Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 35. szám - Törvényjavaslat a királyi ügyészség felállitásáról [2. r.]

139 ható, mivel annak csak vérrokonok közt van helye és mivel a vagyon peresfelekre már tulajdonjogilag át van irva. A Semmitőszé k a panaszlott végzést az egész eljárással együtt megsemmisítette; „tekintve, hogy azon birtok, melynek természetbeni megosztása jelen ügyben szorgalmaztatik, a pei'es felek telekk. tulajdonát képezvén, arra nézve az örökösödési eljárás folyamatba tételének a perr. VII. fejezete értelmében helye nem lehet; „tekintve, hogy ehhez képest itt nem a perr. 583. §-ban előszaboit osztály, mely csak az örökösödési eljárás folyamában, s ekkor is csupán testvérek és unokatestvérek közt foglalhat helyet, hanem a t ul a j do D j og k özössógének megszüntetése forog kérdésben; „tekintve, hogy az ily közösség megszüntetése, ha aziránt az érdeklettek maguk közt meg nem egyeznek, s ha a közösség tárgya ingatlan javakból áll rendes per utj án követelendő; és „tekintve, hogy mindezeknélfogva az első biróság az által, hogy felperes u. n. rendes szóbeli keresete felett örökösödési eljárás módjára sommás tárgyalást tartatott, s magát az ezen eljárás folytán hozott végzésében a megindittatni rendelt rendes perre nézve idő előtt, s maga helyén kivül illetékesnek mondotta ki, a perr. szabályaival s különösen a 92. 98. §§. rendeletével merőben ellenkező eljárást indított, s követett." (1870.mart. 10. — 1952. sz.) A felebbvitel gyakorlata mezei rendőrségi ügyekben is az uj perrend szabályai szerint eszközlendö. Tehát az Ítélet elleni felebbezés ily ügyeknél is meggátolja annak végrehajtását. *) Zicherman Ignácz Debreczen város mezei rendőri főkapitánya előtt G-lauber Ferencz ellen mezei rendőri kihágásból eredt 71 ft. s járulékai iránt sommás pert inditott, melyben 1869. nov. 26-kán ítélet hozatott, mely elen a felperes felebbezést jelentett be. Az eljáró biróság 1849. nov. 26. kelt ítéletével a felebbezést az 1840: IX. t. ez. 5. §-sa alapján birtokon kivül engedte meg. Ez ellen felperes semm. panaszt adott be azon okból, mivel a kapitányi hivatal a jogerőre még nem emelkedett ítéletében a végrehajtást elrendelvén, és a felebbezést csak birtokon kívül engedvén meg, a perrend 7. 287. 297. §. 1. p. s a 345. §. b) pontja, és az átm. intézk. I. cz. szabályaiba ütköző eljárást követett, annál is inkább, minthogy az átm. int. XIX. tcz. 1. s XXI. tcz. 5-ik pontja alatt koránt sem az értendő, hogy a mezei rendőri ügyekben a birtokon kivüli felebbezés tovább is fentartatott volna, miután az ily értelmezést az I. cz. tartalma teljesen kizárja; — hanem csak az értendő, hogy a mezei rendőri ügyek nem a rendes, hanem az eddig is fennállt külön mezei rendőri bíróságok által intéztetnek el, de ezek is kötelesek az eljárás átalános szabályait megtartani. A biróság részéről határozata indokolására az hozatott fel, hogy a sem. panaszban idézett törvényczikkek átalában mind a sommás eljárás mikénti lefolytatását szabályozzák, melyek mellőzése semm. panaszokul fel nem hozható; mert az átm. intézk. XIX. cz. 1. p. úgy a mezei rendőri törvényeket, mint az eljárásra nézve eddig köve*) Lásd viszont a Reményik ügyben hozott legf. itélőszéki határozatot (lapunk 24-ik számában), mely ellenkező nézetből indult ki. tett gyakorlatot sértetlenül meghagyta; az 1840: IX. t. cz. 5. §-sa pedig pénzbeli marasztalásokra nézve a felebbvitelt 200 ftig csak birtokon kivül a tszékig, vigy városi tanácsig — és nem feljebb engedi meg; idézett törvény czikket megszüntető vagy hatályon kivül helyező ujabb intézkedés pedig köztudomásra még nem juiott. A Semmitőszék határozata következő; „Az eljáró mezei rendőri bíróságnak 1869. évi nov. 26. kelt ítélete a perrend 297. §. 1. p. alapjáu megsemmisíttetik, s ugyanaz a felebbezésnek haladék nélküli félterjesztésére utasittatik; „mivel; habár ugyan az átm. int. XIX.cz. 1. pontja szerint a mezei rendőrségi intézkedések s ezek által fentartott korábbi törvények s rendeletek érintetlenül hagyattak, a felebbvitel azonban az átm. intézk. 1. czikke értelmében az 1868: 54. tcz. szabályai szerint levén kezelendő, ennek 287. § szerint az ítélet elleni felebbezés a végrehajtásra nézve halasztó joghitálylyal bir.a (1870. febr. 1. — 4551. sz. a.) Törvényjavaslat a királyi ügyészség felállításáról. (Vége). 13. §. Ügyészségi tag ellen aggályossági kifogásnak nincs helye. 14. §. A kir. ügyészi és alügyészi állomások pályázat utján töltetnek be. 15. §. Ügyészi hivatalt csak az nyerhet, ki az 1869. IV. tcz. 6. §-ban foglalt átalános képesitvényen felül, köz-és váltó-ügyvéd, és legalább három évi birói vagy önálló ügyvédi gyakorlatot igazol. Egyenlő képesitvény mellett a jogtudorok elsőbbségei bírnak. 16. §. Az 1869. IV. tcz. 8—13, §§.-ok rendeletei az ügyészség tagjaira is kiterjesztetnek. II. Fejezet A kir. ügyészek hatásköre az első folyamodást bíróságoknál. A) Bűnvádi ügyekben. 17. §. Az ügyészek mindazon bűnvádi ügyekben, melyek azon törvényszék hatásköre és illetősége alá tartoznak, a mely mellé rendeltettek, a közvádlói teendőket végezik. E tekintetben különösen hivatvák : a) oly büntetésreméltó cselekvények esetében, melyek hivatalból vétetnék vizsgálat alá, a büntető eljárás meginditását eszközölni ; b) a bünvizsgálat törvény- és czélszerű vezetése iránt a szükséges indítványokat megtenni; c) a bünvizsgálat befejezte után az eljárás megszüntetése vagy a perbefogatás iránt indítványt tenni; d) a büntető perben mint közvádló a vádat képviselni; s e) a büntető igazságszolgáltatás érdekében perorvoslattal élni még akkor is, ha az a vádlott javára szolgálna; f) a jogerejüleg kiszabott büntetés végrehajtását eszközölni és arra felügyelni. 18. §. Az ügyészségnek joga van a bünvizsgálat! iratokat a vizsgálat bármely szakában megtekinteni, s eczélból az iratok közlését kivánhatja. Az ügyész és a vizsgáló biró közt a közlekedés közvetlen történik, s a vizsgáló biró köteles minden feljelentést 24 óra alatt az ügyészszel közölni. 19. §. Az ügyész a bünvizsgálat minden szakában indítványt tehet, ha a vizsgáló biró ezt el nem fogadnná: a törvényszék határoz, é3 határozatát a kir. ügyészszel rövid uton közli. A törvényszék a bűnvizsgálat tárgyában döntő határozatot nem hozhat az ügyész meghallgatása nélkül. Az ügyész a törvényszék tanácskozásánál és szavazásánál jelen nem lehet. 35*