Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 1. szám - Felsőbb itélő székeinkről [1. r.]

2 hangzó elvekre fektetett reform működésének még csak színezetével sem bir. Ily komolyabb, hosszasb tanulmányozást, mélyebb átgondoltságot feltételező rendszeresség hiánya a miniszterség e!sö napjaiban még nem lehetett oly feltűnő. Ezen első perczekben, az ingadozás, jobbra balra kapkodás, a habozás s tétovázás az igazságügy rendezése körül legalább is megbocsátható volt egy oly államférfiunál, ki a codificatió s jogi szervezés tudományával tüzetesen sohasem foglalkozott, ki azeurópai összhasonlitó jogtudomány s törvényhozás tanainak tanulmányozását feladatául sohasem ismerte. De hogy ezen minister alatt, három éven keresztül, a habozás, foltozgatás, szóval a rendszeresség teljes hiánya, folytonosan és következeteseu folytattatik, — ez, bármily nagy legyen is kegyeletünk a parliamentáris kormányzat eszméje iránt — megbocsátható nem lehet, Megbocsáthatlan, mert épen ezen megállapodott rendszeresség hiánya, s az ez által előidézett folytonos kapk odás, ingadozás okozta, s vonta maga után azon ritka tétlenséget, azon példátlan erélytelenséget s meddőséget, mi igaz. ministeriumunkat sokkal nagyobb mérvben jellemzi, mint valaha bármely más európai ministeriumot — azon erélytelen tétlenséget, melynél fogva három év alatt sem mit sem képesek felmutatni, mi jogi reformul tekintethetnék, mi bármily csekély mérvben is igazságszolgáltatásunk javítására szolgálhatna. Ezen általunk a jogi tespedés és hátramaradotság főforrásául kijelölt rendszeretlenség bizonyítékai nagyon is nyilvánosak, s kézzel foghatók. Midőn 1867-ben mindenekfelett a legégetőbb törvénykezési hiányok azonnali, pótszabályok általi orvoslása sürgettetett, s egyszersmind követeltetett hogy az 1844-diki Codex-terv — előleges átdolgozás alapján haladáktalanul életbeléptessék — ezen legfőbb szúkségekül igazolt reformok helyett, az elavult törvénykezési szabályaink compilatiója vétetett munkába s arra évek fecsereltettek el. Midőn a szakértők öszhangzó véleményével támogatva kimutattatott, mikép a törvénykezés reformja a bírósági rendszer reformjától elválaszthatlan ; mikép a per->d szabályai magukban czélhoz nem vezethetnek, ha a óságok is korszerű átalakítás alá nem vétettek; ennek daczára még is egy uj perrend csak magában terjesztetett elő, s hozatott is életre. És ezzel az európai codificatió összes tapasztalatai s tanúságai arczul csapattak ugyan ; de alighogy a perrend D e á k F e r e n c z váratlan meggondolatlanság előidézte protectiója által en bloc — mi az európai törvényhozásokban hason példára nem találhat, — keresztül hajtatott, már néhány napra azt nyilvánította az igazs. minister hogy a hirósági szervezést mulhatlan szükségü "Reformnak tekinti. Közvetlenül ugyanakkor teszi ezt, midőn egy uj perrendet magában visz keresztül, midőn a bírósági reform mellőzését legszembetűnőbben tanúsította. És a midőn a minister a bírósági reform iránt tesz hangzatos Ígéreteket, midőn ebbeli ragyogó phrásisaival a parlamentet s a cortesválasztói tribünt egyelőre elárasztja; következik reá, mikép csak a legfelsőbb bíróságokat veszi állítólagos reform átalakítása alá. A bírósági reformot a legfelsőbb bíróságoknál kezdi meg. Példátlan neme a rendszeres szervezésnek. A bírósági szervezet valódi reformját a ministeri codificatió mellőzte; és mégis a bírósági rendszerbe oly változtásokat csempészett be, melyek bírósági reform nélkül csak zavarokat szülhetnek. A községi bíráskodást — korunk igazságszolgáltatásának ezen valódi enfant teriblejét — szentesitette, a nélkül, hogy ezen irni olvasni nem tudó bírák kellékeiről gondoskodnék. Az egyes birák, a szolgabiróságok illetőségét tetemesen kiterjesztette, a nélkül, hogy ezen bíróságok korszerű szervezéseiről intézkednék, mi lehetővé tegye, hogy szellemileg épen ugy mint phisikailag a nagy hivatalos ügyhalmazatban, kötelességeiknek megfelelhessenek. Előállította a pertárnoki eljárást s a tetemesen kiterjesztett jegyzőkönyvezést, a nélkül, hogy a kellő számú személyzetről gondoskodnék. Megalapította az összes alsó bíróságoktól a közvetlen felebbezést a curiai felsőbb bíróságokhoz, a nélkül, hogy azoknak a felsőbb fórumhoz való közelségéről, a több felebbviteli bíróságról biztosítva lett volna. Megalapított oly felebbezési rendszert, melynek alapja, a megfelelő feltörvényszó ki szervezet teljesen hiányzik. Ez úttal nincs helyünk tovább folytatni elösorolását ezen következetlenségeknek, ezen codificationalis ellenem a sokuak, melyek igaz. ministerünk eljárásának kifolyásai. De már ezek is elégséges adatok. Midőn ezek eléggé tanúsítják, hogy a ministeri codificatióban semmi rendszer sem követtetik; egyszersmind azok képesek megfejteni, miért vau igazságszolgáltatásunk oly nyomorult állapotban, miért oly zavart, oly lassú törvénykezésünk, szóval miért nem haladunk e téren előre egy hajszállal sem. A minden rendszer nélküli eljárás jogi kifejlődésünk fő akadályává hátramaradásunk egyik legfőbb forrásává alakult. És mindez nem jogosit-earra, hogy szilárdul ragaszkodjunk azon már régebben kifejezett nézetünkhöz, miszerint valódi jogi reformokra, igazságszolgáltatásunk gyökeres javulására nem számithatunk mig igazságügyünk vezetése a jelenlegi kezekben marad. Felsőbb itélő székeinkről. Osvald kir. táblabíró úrtól* Igazságszolgáltatásunk alkotmányos rendezése a lefolyt évben tényleg megkezdetett. Szüksége iránt a közérzület egyhangúan nyilatkozott, de mérve s a mód iránt elágaztak a nézetek. Nem tűztem ki feladatomul, egyik vagy másik nézet mellett szót emelni, midőn a törvény meghozatala s ' életbeléptetése által a kérdés rég megoldatott; de ily szándék előbb is hiú lett volna oly viszonyok közt, melyekben a felizgatott közhangulat s a döntő befolyások határozott iránya az illetékes gyakorlati szaktudósok nézetét is háttérbe szorította. Czélom: megismertetni a njult évben ujou szervezett felsőbb ítélőszékek féléves működésének eredményét, s ebből azok mostani helyzetének tarthatatlanságát kimutatni, mely sajnos körülmény egyébiránt már a ,,Pesti Napló" m. é. 297-ik számában is igen gyöngéden s csak ugy odavetett s nem egészen helyes indok mellett jeleztetett. Köztudomású, bogy az elóbbeni Curiát képezett hét-