitmitöszéki határozatok. A végrehajtást szenvedő fél alapul egy harmadiknál kintlevő követelését jelölvén ki, s a bíróság végzésileg a végrehajtást arra rendelvén el, az csakis a kijelölt követelés átruházására vagy elárverezésére vezethető. Semmis azon eljárás, mely ily esetben a végrehajtást a kijelölt adós vagyonára terjeszd ki. Néhai Jokán Mihály hagyatéki ügye az oszfoztató biróság által jogérvényesen elintéztetvén, annak eljárási költségei s dijai összesen 134. for. megalapittatván Pestmegye tszéke 1869. jul. 21-kén 5079. sz. a. kelt végzésével annak behajtása s e czélból özv. Jókán Mihálynó ellen a kielégítési végrehajtás annak ingóságaira elrendeltetett, foganatosításával az illető szolgabíró bízatván meg. Végrehajtást szenvedő más vagyon hiányában alapul azon követelését jelölte ki, mely osztályrésze eladási ára fejében bizonyos Fürcht Boldizsár irányában létezik. A megyetszék 1869. dec. 14-kén 7988. sz. végzésével a végrehajtást ezen követelésre a perrend 387. 388. §§. értelmében elrendelte. Ennek folytán a kiküldött szolgabíró 1870. jan. 14. a helyszínén becsüsök kel megjelent, ésadós Fürcht két tehenét lefoglalta. Ezen eljárás ellen Fürcht sem. panaszt adott be ; mert a szbiró a tszéki 7988. sz. végzés rendeletén túlterjeszkedett,miután ez csak végrehajiást szenvedőnek irányábani követelésére rendelte el a vérehajtást, nem pedig saját vagyonára is. A Semmitőszék annak helyt adott és a jan. 14. eszközlött végrehajtási eljárást megsemmisítette. „mert a 7988. sz. alatti tszéki végzéssel a végrehajtás özv. Jokán Mihálynénak Fürcht Boldizsárnál kintlevő 882 ftt. követelésére levén a perr 387. 388. §§. szerint elrendelve, a végrehajtató fél kielégítését a követelésnek vagy átruházása, vagy árverésen eszközlendő eladása utján kellett volna foganatosítani, s az adóst a végrehajtást szenvedő fél követelésének lefoglalásáról azonnal értesíteni; ennélfogva tehát a végrehajtás a fenforgó esetben Fürcht Boldizsárnak semminemű vagyonára kiterjeszthető nem levén, a végrehajtási eljárás a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítendő volt." (1870 apr. 23. — 1630.) Az elmarasztalás ^örökségerejéig1, történvén, a végrehajtás nem érvényesíthető, mig a végrehajtás tárgya meg nem bíróságokhoz kötött — állítólagos — előnyök; a közelség, gyorsabb, egyszerűbb eljárás előnyei, — mint az „U n g. L1 o y d" máj. 18-ki számában vitattatik. — Mi a tszékek számának leszállításával koránt sem akarjuk az egyesbiróságoknak sem szamát öregbíteni, sem hatáskörét kiterjeszteni, sőt a javaslat ellenére azt csökkenteni ajánljuk ; mert az egyesbiróság hátrányait ismerve, épen azért azokat túl terjedelmes illetőséggel felruházni legkevesbbé sem találnók helyednek. 39*