Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 91. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 5. r.

362 azért más — be nem táblázott, vagy későbben betáblá­zott hitelező részére haszonbérbe adni ne lehessen. Ugyanis a fent elősorolt igényeknek tárgyát képezi, vagy a telekkönyvi bejegyzés kiigazítása végett úgy szintén az ősiségi pátens által kiszabott határidő alatt indí­tott örökségi, azon túl pedig indítandó zálogváltási per és a feljegyzett zárlat által biztosított egyéb igények alap­ján indított perek folytán a tulajdonjog vagy más ehhez a régi magyar magánjog szerint hasonló jogok szerzése; egy szóval a tulajdonjog szerzése, vagy a régi betáblázás által szerzett elsőbbségi jognak a telekkönyvbe átvétele, és ez által jelzáloggá átváltoztatása; vagy végre a telek­könyvi előbbi állapotnak a tulajdonos beleegyezése s bí­rói ítélet nélkül, —például hamis okirat alapján — köz­bejött bekeblezés kitörlése általi fentartása, vagy is a tu­lajdonjog visszaszerzése; vagy valamely elenyészett jog­nak, — például már kifizetett követelés biztosításául szol­gáló zálogjognak kitörlése, vagy is a tulajdonjog teher­mentesítése; a mi a fent emiitett igények egymástól kü­lönböző természetéből folyik. Ezt előre bocsátván, nézetem szerint csak azon igé­nyekről lehet e helyütt szó, melyeknek tárgyát a tulaj­donjog szerzése képezi; mert azon igények, melyeknek tárgyát az elsőbbségi jognak záloggá átváltoztatása ké­pezi, t. k. r. II. részének szabályai szerint szerzett zálog­joggal — a kérdésben forgó tárgyat illetőleg egy te kin tet alá jönnek: ez utóbbiakról pedig alább szóiandok. Ámde habár a függő termés a tulajdonost az ingatlannal együtt illeti is, mégis ezen jogelv csak a szerzett tulajdon­jogra és a birtokra alkalmazható; az igénylő pedig mind­addig, mig a tulajdonjogot nem szerezte, a telekk. és tett­es birtokban lévő tulajdonost vagy birtokost az ingat- j vagyon haszonélvezetében nem akadályozhatja; és y nem akadályozhatja, hogy ingatlan vagyonát haszon­jerbe adja. Ha pedig az igénylő a birtokban lévő tulaj­ostezen joggyakorlatában nem akadályozhatja, akkor íiál kevésbbé akadályozhatja a hitelezőt, hogy az kö­vetelése végett az ingatlan vagyon jövedelmeire irányzott végrehajtást haszonbérbeadás által foganatosíthassa. Az igénylőnek joga az igénybe vett ingatlanra és függő ter­méseire nézve csak abban áll, hogy ha a perben győztes lesz, csak azon függő termés illeti őtet, mely az ítélet fo­ganatosítása idejében az ingatlanon találtatik; nem pedig az azt megelőző évek termése is; mert, ha alperes az idő­közben szedett haszon megtérítésében elmarasztaltatik is, még is az igénylőnek nem a lefolyt időnek már nem lé­tező függő termése, hanem annak egyenértéke fizettetik ki. Ha tehát az igény feljegyzése után az ingatlan haszon­bérbe volt kiadva, azon esetben, ha az igényper az igény­lőre nézve kedvezően döntetett el, a haszonbér, tekintet­tel a földmivelési időszakra ás a már lefizetett haszonbérre nézve, jövendő időre megszűnik; de a haszonbérlet a lefolyt időre érvénytelennek nem tekinthető, s így az igényperben hozandó Ítélet végrehajtásáig az igény fel­jegyzése nem szolgálhat akadályául annak, hogy az ingat­lan valamely, vagy épen nem, vagy csak későbben be­táblázott hitelező részére haszonbérbe adassék, és az ily uton kielégíttessék. (V. cz. vége következik.) Legfőbb ítélőszék! döntvények. 30. Az előjegyzett hitelező ellen kieszközlötl telekk. be­jegyzések csak akkor válnak feltétlenekké, ha az előjegyzés igazoltatik. — Ha az előjegyzés kitörültetik, az előjegyzett hi­telező ellen eszközlött bejegyzések is hivatalból kilörlendök (telekk. rend. 75. 78. §§.) Kajner Pál mint felperes — Okolicsányi Szentiványi Borbála ellen, az ennek részére 2400 darab ezüst húszas erejéig előjegyzett zálogjognak és Stern József ellen ennek részére 58G frt. erejéig fel ül kebelezett a 1­zálogjoga telekkönyvi kitörültetése irántLiptómegye telekk. tszékéhez folyamodott. A telekk. tszék e kérvénynek megfelelőleg, a zá­logjogi előjegyzésnek — és a felülkebelezett alzáiogjog­nak kitörlését elrendelte (18G8. január 11. 50. sz. a.) s ennek folytán Stern — végzés kézbesítése előtt beadott felfolyamodását és- semmiségi panaszát visszautasította (1868. febr. 22. 172. sz.) Stern mindkét végzés elleni fel folyamodása folytán a kir. tábla a zálogjog kitörlését elrendelő 50. sz. a. végzést azon módoritással hagyta helyben, hogy annak teljes joghatálya csak az alzálog törvényszerű kitörlésé­vel fog kezdődni. (1868. okt. 5. — 12853. sz. a.) Ez ellen Rajner Pál felfolyamodott: mert a telekk. rend. 75. §. szerint a nem igazolt előjegyzésre nyert alzá­logjogok azonnal hivatalból kitörlendők; mert Okolicsá­nyi B. a 2400 darab húszasra nyert előjegyzést sohasem igazolta, miért az ki is törültetett; minek folytán Stern azon nem igazolt előjegyzésre nyert alzálogjoga érvény­telenné vált. Stern felfolyamodásában alzálogjoga feltétlen épség­ben való f'entartását kéri kimondatni; mert alzálogjának megszüntor nem igazoltatott okira^ÉÉMg,- mert követelése kielégítve nincsen ; és m#t alzálogjoga be van kebelezve, és ha a törlési kérvényre tárgyalás rendeltetett volna, azon az előjegyzés, a benyújtott végrehajtási, illetőleg igazolási kereset által igazoltatott volna. — Kéri egy­szersmind, hogy igazolási keresetének elintézése is el­rendeltessék. A legfőbb ítélőszék következő végzést hozott: „tekintve, hogy az igazolás elmulasztása alapján be­adott törlési kérvény felett a tlekk. r. 99. §. szerint tárgyalás csak akkor rendelendő, ha az előjegyzést nyert félnek bele­egyezése fel nem mutattatott; tekintve, hogy az előjegy­zett hitelezőnek előzetes beadmánya folytán jelen eset­ben a tárgyalás elrendelésének szüksége fen nem forgott; tekintve, hogy az előjegyzett hitelező ellen kieszközlött telekk. bejegyzések csak akkor válnak feltétlenekké, ha az előjegyzés igazoltatik, ellenben ha az előjegyzés kitö­rültetik, az előjegyzett hitelező ellen eszközlött bejegyzé­sek is a telekk. rend. 75. 78. §§. szerint hivatalból kitör­* lendők ; tekintve végre főkép azt, hogy miután a jelen esetben nem valamely már feltétlenül bekebelezett jelzá­logos követelésre nyert alzálogjogról, hanem csak egy, az igazolástól feltételezett előjegyzésre történt bejegyzésről van szó — a telekk. rend. 79. §. alkalmazást nem nyer­het — mindezek folytán Stern J. felülvizsgálati kérelme félrevettetik, ellenben Rajner Pál felfolyamodásának hely adatik és a kir. tábla 12853. sz. végzése megváltoztatá­sával az eljáró telekk. tszék 50. sz. végzése hagyatik helybe. (1869. okt. 16. — 1487. sz.) 31. Az okirat teljes bizonyítékul szolgál az ellen, ki azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom