Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 91. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 5. r.

363 — Kétségbe nem vonva — sajáthezüleg aláirta, habár az előtte fel nem olvastalott is. Ez ellen nem érvényesíthető, hogy az illető az okirat tartalmát nem ismerte. A tökéletes bizonyító erejű okmány ellenében tanúkra hivatkozás birói figyelembe nem vehető. Kolosvári Sándor mint felperes Márton Béla, Hermina stb. Mártonféle örökösök alperesek ellen 15750 for. értékű váltóleveleknek átadása, vagy 15750 for. készpénzÖsszeg s járulékai megfizetése iránt rendes Írásbeli pert folytatott le, a volt dunántúli kerületi tábla előtt, s ez abban alpereseketegyetemleg kötelezte a néhai Márton Zsigmond mint kölcsönadó részére a Vidacs István gépgyári üzlete volt tulajdonosai Vidacs János és Jankó Viucze által kiállított, illetőleg elfogadott váltókból 15750 ftra terjedő váltókat felperesnek kiszolgáltatni, vagy át nem adatás esetében annak 15750 ft. tőkét 1867. február 28-tőli 6% kamatot, 122 ft. perköltséget kifizetni. (1868. okt. 6. — 839. sz. a.) Ezen ker. táblai Ítélet következőleg indokoltatott. Felperes elhunyt Márton Zsigmond nyugtájával (•/.) igazolta, hogy Márton Zs., Jankó Vinczétől 15750 frtot vett fel, melyéit J. Vinczének hason összegű Vidacs-féle váltók 'kiadására kötelezte magát; és a nyugtára vezetett engedménynyel igazolta, hogy Jankó V. azon jogát reá ruházta. — Azon alp. kifogás, hogy Márton Zs. azon nyugtát csak aláirta s igy tartalmát nem ismerte, el nem fogadható, mert alp. elismerik, hogy M. azt saját kezűleg aláirta, igy az ellene, habár előtte fel nem olvastatott is,mint különben is írástudó ellen — tökéletesen bizonyít. — De a C. a. okmány becsatolásával maguk alpsek megezáfolják, mintha M-nak nem lett volaa* tudomása a nyugta tartalmáról, mert abban Jankónak 15750 ft. váltókhozi joga világosan megemlittetik. — Az v. tökéletes bizonyító erejű okmány ellenében a B. a. érvénynyel nem bíró okirat, s a tanúkra hivatkozás birói figyelembe nem vétethetik. — Nem vétethetik azon kifogás sem, mintha Jankó Vincze a gyári üzlet jövedelméből fizette volna azon összeget Mártonnak s igy csak feléhez lenne joga; mert az •/. nyugta világosan tartalmazza, hogy Jankótól kapta az egész öszszeget s kötelezi magát az egész 15 e. ft. összegű váltókat Jankónak kiszolgáltatni; és mert az 5-/. a. okmány 10-ik pontj-íban Vidacs János a gépgyár tulalajdonosa Jankó abbeli kizárólagos jogát elismerte. — A 7'/, a. okmány megfosztja alpereseket azon ürügytől is, hogy a gépgyár elleni többi követeléseik biztosítására azon váltókat megtarthassák, mert abban a Vidacs-féle gyár összes hitelezői Jankót mint üzlettársat ebbeli minden kötelezettségei alól felmentették, kilépésébe önkényt beleegyezvén. — Eszerint alperesek azon váltók visszatartására semmi jogalappal sem bírnak s igy kiadatásukra vagy 15 e. frt kifizetésére kötelezendők voltak — egyetemlegesen, mert ezen kötelezettség az apai hagyatékot terhelvén, azt alperesek egyetemleg kötelesek teljesíteni. — Ezen egyetemleges kötelezettségüket elismerték a 13/. osztály levélben is, mely szerint a váltókat maguk közt fel nem osztották s a kamatokat is takarékpénztárba tétetni rendelték, az ügy elintézéséig. — Akarnátok 1867. febr. 28-tól ítéltettek meg, mert akkor járt le a birói megintés által alperesek kötelezettségük teljesítésére kitűzött határidő. A kir. ítélő tábla a kerületit. ítéletét indokainál fogva helybenhagyta, (1868. dec. 29. — 29190. sz. a.) A legf. ítélőszék hasonlóan határozta „A kir. ítélő táblának, az első bírósági helyes indokoláson alapuló ítélete helybenhagyatik. (1869. sept. 10. 1942. sz. a.) 32. Telekkönyvi kitörlést kérni a telekk. rend. 155. §. szerint nincs jogosítva, ki a kitörlendö zálogjoggal terhelt ingatlannak nem tulajdonosa, sem oly hitelező, kinek követelésére a kitörlendö zálogjog felülkebelezve volna. Özv. Kanócz Istvánné úgy is mint kiskorú gyermekei természetes s törvényes gyámja Grrünfeld Lijos ellen ez utóbbi részére néhai Strosk Mártont illető telekkönyvezett ingatlanra 1700 ftig bekebelezett zálogjog kitörlése iránt — mint bekebelezett jelzálogos hitelező sz. k. Budaváros telekk. törvényszéke előtt pert inditott. A törvényszék 1868. dec. 25-én 436.sz: a. kelt ítélettel a zálogjog kitörlését elrendelte. Mert alperes maga beismerte a peres bekebelezés helytelenségét 1400 ft. erejéig. De a bekebelezés a többi 300 ftra nézve sem. állhat fenn következő okokból :*) Eltekintve attól, hogy Strock Márton alperes részére azon 300 ftra nézve egy váltót fogadván el, ez által magát alperes B. a. egyességlevélben kielégittettnek vallotta; és igy a kérdéses 300 for. követelési maradék egészen uj czimre s jogalapra fektettetett, és hogy már ez által is az eredeti bekebelezés alapja magától megszűnt — az egyező feleknek ellenkező kikötése pedig a többi jelzálogos hitelezők hátrányára nem válhatott. Eltekintve ettől, igazoltatott (2-/. a.), hogy a kérdéses váltót alperes minden további kötelezettség nélkül Mezey Mártonra engedményezte, ki azután ezen váltókövetelése érvényesítéséül Strok M. ellen valósággal fel is lépett, a mennyiben azt elmarasztatta, s végrehajtást is eszközlött. —Azon perczben tehát, midőn alperes váltókövetelését minden további kötelezettség nélkül Mezeire ruházta, még ha a jogi vélelem ellenére az értékét fel sem vette volna is, — megszűnt minden követelési joga Strok M. ellen, — és elenyészett az ő nevére szóló bekebelezés, éspedig még akkor is, ha ez az egyesség alapján még némi vonatkozással lett volna is a váltóra, miután az egyességböli jogok Mezeire át nem származtattak. — Hogy pedig a váltó az engedmény egyszerű kitörlése által később ismét alperes birtokába jutott, ez a már egyszer elenyészett bekebelezést többé fel nem éleszthette, hanem nyilv. könyvi egészen uj és önálló jogviszonyt alapított alperes és Strok M. között." A kir. tábla ellenben 1868. jun. 17. 8298. sz. alatt felperest kitörlési keresetével elutasította mert: „Felperes sem a töröltetni kért zálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosa, sem oly hitelező nem lévén, kinek követelésére a töröltetni kért zálogjog felülkebelezve volna; és igy a telekk. rend. 155. §. értelmében törlést kérni jogosítva nem lévén — a városi tszék Ítélete megváltoztattatik." Felperes ez elleni felebbezésébeu azt fejtegeti: hogy minden érdekelt félnek a telekk. rend. 148. §-ként joga *) A kereseti jog kétségbe nem jöhetett, mert a telekk. rend. 148. §-ként szabadságában áll akármely félnek, tehát későbbi jelzálogos hitelezőnek is, hogy az érvényesen fen nem álló bekebelezésnek, a mennyiben általa jogaiban sértve érzi magát, kitörlését érvényesítse.