Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 95. szám - A börzebiróságok kérdéséhez

378 függőben hagyja, ') és mégis sürgősen követeli a keresk. törvénykezés gyors szervezését, mire okul csak a törvénykezés kirivó hiányossága iránti meggyőződése szolgálbata. Csak kettőt akarunk szakértőink figyelmébe ajánlani. Először azt, hogy igen nagy tévedés a kivételés bíróságokat átalánosan a törvénykezési állapotok sze génységi bizonyítékául denunciálni. Mert minden szakértő elismeri, mikép mellőzve a német államokat, Poroszországot, Hannoverát, Francziaországban, Belgiumban, Olaszállamban, a törvénykezés nemcsak igen jó, hanem rendszere európaszerte mintául is szolgál. Már pedig ezen \ államokban a kivételes bíróságok — a keresk. tszékek, a gyár-ipar stb. ily más bíróságok nemcsak el vannak terjedve, hanem azok még tovább is terjesztetnek s fejlesztetnek. Másodszor azt, mikép a kivételesség itt nem jelent kiváltságosságot, a kivételes bíróságok mai értelemben nem kiváltságosak, hanem szak- és népbiróságok. Épe. n azért a mai tudomány s codificatio legszabadelvűbb kifejlődése épen oda irányul, hogy a törvénykezés a juristák kizárólagos monopóliuma alól kiszabadittatván, abban a nép- és szakelemeknek, a lehető határig, minél több befolyás engedtessék. Mert az, hogy a tényleges jog valósittassék, hogy a valódi igazság felfedeztessék, lényegesen függ s feltételeztetik a közerkölcsök, az osztályok s élethivatások szerint különböző szokások, jogérzelmek tekintetbevételétől, melyekről pedig a juristák, mint tisztán legisták jogfogalmaik, eszmemenetük, ismereteik nagyon el szoktak térni. Ezen befolyás, s nem egyedül a gyorsaság az, mi itt eldöntő. Azért mint a büntető jog terén az esküdtszékek, melyek ily népelemeket képviselnek ;úgy a polgárjog körében a keresk. tszékek stb. mind inkább nagyobb jelentőségre emelkednek; sőt elismertetik czélszerűsége annak, hogy külön szakok szerint, mint gyárbiróságok, úgy földmivelők bírósága is létesíttessék, 2) a népelem folytonos érvényesítéséül. Azért nézetünk az, mikép nemcsak azonnal vissza kell a börzebiróságokat állittani, azzal a keresk. tszékek reformszervezéseig várni nem lehetvén; sőt azoknak nyugateurópai szellemben való szervezése után is fentarthatók a börzebiróságok bizonyos hatáskörben, mi a keresk. bíróságok hivatásától bizonyos ügyekre nézve elkülönítést tehet kívánatossá. 3) *) Alkalmasint csak évek múlva leend bátorsága eziránt szabad, önálló véleményt nyilvánittani, mint tette azt az or. birói szabályok irányában. 2) Mint léteznek és pedig igen hasznosan bányászbiróságok, léteznek tengerészi biróságok is. — Lipcsében az igaz nincs börzebiróság, de vannak a keres, kivül más kivételesek u. m. hitelintézeti egyetemi stb. 3) A keresk. minister már előterjesztett tjavaslatot e tárgyban. Tüzetesen most nem szólhatunk hozzá, — de aggodalmaink vannak azon pontja miatt, mely a keresk. usanceok kormány általi revisióját s megerősítését követeli. — Különben, ha szerinte az eljárási szabályzat kidolgozása csakugyan az igazs minisztériumra, illetőleg ennek el hírhedett codif. bizottmányára bizatik, s ez azt a jelen perrend chaoticus szabályaihoz idomitandja, akkor a TeDeumot elénekelhetjük a börzebiróság felett. Apestikeresk. kamaralennemindenekfeletthivatva, hogy e tárgyban minden felhivás nélkül is azonnal javaslatot készítsen és terjeszszen & mÍDisterium elébe. Legfőbb itélöszéki döntvények. 38. Az iparüzleti jog engedélyezése peres útra és biróságok hatáskörébe nem tartozik, Azonban az engedélyezés ellen emelt magánjogi kifogások érvénye felett a bíróság illetékesen határozhat. Ily magánjogi tekintetben a szükséges feltételek megbirálásába, és azok megalapítására terjeszkedhet, — feltéve, hogy az engedélyezés közigazgatási uton eszközöltetik. H. M. vásárhelyiszolgabiróság előtt Krim Istv. mint felperes gr. Károlyi család első r. s Krebsz Henrik másod r. alperes ellen téglaégetési engedélye ellen utóbbiak rérzéről emelt magánjogi kifogások ledöntésére pert indított. Ennek felvilágosításául következők szolgáljanak. Krim István 1868 apr. 2-án H. M. Vásárhely tanácsához mint közig, hatósághoz aziránt folyamodott, hogy neki a reform, egyház és Paku Samu szomszédságában fekvő tulajdon földjén tégla- és cserépégetési telep felállítása engedélyeztessék. Ennek folytán az tlőleges vizsgálati iratok az ottani főszolgabiróhoz áttétetvén, s ezáltal a szomszédok, nevezetesen a gr. Károlyi család, és Krebsz Henrik meghallgatása végett határnap kitüzetvén s ekkor érdemleges tárgyalás tartatván, — gr. Károlyiak részéről az engedélyezés ellen tiltakozás tétetett, mert annak beltelkeitől a tervezett telep alig 30 ölre esvén, az azon létező magtár, széna s más takarmány, gazdasági épületek stb. közel 100,000 ft. értékben folytonos tűzveszélynek lennének kitéve, főkép, miután itt a téglaégetéshez szalma használtatik s e czélra nagyobb szalmakazlak hordatnak össze. Továbbá, mert a tűzveszély még fenyegetőbb lenne, ha idővel a grófi család azon beltelkeken nagyobb lakházat épitetne vagy házhelyekre kiosztaná. — Veszélyes lenne arra nézve is, ha a város a grófi sérfőződét magához váltáná s mint czéloztatik, katonai laktanyává alakítaná. A másik szomszéd Krebsz szintén kifogást tett,afüstnek ártalmassága szempontjából; de beleegyezésre mégis készségét nyilvánitá, ha minden kár tekintetéből biztosíttatnék. Krim István válaszolá, mikép a Károlyiak által felhozott pusztán magán érdekek, annál kevesbbé vehetők alapul, minthogy be van bizonyítva,mikép rendőri tekintetben mi akadály sem forog fenn, tehát a kifogások alaptalanok. A téglaógetés az épületektől oly messze állana, hogy tűzveszélyről szó sem lehet, nem a füst ártalmasságáról sem; az eladandó házhelyek pedig a téglaégető közelében inkább nyernének értékükben. A szolgabiróságaz előterjesztettek következtében, miután oly magánjogi kifogások emeltettek, melyek barátságos uton ki nem egyenlíthetők voltak, 1868. évi 915. sz. végzéssel folyamodót rendes perutra utasította. Ennek folytán Krím J. a gr. Károlyi család s Krebsz H. ellen 1868. jul. 11. a fentérintett pert megindította 900. sz. keresetével, abban hivatkozva azon hivatalos okmányokra, melyek szerint rendőri tekintetben vállalata ellen mi kifogás sem tétetett, és a térrajzra, melyből az épületek s telkek közti távolság világosan kivehető. A kitűzött tárgyalási napon Károlyiak részéről ellenbeszédileg a fent előadottak ismételtettek. Krebsz pedig kijelenti, hogy ezen költséges perbe avatkozni nem akar.