Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 39. szám - Az első folyamodási biróságok szervezési javaslata [6. r.]

Pest, 1870. péntek május 20. 39, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI Debreczeni és eperjesi iigyvédegylet közlönye. Tartalom : Az első folyamodási bíróságok szervezési javaslata. — Semmitőszéki határozatok. — Bírósági tjavaslat. Az e!ső foJyamodási bíróságok szervezési javaslata. VI. Az ujabb kor tudománya s codificatiója a jogi haladást különösen azáltal nyilvánítja, mikép a törvénykezés gyakorlatában a n é p e 1 e m n e k napról napra nagyobb befolyást lörekszik szerezni; hogy igy a népszokások, a népélet sokféle mozzanatainak sajátságos ismeretei, melyeknek a joggyakorlatra s alakulásra természetszerű befolyásuk van, a joggyakorlat legfőbb terén a fórumon is érvénnyesittessenek; és hogy a bíráskodás kasztszerűségéből — mi a juristák itteni kizárólagos uralmából keletkezik — minél többet veszejtsen; mi nemcsak könnyíti a jog valósítását, hanem a törvény s igazságszolgáltatás iránti bizalmat is tetemesen emeli s terjeszti. E tan s törekvés kifolyásai az esküdtszékek, melyek a büntetőjog terén a nép társalmi sajátságainak, ismereteinek, jognézeteinek eldöntő befolyást szereznek; melyek Angliában a ,Special Jury' által a nép szakelemeinek, szakosztályainak s ezek különösb ismereteinek is tért nyitnak a fórumon. — Ide sorolandók a kereskedelmi törvényszékek is, melyek mint már előbb érintettük, tisztán a kereskedői elemből alakíttatván, szintén a népeleranek a bíráskodás terén való érvényesítésére szolgálnak ; úgy a német ,gyárbiróságok'— Morgens prachen, Grewette (hajózási s iparügyi perekben) továbbá a franczia ,conseills des Prud hommes' — a sokfelé elterjedt ,b ö r z e' stb. bírósági intézményei — melyek a népbefolyás érdekeltségénél fogva Angliában is mindinkább sürgettetnek, részben létesíttetnek is. *) Ezt neveznők mi korszerű, szabadelvű codificatiónak, s ez lenne e szakban az, mi a gyökeres reform nevét megérdemelné. Ugyan erre szolgálónak s ily alapon alakitottnak óhajtanék mi a békebirósági intézményt is, mely t. i. a legszükségesb jogi képzettség feltételezóse mellett, szintén a népelem befolyásának érvényesítésére szolgálhatna. Miután azonban ezen, szintén kivételesnek tekintendő bírósági közegről, annak 'rendezeréről s alapelveiről más alkalommal (lapunk 1867-i folyamában) hosszasb czikksorozatban értekeztünk, ezúttal a min. javaslat irányában csak a legfőbb jogi szempoutok rövid érintésére kell szorítkoznunk. Mi a békebiróságot, mint már akkor fejtegettük—a békítő hivatás mellett, tisztán biróíági közegnek óhajtanók szerveztetni, mely a népelemre fektetve, befolyást nyújtó tekintélylyel s a nép teljes bizalmával bírhasson. És ezen meghatározásban jó formán mind bennfog*) Indítványba hozattak itt először 1856-ban, mi azután is | ismételtetett. Anglia északi megyeiben és Scóliában magán uton , gyakorlatba is vétettek. laltatnak azon kellékek s feltételek, melyek a békebiróság rendszerében, nézetünk szerint, legszükségesebbek. Ezen alapszik, hogy a békebiróság tisztán bíráskodási közeg legyen — eltérőleg az angol rendszertől, miután hazánkba át nem ültethetjük az angol társalmi, s állami viszonyokat, szokásokat s erkölcíöket, melyekre van pedig szorosan alapítva a sajátságos, a continensen sehol fel nem található angol békebirósági szervezet. Azért nézetünk szerint is abból az összes közigazgatási hivatásnak kizárva kell lenni; abba a közrendóri, utépitészi stb. ügyeket nem szabad besorolni, mint teszja min. javaslat; és pedig nemcsak azért, mert a békebirák igy túlhalmoztatnának munkával, fő s valódi hivatásuktól el vonatnának, és pedig szükségtelenül, minthogy a min. tervezetben a közigazgatás a törvénykezéstől elvár lasztatván, a külön közig, közegeknek elégséges idejök maradand az összes közig, ügyek elintézésére; *) hanem azért is, és pedig főleg, mert az a békebirák tekiutélyét, bizalmát tetemesen csökkentené. Mi a békebiráknál, különösen hazai viszonyaink tekintetéből, a kibókitési hivatásra kiváló súlyt fektetünk; e hivatásnak pedig legfőbb alapja: a tekintély, bizalom, ragaszkodás. A min. javaslatban (VI. fej.) megalapított rendőri teendők pedig, melyek a ház szentélyébe tolakodnak, a család békéjét oly sokszor zavarják, az egyéni szabadságot nem egyszer ok nélkül megtámadják, kényszereszközökkel járnak stb. — nemcsak legnépszerütlenebb institutiók, hanem gyűlölet, ellenszenv tárgyai is; és azért közegeik nem is bírhatnak a bizalom stb érintett kellékeivel. Mi a békebiróságnál a kibékiiést másik lényeges s egyik legfontosb hivatásnak tekintvén, következik, mikép a min. javaslat kinevezési elve ellenében — a békebirák választását találjuk legczélszerúbbnek. Ez uton a népelem befolyásának tér nyittatván, ez lenne a legbiztosabb út arra, hogy előállittassék: a bizalom, tekintély, ragaszkodás, mik a békebirói hivatás legszükségesb kellékei közé tartoznak. Mert akármint okoskodjunk, tagadhatlan, mikép a nép ünválasztottjai iránt mindig nagyobb bizalommal viseltetik, mint a kinevezettek iránt. **) Ugyanezen tekintetből mi is nagyon kívánatosnak *) Az épen helytelen lenne, hogy a békebiróság a polgármesteri s más közig, hivatalnokok hivatalával egyesittessék, mint a jav. 3. §. rendeli. **) Olaszországban a választás régi gyakorlat. Ezt meghagyta az 1865-ki birósági szervezet Í3. Az ausztriai ügyvéd-egylet választásra fektettetni véleményezte. Kezdetben Francziaországban is választattak. — És most tekintélyes szakférűak panaszolják, mik^p kinevezés utján csak a miniszter kegyenczei juthatnak a békebirói állomásokhoz Nem lennc-e ez épen igy nálunk is, kivált az igazB. minisztérium jelenlegi vezetése, illetőleg kezeltetése mellett? 39