Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 35. szám - Az első folyamodási biróságok szervezési javaslata [2. r.]

138 Épen azért nem igen van Európában ujabbkori törvényhozás, mely az egyesbiróságokat, a törvényszékek rovására ily roppant hatáskörrel ruházta volna fel. Mert a szabadelvű, haladás nem engedi, hogy a társasbiróság elve az egyesbirák túlterjesztett hatásköre által meghiusittassék, kijátszattassék. Német államokban, hol ujabb időkig a törvényszéki rendszer elterjedésének igen sok akadálya volt, de a hol az egyesbiróságok legtöbbnyire igen jól vannak szervezve, ezek illetősége rendesen még mindig csak 100 —150 ftig terjed *) kizárva a határtalan összegekig való illetőséget, milyet perrendünk s jelen javaslat a bérleti, kártérítési stb. esetekben nyújt az egyesbiróságoknak. — Kivételt képez legújabban H a n n o v e r a, hol 1860-ban az egyesbirák illetősége 100-ról 150 tallérra emeltetett. Még ez sem közeliti meg javaslatunk terjedelmét, és még is a szakértők átalános roszallásával találkozik, úgy, hogy közeli leszállítása valószínű. A latin népfajoknál, melyek kétségtelenül a legtökélete8b bírósági szervezettel dicsekedhetnek — a csekély összegű — eredeti illetőség legjobban meg van őrizve. — Francziaországban közel félszázadba került, mig 1838-ban az eredeti 100 franc illetőség 200-ra lett felemelve. — Még Belgiumban is csak 300-ra emeltetett 1848-ban .**) Angliában, hol a polgárjogi jury költségessége és nehézkessége folytán az egyesbiróságok igen nagy népszerűségben részesülnek, azok illetősége 50 ft. sterl. tetemes összegre emeltetett ugyan; de ez az általunk védett elv helyességót le nem rontja. Mert azonkívül, hogy az angol pénz s vagyonértéket a mienk meg sem közelitheti ; és amellett, hogy Angliában az egyes birák kellékei (p. o. 7 évi ügyvédi praxis) és igy képességük s tekintélyük is a mi felsőbb bíróságainkét is túlhaladják — ehhez még azon fontos tényező járul, mikép itt egyesbiróságok mellett is 5 font értéknél már jury használtathatik — mi természetesen az egyes biró erkölcsi erejének, tekintélyének egészen más szint kölcsönöz. Ezen törvényhozások ellenében a min. javaslat egyesbe ósági illetőségét nem lehet túlságosnak nem állittani. Pedig épen államunkban lehetne legkevesebb ok ily illetőségi terjeszkedésekre; miután épen itt nem várhatók oly alapos képzettségű, oly szakismeretű egyes birák, kik ily nagyobb hatáskörnek kielégitóleg megfelelni képesek lehetnének; ezen candidátusaink nemcsak az angol oly kitűnő törvénytudóktól, de még a sokkal csekélyebb német egyesbiráktól is messze elesvén ; És az eredmény azon tényben fog culminálni, mikép a tszékek hatásköre tetemesen csökkentetik, annak nevezetes része a gyönge, csekély biztosítékot nyújtandó egyesbirák kezeibe átjátszatik, Ez pedig nem egyéb, mint a társasbiróság elvének meghiúsítása. Egyszersmind a haladás, a szabadelvű tökéletesbb codificatio hiányának újabb bizonyítéka leend, — mely irány t. i. nem elégli, hogy a codificatio művei fölébe azon nagyszerű elvek: társasbiróság, függetlenség, jogi elválasztás, szóbeliség stb. kifüggesztessenek; hanem azt követeli, hogy ezen elvek a kivitelben tényleg valósittassanak, hogy tehát az alkalmazási részletes szabályok által meg ne hiusittassanak. *) Bajorországban (1861) 150 ft. Badenben 100 ft. Poroszországban 50 tallér ; 01 d e n b u r g 75 t. **> Genfbon 1848-ban csak 150 ftig emelték, a többi cantorokban rendes maximum 100 ft. Olaszországban is ily arányban alakultak az illetőségi összegek. Holandiában CIS61) 300 holl.ft. Semmitöszéki határozatok. Dologi tulajdonjoggali kérkedés bebizonyítására irányzott felhívási kereset rendes eljárásra tartozik. Ily keresetek a személyes (38. §.), de nem az egyes bíróságok hatáskörébe tartoznak. Özv. Ugrón Istvánné szül. gróf .'Kun Amália 1870. febr. 8-kán Udvarhelyi járás szolgabiróságához felhívási keresetet adott be Ambrus István ellen kérkedett dologi jog bebizonyítása végett. Az egyesbiróság a keresetet hivatalból visszautasította illetéktelenségi okból, mert ez ügy a perr. 17., 93., 94. §§. szerint rendes eljárásra tartozik. Felperes semm. panaszt adott be, mert a 38. §. azt rendeli, hogy a felhívási keresetek a felhívások, saját személyes bíróságainál nyújtandók be, tehát miután felperes B—n lakik, személyes bírósága az udvarhelyi egyesbiróság. A Semmitőszék e panaszt elvetetie; „mert a perrend 17. §. szerint az egyesbiróságok hatásköre kizárólag a 93. §-ban elősorolt peres ügyekre terjedvén ki, miután a fenforgó dologi tulajdonjoggali kérkedés bebizonyítására irányzott felhívási kereset a perr. 93. §. egyik pontja alá sem tartozik, miután személyes bíróságokat nem kizárólag az egyesbiróságok képezik, és igy a perrend 38. §. a feljebb idézett törvényczikkekkel összeegyeztethető — a minden alapot nélkülöző semm. panasz figyelembe vehető nem volt." (1870. april 22-kén. 3263. sz. a.) A kereselileg megosztandó birtok a feleknek már telekk. tulajdonát képezvén, itt arra örökösödési eljárásnak (~perr. VII. fej.J helye nem lehet. Ily esetben tehát a 583. $. szerint osztály és sommás eljárás nem foglalhat helyet, hanem ingatlanról levén szó, csak a rendes perút, a vagyonközösség megszüntetésére. Szilassy-Kanyó Margit 1869. jul. 27-kén Nógrádmegye tszékéhez rendes szóbeli keresetet adott be természetbeni megosztása végett azon jószágnak, mely Nógrádmegye telekkönyvében az alapítványi ügyek igazgatóságára és több Szilassiakra van tulajdonjogilag bekebelezve. A törvényszék azonban hivatkozva a perrend 583. §-ra sommás tárgyalást tűzött ki, melyen az alapítványi ügyek igazgatósága a birói illetőség s eljárás ellen kifogást tett, miután a kereseti jószág a felek telekkönyvi tulajdona levén, itt az 583. §. szerinti eljárásnak helye nincsen s miután az alapit, igazgatóság a társtulajdonosokkal vérségi összeköttetésben nem áll, tehát az 583. §. feltétele hiányzik s miután felperes rendes szóbeli eljárást kért, a biróság azon túl nem terjeszkedhetett. — Felperes azt fejtegeti, hogy miután a kérdéses birtok tulajdonjoga a perben álló felek nevére közösen van bekebelezve, az osztályt megtörténtnek nem tekinthetni, ez már azért is szükségkép elrendelendő, mivel a közösség fentartására senkit sem kötelezhetni. Az 513. §. azért is alkalmazható, mivel az alap. igazgatóság Szilasi Károly jogutódja, ki felperes vérrokona s mint ilyen is idéztetett meg. A tsz ék 1869. nov. 22. — 6004. sz. a. végzéssel a birói illetőséget megalapította, s felperest osztálykereset beadására utasította. Első r. alperes ez ellen sem. panaszt adott be főleg azon okból, mert jelen esetben az 513. §. nem alkalmaz-