Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 35. szám - Az első folyamodási biróságok szervezési javaslata [2. r.]

Pest, 1870. péntek májas ti. 35. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI (SARVÖk Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartaio il : Az első folyamodási bíróságok szervezési javaslata. — Semmitöszéki határozatok. — Birósági tjavaslat. Az el*o t'otyaiiiadási bíróságok szervezési javaslata. II. A társasbiróshgok — törvényszékek — alkalmazása az alsó fórumon is, napjainkban egy elöhaladottabb, tökéletesb birósági rendszer elmaradhatlan feltétele. Ezen elv szükségessége iránt most már semmi kétség. A hires Bentham és Comte nézetei, melyek oly kitűnőek az egyesbiróságok védelmében, azok előnyeinek feltüntetésében — mai nap elavultaknak, teljesen túlhaladtaknak tekintendők. Mindenki beismeri már, mikép azon legfontosb feltételek, melyektói függ az igazságszolgáltatás jósága s tökélye, t. i. a jogbiztonság, a részrehajlás s visszaélések meggátlása, az Ítélethozatal alapossága, a birói hatalom iránti bizalom s a törvénykezési rend tökéletesbitése — sokkal jobban és nagyobb mérvben biztosithatók törvényszékek körében, mint egyes bíráknál. Nem az forog tehát most már kérdésben, hogy ezen társas birósági elv létesittessék-e; mert ennek szükségességemindenkételyen felül áll; hanem az, hogy a törvényszékek szervezése első fórumon, különösen a hatáskör szabályozása által akkép állittassék elő, hogy azon elv igazán, tényleg valósittassé k. Az ugyanis elkerülhetlen, hogy egyesbiróságok is létezzenek az alsó törvényszékek mellett. Ez ellen bármily érvek hozattassanak is fel, a nép érdekei, főleg az alsó rétegekben, mindig hangosan követelendik apróbb, egyszerű ügyeik elintézésére, a közelükben létező egyszerűbb egyes bíróságokat. És igy az aggodalmak csak a körül foroghatnak, hogy ezen nélkülözhetlen egyesbirósági intézmény által, ama társas birósági nagy jelentőségű elv ki nem játszattatik-eV Következéskép a szabadelvű törekvések is napjainkban némábban öszpontosulnak, hogy első folyamodásilag is törvényszékek állíttassanak; hanem abban, hogy ezeks az egyesbirák hatáskörének szabályozása által a társasbirósági elv meg ne hiusittassék. És e czélból azon irány emelkedett túlsúlyra, úgyszólván kizárólagosan, hogy a törvényszékek legalól is szabályul szolgáljanak, és az egyesbiróság csak kivételül; hogy az egyesek hatásköre csak szükkörre, csak a sürgős elintézést igénylő s meg is engedő apró, csekély ügyekre szoríttassák. Ez a haladás kívánalma s kifejezése is mind a tudományterén, mind a törvényhozásokban. És a miniszteri javaslat ennek épen nem felel meg — oly szervezést nyújtván, mely jóformán teljesen meghiúsíthatja a társasbirósági nagy fontosságú elvet. — Mert az egyesbiróságoknak oly nagy fontosságot s hatáskört tulajdonit, mi egy kivételes bíróság illetőségével össze nem egyeztethető, mi t. i. magával a törvényszékek hatáskörével is versenyezhet. Ezt tanúsítja már az is, mikép a javaslat nemcsak egy — hanem két rendbeli egyesbiróságot állit fel t. i. a békebiróságot és a járásbíróságot, melyeknek mindenike polgárjogi rendes bíráskodási illetékességgel van felruházva. — Tehát kétnemű bíróság terveztetik a társasbiróság hatáskörének, jogi befolyásának s tekintélyének ellensúlyozására. Nem feszegetjük ezúttal, mily kedvező alkalom lehet az az illetékességi összeütközésekre, s jogi zavarokra; de bizonyosoak mutatkozik előttünk az, hogy egyik vagy másik egyesbiróság befolyását, tekintélyét elvesztendi, a. bizalom egyikük iránt megsemmisülend — mi csak is a törvényhozás, úgy is vajmi csekély tekintélyének, reputátiójának rovására történbetend. Azt azonban ki kell emelnünk, mikép nem ismerünk Európában törvényhozást az ujabb korból, mely polgárjogi bíráskodással felruházottan, kétrendbeli egyesbiróságot alapított volna a törvényszékek ellenében. Németországban — ez államban, mely a speudoreformok classicus hazáját képezi — ismerünk törvényhozásokat, melyek a járásbiróságok mellé békebiróságokat állittottak; de csak is azon codificatori eszélyességgel, mikép a békebiróságot csak kibékítő illetőséggel ruházták fel, nem pedig bíráskodási hatáskörrel is. Még itt sem található fel azon mozaik rendszer; melyben többrendbeli biráskodó egyesbiróságok szerepelnének. Ezen eredetiség, mint a felebbviteli legfőbb törvényszéknek külön önálló semmitőszékkeli összepárosítása, mint a jegyzőkönyvezési szóbeliség, mint a nyilvánosság nélküli nyilvánosság stb. stb. — a magyar törvényhozás dicsősége leend; de bizonyára legkevesbbésem codificatori szakképzettségének s jártasságának tanúságául. Azonban a társasbiróság alapelve nem csupán ez uton, hanem és pedig még nagyobb mérvben az által hiusitathatik meg; hogy a javaslatként a járásbiróságok oly fontos, oly terjedelmes hatáskörrel ruháztatnak fel, mi egy kivételes hatáskörű egyesbiróság hivatásával össze nem egyeztethető, anélkül, hogy az a társasbiróság hivatásának meghiúsítására ne szolgálna. Aszerint a járásbiróságok 300 forint értékig illetékesek. Azonkívül tekintet nélkül, bármily nagy is az összeg, minden kamat, életjáradék, tartási kötelezettségek, minden bér és haszonbéri tartozások, ha két évnél nem régiebbek — mind a járásbiróságok által megítélhetők; mint a bérleti kártérítések, mint a szolgálati, szállítási dijak is — habár a 300 frtot túlhaladják stb. stb. Ez — egyszerű pillanatra is — oly hatáskörnek nyilvánul, mely a törvényszékek hatáskörével nagy mértékben versenyez; mely tehát meghiusítja, kijátsza azon elvet, melyet a társasbiróság képvisel, azon czélt, mely a törvényszékek szervezéséhez köttetik. 35