Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 21. szám

Pest, 1809. péntek inárcz. VI. 21. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczcni ügyvédcgylet közlönye. Tartalom: Elmarasztalható e alperes sat. — Pozsony, ingatlan forgalma. — Hg. Karageorgievich-féle ügy. — Min. rendelet. Elmarasztalható-e alperes oly magún oklevél alapján, melynek aláírása sem az 1840: 15 tcz. II. R. 99. §-a értelemében, sem egyél> ugyan azon tezik 95.103. és 105. §§-aiban előirt módon be nem igazoltatott ? Tasnádi lakos Agárdi Amália Ottó Józsefné a tasnádi járási főszolgabírói bírósághoz t. Szarvadi Csócsán Gábor és neje Filep Flóri ellen 1867-ki augusztus 31-kén 165. sz. alatt beadott keresetében előadja : hogy férje Ottó József a Patay Józseftől haszonbérben birtokolt tasnádi s ahoz tartozó bérleményi javakból a t. Szarvadi A a kijelölt birtokrészt 1864-ik évi sept. 29-ik napjától fogva 3 évre alhaszonbérbe adta alperes Csócsán Gábor és neje Filep Flóri t. Szarvadi lakcsoknek 60 ft. évi bérérts azon nevezett alhaszonbérlők által elvállalt további kötelezettség mellett, hogy a mennyiben a tulajdonossal kötött haszonbéri szerződés szerint férje az egész bérleményre háramló adót fizetni kötelezte, ezen adófizetési kötelezettséget az alhaszonbérelt t. Szarvadi birtokrész tekintetélen férje helyett nevezett alhaszonbérlők fogják a kötött alhaszonbéri idő alatt teljesíteni. De miután alhaszonbérlők, a t. Szarvadi községi elöljáróságnak ugyancsak A. alatt olvasható hivatalor bizonyítása szerint, az alhaszonbérelt javakra eső 3 évi adót összesen 125 ft. 80 krokat elmulasztották fizetni, s következőleg ezen adóhátraléknak fizetési kötelezettsége, a haszonbérbe adó tulajdonos úrral kötött haszonbéri szerződés szerint, férjére háramlott, kényszerítve van többször enilegelett férjétől vett megbízás folytán felemiitett adóhátraléki összeg fizetése iránt alhaszonbérlők ellen jelen keresettel követelőleg fellépni sat. A kereset alapját tevő és felperes által a keresetlevélhez A. alatt másolóiban befektetett alhaszonbéri szerző dés következőleg szól. „Szerződés, mely szerint én alólirt kivettem a Szarvadi határban úgynevezett fogadó háztelket, a hozzátartozó szántóföldekkel és a sásas réttel együtt három évi használatra következő feltételek mellett: 1- ör. Egy évi haszonbéri fizetés lesz hatvan Nro 60 pft. az árendát félévenkint előre t. i. felét Sz.-Mihály, másik felét pedig Sz. György napkor tartozom pontosan fizetni, mit ha nem tennék, vagy fizetni vonakodnám, jogot adok a haszonbérbe adó urnák azt rajtam a legrövidebb szóper utján, miut tiszta adósságot költség s fáradsággal együtt megvétetni, s a haszonbér azonnal megszűnik. 2- or. A haszonbér kezdődik f. 1864 ik év sept. 29-én és tart 1867. év sept. 29-ig bezárólag, vagyis 3 évig. 3- or. Kötelezem^magamat a határok és mesgyék felügyelésére, valamint az uraság által maga részére felhagyott Lapos s peresrétek mezsgyéit s határait felügyelés alatt tartani, azok csóvái felnyitására és ellenkező esetben, ha a határ kicsóvázva nem lenne s az uraság ez által kárt szenvedne, a felelősséget magamra vállalom. 4- er. Ha az uraság juhaklot, vagy szénakazal helyet kívánna, a telek közelében,számára fentarthat. 5- ör. A haszonbérbe vett birtok után az adót viselni a bérbe vevő köteles. A fentebbi öt pontban elősoroltakat szóról szóra megértve, azoknak szoros megtartására magamat kötelezem. — Kelt Tasnádon május 13 ik 1864. Csócsáu Gábor k. v. Filep Flóri k. v. mint bérlők. Ottó József maga kezével haszonbérbe adó. Megjegyzendő, hogy ezen szerződést felperesnöneh férje irta, alperesek pedig sem irni, sem olvasni nem tudnak; — továbbá, hogy az csak egy kötelezeti nevében állíttatik fti, a mint kitetszik annak egész szerkezetéből, valamint az is, hogy azon tanuk elő nem fordulnak. Az ezen kereset folytán kitűzött tárgyaláson a hivatalból megkísértett kiegyezés nem sikerülvén, alperesek ellenbeszédileg kifogást tesznek felperesnőnek felperessége ellen, a mennyiben az A. alatt becsatolt szerződés felperesnőnek férje Ottó József és alperesek, nem pedig alperesek és felperesnő közt követeltetik kiállítóinak lenni, felperesnő pedig férjétől nyert e részbeni megbízatását fel nem mutatta. — Továbbá kifogást tesznek a keresetnek két alperes ellen lett folyamatba tétele ellen is, a mennyiben Í.Z A. alatti szerződés csak is felperesnő férje Ottó József és egy alperes közt látszik létrejöttnek. Az A. alatt befektetett szerződést pedig alperesek hamis és koholtnak nyilvánitották, a mennyiben azt felperesnőnek férje Ottó József irta sajátkezüleg minden előttemesitö tanuk nélkül, alperesek pedig sem irni sem olvasni nem tudnak, Ezen okoknál fogva alperesek a keresetet leszállittatni; esetleg pedig felperesnőt alaptalan keresetével elutasittatniés az okozott költségek megfizetésében elmarasztaltatni kérték. Felperesnő válasziratilag előadja, hogy ő mint férjének a B. alatti szerint megbízottja indította meg alperes ellen a keresetet és felhatalmazását egyidejűleg B. alatt be is fekteti. Es miután az A. alatti szerződést mindkét alperes aláirta, a kereset mindkettő ellen megindítható volt. A per érdemére pedig megjegyzi, hogy miután alperesek a köztök és felperesuö férje közt fenállott haszonbéri viszonyt nem tagadták, az A. alattinak aláírása ellen emelt kifogásuk figyelembe sem jöhet; de hogy alperesek