Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 30. szám - Indokok az első foly. birósági tjavaslathoz [1. r.]

120 és nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatok előterjesztésénél irányul szolgáltak. A föczél abban központosul, bogy az országnak jó, gyors és részrehajlatlan igazságszolgáltatás biztosittassék. A törvénykezés reformja tárgyában eddig bozott törvények ezen czél elérését csak részben mozdítják elő, a felépítendő épületnek csak alapköveit képezik, melyek nélkül a szervezendő biróságok a fennjelzett bivatásnak megfelelni képesek nem lennének. A biróságok korszerű szervezésénél nem szabad ugyan egyéb müveit államok tapasztalatait figyelmen kivül bagynunk, de épen ugy nem szabad bazai sajátságos viszonyainkat is szem elől tévesztenünk. Mindezen szempontok teljes méltánylásával a javaslat a biróságok jövő szervezésénél különösen a következő főelveket fogadta el irányadóknak : 1. Elfogadtatott azon elv, bogy a birói hatóságot első folyamodásilag is rendszerint társas biróságok gyakorolják, és hogy csak némely csekélyebb és sürgős elintézést igénylő ügyek elintézése bizassék egyes birákra. Elfogadtatott ezen elv azért, mert kétségtelen, hogy a társas biróságok az alapos, elfogulatlan és részrehajlatlan ítélethozatalt inkább biztosítják, úgyszintén a felek irányában is függetlenségüket és elfogulatlanságukat inkább képesek fenntartani, mint az egyes biróságok ; továbbá, mert a nemzet által oly annyira sürgetett szóbeli eljárás a mai korbeli jogtudomány és joggyakorlat tanúsága szerint, teljesen C9ak társasbiróságokkal léptethető életbe, és az ügyek gyors és igazságos elintézésére czélzó üdvös hatását csak ezek mellett fejtheti ki; végre mert, habár bíróságaink szervezésénél már tekintettel is kell lennünk alaki törvényeink jövő átidomitására, de addig is a szervezetet a fenálló törvényekhez kell alkalmaznunk, már pedig ezek is a fennebbi elvet elfogadták. A szervezet tehát részint a fennálló alaki törvényeinkbe illesztetett be, másrészt azonban már tekintettel van alaki törvényeink jövő átalakítására. 2. Elfogadtatott azon elv, hegy az első folyamodási bírósági közegek állandó székhelyekhez legyenek kötve, hogy a székhelyek a népesség és közforgalom igényeihez képest állapitatván meg, mindazok,a kiknek birói segélyre szükségük van, azt bizton és gyorsan feltalálhassák. 3. Az 1869. IV. t. ez. a törvényhatóságok birói hatóságát megszütetvén : természetesen az addig fennállott törvényhatósági biróságok tovább fenn nem tarthatók, és ennek folytán a szervezendő összes biróságok királyiak lesznek. Ezen elv természetes kifolyása az is, hogy a biróságok kerületeinek megállapításánál a városi és megyei területek külön külön tekintetbe nem vehetők, és azon anomáliát, hogy ugyanegy székhelyen a megyei és városi közönség számára külön-külön biróságok állíttassanak fel, fenntartani nem lehetett. Azonban a városok, melyek eddig külön birói hatósággal voltak felruházva, annyiban mégis tekintetbe vétettek, hogy a lehetőség szerint nagyobbrészt bírósági székhelyekül kijelöltetnek. A megyei törvényhatóság területe a biróságok kerületeinek meghatározásánál rendszerint érintetlenül hagyatott, és egész járások, vagy egyes községek egy más törvényhatóság kerületén fekvő törvényszékhez csak annyiban osztattak be, a mennyiben a felek érdekeiben a területi és forgalmi viszonyok ezt kivánatossá teszik. 4. A biróságok kerületeit a javaslat a lehetőség szerint,mind népesség mind kiterjedés tekintetében egyformán törekszik ugyan megállapítani; azonban ezen czélt mindenütt elérni nem lehetett, mert tekintettel kelett lenni a hegyes vidékeken, különösen Erdélyben, ugy az Alföldön létező közlekedési nehézségekre, a melyek a feleknek a bíróságokkal való érintkezését szerfölött nehezitik, miért is ily helyeken alakittattak biróságok kisebb népesség számára is. 5. A törvényszékek számának megállapításánál különösen tekintettel kellett lenni arra, hogy mivel a bűnvádi, hagyatéki és telekkönyvi ügyek szükségessé teszik a feleknek a törvényszék előtti személyes megjelenését, — a törvényszéki székhely közelsége által egyrészről a feleknek a hozzáférhetés könnyítessék és azok aránytalan költekezésektől megkiméltesenek, — másrészt pedig a bűnvádi eljárásban fizetendő tanúdijak és szállítási költségek megtakarítása által az állampénztár kiadásai is kevesbittessenek. 6. A polgári törvénykezési rendtartás a biróságok hatásköre iránti intézkedéseket már nagyban egyszerűsítette, a javaslat ezen czélt még inkább mozdítja elő az által, hogy különösen az ipar- és kereskedő-testületek ebbeli óhajainak megfelelve, a váltó- és kereskedelmi ügyek feletti bíráskodást a törvényszékekre ruházta; továbbá, hogy a bányabirtok-szabályozási ügyek és a pénzügyi keresetek szintén áttétetnek a rendes biróságok hatáskörébe. A telekkönyvi intézmény jótékonysága hazánkban mindinkább elismerésre találván : több város részéről azon kérés intéztetett az igazságügyministeriumhoz, hogy a kebelükben felállítandó járásbíróságok telekkönyvi hatósággal is felruháztassanak ; különösen sürgetik ezt azon városok, melyek eddigelé is telekkönyvi hatósággal birtak, vagy a melyek kebelében takarék-pénztárak léteznek; sőt némely városok a telekkönyvi hatóság költségeinek viselésére is készeknek ajánlkoznak. Azonban habár igaz, hogy mennél közelebb helyezhető a telekhivatal, annál inkább élvezhetik a felek a telekkönyvi intézmény jótékonyságát, — mégis tekintettel lévén arra, hogy a törvényszékek szaporítása által a telekkönyvi hatóság amúgy is már közelébb hozatott a felekhez, — továbbá, hogy a telekkönyvek pontos és szabatos vezetését a törvényszékek inkább biztosítják, és hogy a teljesen kiképezett és avatott egyének csekély száma miatt a telekkönyvek kezelését az egyes bíróságokra teljes nyugodtsággal még nem bizhatni : egyelőre a telekkönyvi hatósággal kizárólag a törvényszékeket kellett felruházni, és azon városok jogosult igényeinek, a melyek a telekkönyvek vezetését már eddig gyakorolták, valamint a törvényszék székhelyétől távolabb eső községek érdekkeinek egyelőre is jelen törvény 29. §-a az által igyekszik eleget tenni, hogy a telekkönyvek vezetése és a kezelés a szükséges elővigyázat! intézkedések mellett kivételesen a városokra, illetőleg a járásbiróság mellett szervezendő telekhivatalra bizatik. Részletek indokolása. Az átalános indokok előrebocsátása után a részletes intézkedések csak annyiban indokoltatnak, a mennyiben az általános indokolásban felvilágosítás nem foglaltatik. (Folyt, köv.) felelős szerkesztő kiadó-tulajdoin;? SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, 1869. Nyomatott Kocti S n n d o r saját nyomdájában Hal-piaci ét al-dunasor sarkán 9. «s. a.