Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 99. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 11. r.

394 hogy az, ki holtnak nyilváníttatott, még élhet; de azért senki seui mondhatja, hogy későbben netán bebizonyitott életben léte az Ítélettel, mely által holtnak nyilvánítta­tott, ellenkezésbejöhet; miután a biró nem a valódi, ha­nem csak a vélelmezett halált mondja ki. Az 526. §. a házasságvédőnek, illetőleg gondnoknak kötelességévé teszi a holtnak Dyilvánitási ítéletet a leg­főbb itélflszékig felebbezni. — Véleményem szerint inkább a bíróság kötelességévé tétethetnék, hogy a pert a felső és legfőbb itélőszéknek felülvizsgálás végett hivatalból terjeszsze fel; mert a törvény is az által, hogy a gondno­kot kötelezteti az itélet felebbezésére, csak azt akarja el­érni, hogy a holtnak nyilvánítási kérdés felett a legfőbb bíróság határozzon véglegesen; ezt pedig inkább fogja az általam javaslott módon, mint az 526. §. szövege szerint elérni; miután a gondnok vagy van a felebbezésre kitű­zött határidó'höz kötve, vagy nincs; ha van, akkor azt vagy feledékenységből, vagy más okból elmulaszthatja: ha pedig nincs kötve, akkor a felebbezést az ellenfél kárára halaszthatja; a biró pedig a felebbezés iránt a törvény szövege szerint nem intézkedhetik,és különben a goudno­kot csak a felebbezési határidő eltelte után kötelezhetné kötelessége teljesítésére, midőn már az első esetben késő volna. Egyébiránt a gondnokot kötelezni arra, hogy fe­lebbezóssel éljen, szintén annyit jelent, mint a pert hiva­talból felterjeszteni; mert mindkét eset magában foglalja az eltérést azon elvtől, mely szerint a perlekedő feleket nem lehet kényszeríteni, hogy jogukkal éljenek, s igy a két mód közül ajánlatosb az, mely biztosabban, és a mellett még kevesebb nehézséggel, és kevesebb alaksze­rűséggel is vezet czélhoz. Senimitöszéki határozatok. A bányabiróságok illetőségi körükkel továbbá is fen van­nak tartva (perr. 27. §. álm. intézk. XIX. cz.) Bizonyos területen kőszénkulatástól való eltiltásra, és az illetőknek kőszéntelepüknek megháborított birtokába való visz­szahelyeztetésükre irányzott keresetük nem a polgári, hanem a bányabiróság körébe tartozik. Fraenkel Gyula s többen mint felperesek Rotter La­jos s társai ellen Abaujmegye cserháti járás szbirája előtt a somodi legelőn a kőszén kutatástól való eltiltatásuk, illetőleg megháborított birtokukban volt kőszéntelepbe való visszahelyeztetésük iránt sommás keresetet adtak be. Aszbiróság f. év aug. 22. kelt végzésével birói illetőségét megalapította, és f. év sept. 7-én 475. sz. ítéle­tével felpereseket az egész somodi legelő területén meg­háborított kőszénkutatási jogosítványukba visszahelyezte. Alperesek semmisógi panaszt adván be, kifej tik; hogy az illetőséget megalapító végzés és egész eljá­rás a 297. §. 4. p. alapján semmis; mert a kereset a kő­szén telepbeni megháboritásról s abbai visszahelyezésről, sőt kőszónkutatástóli eltiltásról szól; s igy kétségtelen, hogy bányaügyetérdekel; felperesek kőszónbányát akar­ván visszahelyezési uton illetéktelen biró előtt szerezni; tudván, hogy az illetékes bányabiróságnál alaptalan ke­resetükkel nem boldogulhatnának. — A bányabiróságok az átmen. intézk. XIX. cz. szerint továbbra is fenhagyat­ván, a szbiróság illetéktelen ez ügyben, s mint ilyen ille­téktelenül járt el. Továbbá a kőszénkutatástól ítéletében olyak is eltiltatnak, kik a keresetben meg sem neveztet­tek. De alperes mint kassai lakos nem is tartozik az el­járó biróság illetősége alá s az okmányilag igazoltatott, hogy a bánya-társulatnak nem képviselője, de nem is részvényese. Ebből azután azon viszásság eredt, hogy al­peres eltiltatott olyastól, mit nem is cselekedett, és elma­rasztatott, hogy felperes behelyeziethessék azon kőszén­telepbe, mely nem az ővé. A Semmitőszék határozata: „Az eljáró biróság f. év aug. 22 i birói illetőséget megalapitó végzése minden következményeivel együtt a perr. 297. §. 8. 4. pontjai alapján megsemmisíttetik, fel­peresek alperesnek 8 nap alatt fizetendő 25 ft, 45 kr. per­beli, s 12 ft. felebbviteli költségekben végrehajtás terhe alatt elmarasztatnak, s fenforgó sommás visszahelyezési keresetükkel az illetékes bányabirósághoz utasíttatnak; „mert a kir. bányabiróságok illetőségi körükkel a perr. 27. §-sa és az átm. intézk. XIX. cz. 1. p. szerint to­vábbá is feuhagyatván; felpereseknek alperest a kérdéses területeni kőszénkutatástól való eltiltására s maguknak a birtokukban volt, megháborított kőszéntelepbei visszahe­lyezésére irányzott visszahelyezési keresetük az id. törv. szab. VII. cz. 1. s 37. §§. értelmében nem a polgári, ha­nem az illetékes bányabiró?ághoz tartozik.* (1869. nov. 30. — 2462. sz. a.) Többek tulajdonát képező ingatlanra nézve csakamarasz­talt fél jutalékának tulajdonjoga bocsáttathalik árverés alá. (perr. 422. $.) Ily ingatlanra nézve az árverés bizonyos adósok ellen, kik az ingatlan bejegyzett tulajdonosának örökösei, csak akkor rendeltethetik el, ha azon adós alpereseket ama ingatlanból illető arány himutattatik. Biró Juliannának Orbán József és János elleni kö­vetelésére nézve közöttük birói egyesség jött létre, mely­ben utóbbiak magukat a 42 ft. követés kifizetésére köte­lezték, de azt meg nem tartván Somogymegye tszéke 1868. okt. 30. a kielégítési végrehajtást ellenük elren­delte. — Végrehajtáskor alperesek a hídvégi telekjk. 137. sz. birtokukat jelölték ki, mi meg is becsültetett. Megjegyzendő, mikép ezen birtok még néhai idősb Orbán János nevén áll, s hogy arra felp. követelés előjegyezve van. A végreh. zálogjog Orbán József és János illetmé­nyeire bekebeleztetvén, felperes a telekk. tszéknél árve­résért folyamodott, mire a tszék f. é. aug. 21.3612. sz. a. következő végzést hozott: „Az 1868: 54. t. cz. 422. §-hoz képest oly ingatlan vagyonra nézve, mely többek tulajdona, csupán a marasz­talt fél jutalékának tulajdonjoga bocsáttathatván árverés alá, miután a hídvégi 137. sz. ingatlanság az ott eredeti­leg tulajdonosként bejegyzett Orbán János hagyatékát képezi; az pedig, hogy alp. Orbán János s József adósfe­leket a fenérintett ingatlanság mint örökösöket hányad­részben illeti? sem a per-s végrehajtási iratokból ki nem derül, úgy felperes által az árverési kérelem mellett sem igazoltatik; ezen okokból felp. azon kérelmének, hogy azon ingatlanra alperesek, mint néhai Orbán J. nyilván könyvi tulajdonos örökösei ellen az árverés elrendeltes­sék, mindaddig, mig alpereseket a fentebbi ingatlanból illető arányt ki nem mutatja, hely nem adathatik." Ez elleni felp. semmis, panasza arra alapíttatott, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom