Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 1. szám - Felsőbb itélő székeinkről [1. r.]

3 személyes és kir. ítélőtáblák az 1868. 54. t. cz. alapján félosztatván, — a semmitő szék és legfőbb Ítélőszék osztályaiból alakított uj Curia és a különálló pesti kir. ítélő tábla 1869. június 1-én vették működésük kezdetét. Ezen működés eredménye bezárólag 1869. deczemher hó 31-ig a következő: A magyar kir. Curia semmitöszéki osztályánál: bevétetett : elintéztetett : hátramaradt: 5262. 4330. 935. Ezen eredmény létrehozásánál tényleg működött egy elnök, egy alelnök, 15 bíró és 4 segédelőidó. Ezek közül 5 bíró később neveztetvén ki, a működésnél csak november és deczember hónapokban vett részt, 1 segédelőadó pedig kir. táblai bíróvá lett kineveztetése folytán az érintett hónapokban itt működni megszűnt. Azon bírói tagoknál, kik kezdet óta működtek, az egyénenkénti elintézés összege 388 és 143 közt váltakozik. A segédelőadóknál a legnagyobb elintézési szám 402. n legkisebb 255. Ezen megjelölt működő személyzetnek — a segédszemélyzeten kivül — 7 havi járandósága tett mintegy 53,000 frtot. Mindamellett, hogy a semmitőszék semmi hátralékot nem vett át az előbbeni Curiától, hót hónapi működése mellett több mint egy hónappal hátramaradt befolyó ügyei elintézésénél. Ennél azonban hasonlíthatlanul mostohább helyzetben áll a magyar kir. Curia legfőbb itélőszéki osztálya, mely polgári nrbéri váltó büntető ügyekot összesen átvett: 4637, 445, 93, 415, 5502, szaporodott: 4677, 342, 283, 1.489, 6791, összesbevétele : 9314, 787, 376, 1816, 12293. elintézett: 2924, 770, 374, 1294, 5362, hátramaradt: 6390, 17, 2, 522, 6931, A tartott tanácsul. 244, 95, 35, 113, 493. Ezen eredmény létrehozásában fáradozott 1 elnök, 4 alelnök, s 35 biró, ez utóbbiak közül azonban 4 később neveztetvén ki, csak az utolsó 2 hónapban működtek közre. Az átlagos szám, mely az elintézésből egy egy biróra esik 173, melynek tekintetbe vételével, miután a hátralékból egy-egy biróra átlagosan 198 ügy esik, az derül ki hogy a legfőbb Ítélőszék tagjai már most több mint féléves munkával vannak elhalmazva, és igy a Január hónapban bejövő tárgyakra legjobb esetben csak Augustus — September hónapokban kerülhetne sor. Az itten működött elnöki és birói tagok 7 havi járandósága mintegy 119.775 ftot tesz. Ezek szerint a magyar kir. Curiánál a restantia, nem ugyan mint „Pesti Napló" fentebb idézet számában mondatik tizenkétezerre, hanem összesen véve 7.867-re szaporodott; mely összeg azonban oly tetemes, hogy különösen a legfőbb itélőszéki osztálynál a munkaerőknek nevezetes szaporítását teszi szükségessé, kivált ha még hozzá az is figyelembe vétetik, hogy a kir. ítélőtáblán a hátralékok száma sokkal tetemesebb levén, ha ez — a mint kell — egy pár hónap alatt a rendes bevétellel együtt feldolgoztatik, az ennek folytán felmerülő felebbezésekből a legfőbb itélőszéknél még mindég rendkívüli bevételre kell számítani. (Folytattatik.) I Semmitöszéki határozatok. A perr. i3. §. esetében, a megkeresett illetékes bíróságok egyikének illetőségét megalapító per meginditáselsőbbsége nem feltételezhető és számitható az ugyanazon ügyre vonatkozó biztosítási kérelemnek, — hanem csak a rendes perbeli keresetnek benyújtásától. A per csak kereset által tekintetik meginditottnak; mig a kérvényezés útjára tartozó biztosítási eljárás permegindi'ást nem képez, per folyamot nem is feltételez. T. Ferencz W. Dávid ellen Nyitramegye központi szbirájához haszonbéri tartozások megvétele s károk megtérítése végett f. év aug. 27-én sommás keresetet adott be. Tárgyaláskor alperes a perrend 13. §. alapján az illetőség ellen kifogást tett, mivel ő a fenforgó jogügyletre, tehát ugyanazon ügyre vonatkozólag Nyitramegye felső járási szbirája előtt már előbb ti. aug. 9-én kártérítési pert indított jelen felperes ellen, tehát ezen bíróság van hivatva mind a két kereset elintézésére. — Ennek folytán a szbiróság f. év 521. sz. a. sept. 28-i végzésével a birói illetőséget leszállította; mert „a perr. 13. §. alapján, az ugyanegy jogügyletből származó egymás elleni keresetek két különböző egyiránt illetékes bíróságnál beadatván, azon bíróság válik illetékessé, melyuél elébb adatott be az illető keresetjjelen esetben pedig felperes f. év aug. 27-én adván be keresetét, mig ellenkezőleg alperes jelen felperes a felső járási szbiró előtt már aug. 9-kén támadván meg ugyanezen jogügyletből eredt keresettel; jelen kereset leszállítandó volt; azon körülmény, hogy felperes ezen bírósághoz biztosítási keresetét aug. 2-án beadta, az illetőség megalapítására indokul nem tekinthető, minthogy a biztosítási kérelem per kezdetének nem tekinthető, mi csak a kereset beadásától számítandó." Felperes ezen végzés ellen semmis, panaszt adott be, kifejtvén; mikép a biztosítási eljárás is a perfolyamhoz tartozik, az is perbeli lépésnek levén tekintendő, miért csak is a perbirája által rendeltethetik. Annál inkább jelen esetben, hol alperes a biztosítás ellen kifogásokat is adott be, melyek perként tárgyalás alá vétet' tek; ugy, hogy jelen kereset nem is egyéb, mint a nyert biztositásnak igazolása: mi még több indok a közp. szbiró illetősége megalapitására, mivel az igazolás alatti biztosítást nem a felső járási szbiró rendelvén el, abba bele sem folyhat. Végre a felperesi s alperesi keresetek nem is tekinthetők ugyanegy jogczimből eredteknek, mivel amaz bér és károk iránt, az alperesi pedig csak károk megtérítése iránt indíttatott. A Semmitöszé k határozata: „A semmis, panasz elvettetik; „mert a perrend szerint a per csak keresettel lévén megindítható; ellenben a kérvényezés útjára tartozó biztosítási eljárás perfolyamot szükségkép nem is feltételezvén, annál kevesbbé képezvén annak megindítását; miután fenforgó esetben T. Ferencznek V. Dávid elleni f. é. aug. 27. Nyitramegye központi szbirósághoz beadott keresetét V. Dávid nak T. Ferencz ellen Nyitram. felső járás szbirája előtt aug. 9-én támasztott keresete megelőzte, az pedig, hogy ezen két kereset ugyanazon egy jogügyletből eredt a f. é. sept. 8 i tárgyalás során kétségbe nem vonatott; a később megkeresett szbiróság a perr. 13. § nak megfelelőleg cselekedett, midőn tekintet nélkül a teljesített biztosításra illetőségét leszállította, s az ügyiratokat