Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 99. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 11. r.

395 zálogjoga előjegyeztetett, s hogy a foglalás az egész birtokra eszközöltetett. A Semmitőszék határozata: „A semmis, panasznak hely nem adatik; „mert az átmenet, intézk. szabályozó tniniszt. rend. VII. cz. értelmében az eljáró (szék az 1868: 54. t.cz.422. §-sát heiyeseu alkalmazta. (1869. dec. 1. 3837. sz. a.) Az ügyvéd tekintet nélkül az eljárás nemére, tartozik meghatalmazását az első perirathoz mellékelni, (perr. 89. §.J Tehát sommás eljárásban is, ha Írásbeli kereset adatik be, az ügyvédi meghatalmazás ahhoz melléklendő. Ennek mulasztása miatt a kei eset kijavítás, kiegészítés végett helyesen visszautasítható s ez nem képezhet semmiségi okot. Csiki Gergely s fia kereskedői czég Marosvásárhely város egyes bíróságához Görög Károlyné ellen 8 for. 30 kr. iránt keresetet adott be, keresetét Írásban nyújtván be. Az egyes bíróság f. év sept. 1-én 1010, sz. a. végzésével a keresetet felperesnek kiegészítés végett visszadatni rendelte, „mert Írásban benyújtott kereset mellett az ügyvédi felhatalmazás eredetileg vagy másolatban melléklendő levén, ezen hiány kiegészítése végett a beadvány a perr. 65. 88. 89. §§. rendelete szerint visszaadatik." Ez ellen felperes semmis, panaszt adott be; mert a perr. 88. §. szerint sommás perben a felek élőszóval is válhatnak ügyvédet vagy megbízottat, és felp. képviselője átalános felhatalmazással is el van látva a bíróság közvetlen tudomása szerint, és annak tárgyaláskor leendő felmutatását keresetében felemiitette. A Semmitőszék a semmis, panaszt elvetette; „tekintve miszerint a perr. 89. §-sa szerint az ügyvéd különbség nélkül az eljárás nemére, tartozik meghatalmazványát az első perirathoz mellékelni, illetőleg első megjelenése alkalmával felmutatni; és igy sommás eljárásnál is, ha felperes írásbeli keresetet ád be, a meghatalmazványt ahhoz mellékelni; — mihez képest helyesen levén a kereset kijavítás végett visszaadatva, felperesnek a 297. §. egyik pontján sem gyökeredzett alaptalan sem mis. panasza elvetendő volt. (1869. nov. 30. — 2377.) A haggaték törvényes képviselője közbejöttével az illető hagyatéki ügybirósága előtt létrejött egyesség alapján a végrehajtás illetékesen elrendelhető, {perr. 345. §. f. pont.) A végrehajtás eszközlése által magát tulajdonjogára nézve sértve talált félnek, nem a semmiségi panasz, — hanem az igény kereset utja áll nyitva, (perr. 467. §.) Néhai Várady Károly hagyatéka ellen Schmotzer R. részére 88 ft. erejéig Gyula-Fehérvár város tszéke által végrehajtás lett f. év aug. 5-kén 1316. sz. a. elrendelve, mert felperesnek az 1868. apr. 17-kén létrejött egyesség folytán a perr. 345. §. f) pontja értelmében a kielégítési végrehajtáshoz joga van. Ez ellen Várady K. özvegye semmiségi panaszt adott be; azon alapon, mert az egyesség,melynek alapján férje hagyatéka ellen a végrehajtás elrendeltetett, végrehajtás alapjául nem szolgálhat, mivel az a hagyatéki bíróság előtt köttetett; és azonfelül az ö— az özvegynő — ingóságai is lefoglaltattak, mik pedig lefoglalhatók nem lettek volna, mivel a végrehajtás csak a hagyaték ellen volt elrendelve. A Semmit ó' szék határozta: „A semmis, panasz mint alaptalan elvettetik; „mert a végrehajtás alapjául szolgáló egyesség, néhai V. Károly hagyatékának törvényes képviselője közbejöttével köttetvén, és a perr. 345. §. f. pontja szerint ezen egyesség alapján a végrehajtás illetékesen rendeltetvén ; „semmiséget panaszlónak pedig, ha tulajdoni jogában az eszközölt végrehajtás által magát sértve érzi, a 467. §ban körülirt igénykereset utia nyitva állván; „a 297.§. 1.3.pontjaira fektetett semm. panasz alaptalannak nyilvánult. (1869. decz. 1. — 2412. sz. a.) Személyes keresetekre nézve, a teljesítési hely kikötése nélkül, a bírói illetőséget a kötelezett rendes lakhelye alapítja meg {perr. 30. § ) A kir. ügyek igazgatója, mint a kincstár jogi képviselője ellen emelt kereseteknél illetékes bíróságul Pest város törvényszéke tekintendő, mint a melynek körületében tartja a kir. jogügyi igazgató rendes székhelyét. A magyar hadsereg részére 1848-ban kiállított élelmiszerek árának megtérítése iránti igények, nem szoritvák közigazgatási útra, és közig, halóságok elébe, hanem a bíróságok előtt törvénykezési uton is érvényesíthetők. Sz. Ferencz 1848. évi tartományi főbiztos f. év máj. 12 én Vasmegye tszéke előtt a magyar kir. kincstár jogügyi igazgatósága ellen 3017. ft. 78 kr. számadásból fenmaradt követelés s járulékai iránt rendes szóbeli keresetet adott be. A kereset tárgyát 1848 ban a magyar hadsereg részére kiállított élelmiszerek és fának rzámadás utján megalapított s egészen még meg nem téritett ára iránti követelés képezi. Tárgyalásra aug. 11-ke tüzetett ki. Már előbb azonban, jul. 1-én a kincstár jogügyi igazgatósága kérvényt adott be, melyben a birói illetékesség ellen kifogást tesz; mivel szerinte jelen,mint közigazgatási intézkedésből eredt perügy nem bírói, hanem közigazgatási eljárás s hatóság elébe tartozik. De birói eljárás utján sem tartózhat Vasmegye tszéke elébe, hanem Pestváros tszékéhez, mert a perr. 30. §. szerint személyes keresetekben, a mennyiben a kötelezettség teljesítésére bizonyos hely ki nem köttetett, a birói illetőséget alperes rendes lakhelye vagy állandó szállása szabályozza. — A perr. 84. §-sa pedig világosan meghatározza, hogy a k. kincstár a k. ügyészség illetőleg kincstári jogügyek igazgatósága által képviseltetik, ennek székhelye pedig Pesten levén, a kereset Vasmegye tszéke előtt meg nem indíttathatott. Ezen illetőségi kifogás tárgyalása felett külön jkönyv vétetvén fel, annak befejezése után a t szék a birói illetékességet leszállította, felperest 9 ft. 24 kr. perköltségben elmarasztalván. Indokolása: mert a kir. kincstári jogügyek igazgatósága Pesten székel; a biró illetőségét pedig alperes lakhelye vagy állandó szállása szabályozza; egyébként is a kereset nem ingatlanra, hanem számadásból eredő megtéritésre levén irányozva, személyes keresetet képez és alperesnek mint jogi személynek személyes bíróságához tartozik. Különben a kereset tárgya a magyar hadsereg részére 1848 b kiállított élelmiszerek s faárából származván, ez iránti számadás kiegyenlitése nem is egyenesen atrvkezési eljárás, hanem közigaz. úton eszközlendő. (1869. aug. 27. — 2501. sz.) Ez ellen felperes semmis, panaszt adott be az