Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 88. szám

Pest, 18ö9. kedden novein. 9. 88. szám. Tizenegyedik évfolyam. ŐRVÉNiSZÉKI CSARNOK Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom : A buda-pesti ügyvéd-egylet. — Legfőbb itélöszéki döntvények. — Semmitőszéki határozatok. A bntla-pesti ügyvéd-egylet nyilatkozata a birák stb. áthelyezése és nyugdíjazása iránti törvény­javaslat stb. Ezen törvényjavaslatban a birói hatalom gyakorlá­sáról szóló 1869. IV. tezben foglalt elvek kimerítő és szi­gorú alkalmazását ismerjük fel és csak azon irányban ta­lálunk hézagot, a mennyiben a nyugdíj összege és nieny­nyisége sehol sincs említve, sót a 11. §-ból még azt is le­hetne következtetni, hogy ott, hol törvény szerint nyug­díjazásról szó lehet, az igazságügyi miniszter a szolgálati évekre való tekintet nélkül a legutóbbi fizetés felét utal­ványozhatná. Minthogy azonban méltányos és illő, hogy az állam azon bíráknak, a kik életük legszebb éveit és egész tevé­kenységüket a közjónak szentelték, ha munkaképtelenekké válnak, kellő ellátásáról gondoskodjék, bizonyos fokoza­tok volnának a törvényben mngállapitandók, melyek szerint a biráknnk nyugdijai kimérendők lennének. Kiadta: Dr. Sieg mund Vilmos s. k., szakosztályi jegyző. Legfőbb itélöszéki döntvények. 25. Magánjogi végrehajtás csak jogérvényü birói ittlét alapján eszközölhető. A miniszteri, illetőleg pénzügyminiszteri rendelet nem bir birói Ítélet erejével. Az ily rendelet tehát végrehajtó erővel sem birhat. A kincstár részéröli kártérítési igényelt is nem fegyelmi vagy közigazgatási eljárás folytán, hanem csak rendes peruion, bíróságok ítélete közbejöttével érvényesíthetők. Erre nézve a pusztán miniszteri elmarasztaló rendelet alapján a bíróságok által eszközöli végrehajtás törvénytelen és megsemmisitendö. *) Grellnet György nyugalmazott bányakincstári mag­tárgondnok ellen számosb ezer ftra rúgó hiány miatt pa­nasz emeltetvén, ezt a kincstári hatóság fegyelmi uton tárgyalta, s minden rendes lörvénykezési eljárás, és biró­*) Ezen legf. tszéki döDtvényt szakértőink figyelmébe külö­nösen ajánlani el nem mulaszthatjuk. Az a birói függetlenségnek, s mi legfőbb a hatalom irányában való Önállóságnak fényes tanú­ságául szolgál. Üdvözöljük e téren a legf. tszéket. — Kétségtelen, mikép ily tisztán a jogérdekekből kiinduló határozat — a legf. bi­róságok iránti tiszteletet, bizalmat legnagyobb mérvben emelheti 8 előállíthatja. S z e r k. sági közbejövetel kizárásával, fegyelmi uton nevezett Gr. ellen elmarasztaló határozatot hozott, melyben kártérítés fejében uevezett Gr. magtárgondnok elmarasztaltatott; és pedig a néftiet kincstári hatóság által 22 ezer, a magy. pénzügyi minisztérium hatósága által pedig 32 ezer né­hány száz forintban. Ezen pusztán fegyelmi uton hozott pénzügyminisz­teri határozat alapján a kincstári ügyészség 1868. aug. 28-án Selmecz város tszékét a végrehajtás elrendelése s eszközlése végett megkereste. Selmecz város tszéke, minden vizsgálata nél­kül annak, váljon van-e érvényes birói határozat; tehát a jogrendnek egyik legfőbb biztositéka s minden jogál­lamban nélkülözhetlen legfőbb jogszabálya érvényesítte­tett-e? csupán a magas kincstár, tehát a hatalom iránti alárendeltségből 1868. aug. 28-án 2110. sz. a.— a pénz­ügyminiszteri rendeletre a végrehajtást elrendelte — és pedig minden indokolás nélkül. Akir. itélő tábla ezen, a jogelvekkel homlok­egyenest ellenkező határozatot helybenhagyta, csak azt módosítván, hogy a végrehajtás előbb marasztalt fél in­góira, s csak azután ingatlanjaira is vezetethessék; és ezen marasztaló végzését csak azzal indokolta: „mert a fegyelmi uton, illetékes hatóság által hozott ítélet (??) alapján, a végrehajtás elrendelhető." (1868. okt. 20. — 24843. sz. a.) Ezen két alsó bírósági határozat ellen marasztalt fél semmiséggel összekötött felfolyamodását következőleg in­dokolta: Hazai tkezésünk szabályai szerint birói végrehajtás csak egyedül birói határozat vagy birói egyesség alap­ján rendeltethetik el s foganatosittathatik. A pénzügymi­nisztérium azonban nem birói hatóság, s határozatai nem bírhatnak oly jogerővel, hogy bárkit is kártérítésre ma­rasztalva, azok alapján a bíróság a kielégítési végrehaj­tást elrendelhesse s foganatosithassa. A pénzügyminisztérium számadással tartozó s alája helyezett tisztviselői ellen a netán felmerült hiányok miatt fegyelmi uton a vizsgálatot eszközöltetheti, s a vizsgálat eredményéhez képest kimondhatja, hogy ennyi s ennyi hiány mutatkozván, a hivatalnok annak megtérítésére szoritandó; de ebbeli kártérítési igényeit csak is a törvény rendes utján, tehát az illetékes bíróság előtt inditandó per utján érvényesiiheti. Apénzügyminiszteriumot az ily vizsgálatból előtün­tetett hiány erejéig való marasztalási jog annál kevesbbé ill theti, mert a pénzügyminisztérium, a mennyiben a kincstár kárpótoltatás-áról van szó, érdekelt féít képez,,js

Next

/
Oldalképek
Tartalom