Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 99. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 11. r.
394 hogy az, ki holtnak nyilváníttatott, még élhet; de azért senki seui mondhatja, hogy későbben netán bebizonyitott életben léte az Ítélettel, mely által holtnak nyilváníttatott, ellenkezésbejöhet; miután a biró nem a valódi, hanem csak a vélelmezett halált mondja ki. Az 526. §. a házasságvédőnek, illetőleg gondnoknak kötelességévé teszi a holtnak Dyilvánitási ítéletet a legfőbb itélflszékig felebbezni. — Véleményem szerint inkább a bíróság kötelességévé tétethetnék, hogy a pert a felső és legfőbb itélőszéknek felülvizsgálás végett hivatalból terjeszsze fel; mert a törvény is az által, hogy a gondnokot kötelezteti az itélet felebbezésére, csak azt akarja elérni, hogy a holtnak nyilvánítási kérdés felett a legfőbb bíróság határozzon véglegesen; ezt pedig inkább fogja az általam javaslott módon, mint az 526. §. szövege szerint elérni; miután a gondnok vagy van a felebbezésre kitűzött határidó'höz kötve, vagy nincs; ha van, akkor azt vagy feledékenységből, vagy más okból elmulaszthatja: ha pedig nincs kötve, akkor a felebbezést az ellenfél kárára halaszthatja; a biró pedig a felebbezés iránt a törvény szövege szerint nem intézkedhetik,és különben a goudnokot csak a felebbezési határidő eltelte után kötelezhetné kötelessége teljesítésére, midőn már az első esetben késő volna. Egyébiránt a gondnokot kötelezni arra, hogy felebbezóssel éljen, szintén annyit jelent, mint a pert hivatalból felterjeszteni; mert mindkét eset magában foglalja az eltérést azon elvtől, mely szerint a perlekedő feleket nem lehet kényszeríteni, hogy jogukkal éljenek, s igy a két mód közül ajánlatosb az, mely biztosabban, és a mellett még kevesebb nehézséggel, és kevesebb alakszerűséggel is vezet czélhoz. Senimitöszéki határozatok. A bányabiróságok illetőségi körükkel továbbá is fen vannak tartva (perr. 27. §. álm. intézk. XIX. cz.) Bizonyos területen kőszénkulatástól való eltiltásra, és az illetőknek kőszéntelepüknek megháborított birtokába való viszszahelyeztetésükre irányzott keresetük nem a polgári, hanem a bányabiróság körébe tartozik. Fraenkel Gyula s többen mint felperesek Rotter Lajos s társai ellen Abaujmegye cserháti járás szbirája előtt a somodi legelőn a kőszén kutatástól való eltiltatásuk, illetőleg megháborított birtokukban volt kőszéntelepbe való visszahelyeztetésük iránt sommás keresetet adtak be. Aszbiróság f. év aug. 22. kelt végzésével birói illetőségét megalapította, és f. év sept. 7-én 475. sz. ítéletével felpereseket az egész somodi legelő területén megháborított kőszénkutatási jogosítványukba visszahelyezte. Alperesek semmisógi panaszt adván be, kifej tik; hogy az illetőséget megalapító végzés és egész eljárás a 297. §. 4. p. alapján semmis; mert a kereset a kőszén telepbeni megháboritásról s abbai visszahelyezésről, sőt kőszónkutatástóli eltiltásról szól; s igy kétségtelen, hogy bányaügyetérdekel; felperesek kőszónbányát akarván visszahelyezési uton illetéktelen biró előtt szerezni; tudván, hogy az illetékes bányabiróságnál alaptalan keresetükkel nem boldogulhatnának. — A bányabiróságok az átmen. intézk. XIX. cz. szerint továbbra is fenhagyatván, a szbiróság illetéktelen ez ügyben, s mint ilyen illetéktelenül járt el. Továbbá a kőszénkutatástól ítéletében olyak is eltiltatnak, kik a keresetben meg sem neveztettek. De alperes mint kassai lakos nem is tartozik az eljáró biróság illetősége alá s az okmányilag igazoltatott, hogy a bánya-társulatnak nem képviselője, de nem is részvényese. Ebből azután azon viszásság eredt, hogy alperes eltiltatott olyastól, mit nem is cselekedett, és elmarasztatott, hogy felperes behelyeziethessék azon kőszéntelepbe, mely nem az ővé. A Semmitőszék határozata: „Az eljáró biróság f. év aug. 22 i birói illetőséget megalapitó végzése minden következményeivel együtt a perr. 297. §. 8. 4. pontjai alapján megsemmisíttetik, felperesek alperesnek 8 nap alatt fizetendő 25 ft, 45 kr. perbeli, s 12 ft. felebbviteli költségekben végrehajtás terhe alatt elmarasztatnak, s fenforgó sommás visszahelyezési keresetükkel az illetékes bányabirósághoz utasíttatnak; „mert a kir. bányabiróságok illetőségi körükkel a perr. 27. §-sa és az átm. intézk. XIX. cz. 1. p. szerint továbbá is feuhagyatván; felpereseknek alperest a kérdéses területeni kőszénkutatástól való eltiltására s maguknak a birtokukban volt, megháborított kőszéntelepbei visszahelyezésére irányzott visszahelyezési keresetük az id. törv. szab. VII. cz. 1. s 37. §§. értelmében nem a polgári, hanem az illetékes bányabiró?ághoz tartozik.* (1869. nov. 30. — 2462. sz. a.) Többek tulajdonát képező ingatlanra nézve csakamarasztalt fél jutalékának tulajdonjoga bocsáttathalik árverés alá. (perr. 422. $.) Ily ingatlanra nézve az árverés bizonyos adósok ellen, kik az ingatlan bejegyzett tulajdonosának örökösei, csak akkor rendeltethetik el, ha azon adós alpereseket ama ingatlanból illető arány himutattatik. Biró Juliannának Orbán József és János elleni követelésére nézve közöttük birói egyesség jött létre, melyben utóbbiak magukat a 42 ft. követés kifizetésére kötelezték, de azt meg nem tartván Somogymegye tszéke 1868. okt. 30. a kielégítési végrehajtást ellenük elrendelte. — Végrehajtáskor alperesek a hídvégi telekjk. 137. sz. birtokukat jelölték ki, mi meg is becsültetett. Megjegyzendő, mikép ezen birtok még néhai idősb Orbán János nevén áll, s hogy arra felp. követelés előjegyezve van. A végreh. zálogjog Orbán József és János illetményeire bekebeleztetvén, felperes a telekk. tszéknél árverésért folyamodott, mire a tszék f. é. aug. 21.3612. sz. a. következő végzést hozott: „Az 1868: 54. t. cz. 422. §-hoz képest oly ingatlan vagyonra nézve, mely többek tulajdona, csupán a marasztalt fél jutalékának tulajdonjoga bocsáttathatván árverés alá, miután a hídvégi 137. sz. ingatlanság az ott eredetileg tulajdonosként bejegyzett Orbán János hagyatékát képezi; az pedig, hogy alp. Orbán János s József adósfeleket a fenérintett ingatlanság mint örökösöket hányadrészben illeti? sem a per-s végrehajtási iratokból ki nem derül, úgy felperes által az árverési kérelem mellett sem igazoltatik; ezen okokból felp. azon kérelmének, hogy azon ingatlanra alperesek, mint néhai Orbán J. nyilván könyvi tulajdonos örökösei ellen az árverés elrendeltessék, mindaddig, mig alpereseket a fentebbi ingatlanból illető arányt ki nem mutatja, hely nem adathatik." Ez elleni felp. semmis, panasza arra alapíttatott, hogy