Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 88. szám

350 mint ilyen marasztalási jogot, tehát bíráskodást nem gyakorolhat. A végrehajtást elrendelő végzés jogtalansága s törvénytelensége legjobban kitűnik abból, hogy magában a végrehajtási kérvényben: „fegyelmi uton lefolyó kártérítési perben kibocsátott pénzügyminiszteri elhatározás folytán" — kéretik a végrehnjtás. Hogy fegyelmi uton kártérítési pert vinni s abban bírói végrehajtás alapjául szolgálható jogerejü marasztaló ítéletet hozni lehetne — arra összes törvényeinkben nem akadhatni Lehet fegyelmi uton az alárendelt közegek ellen hivatalbóli vétségek, visszaélések miatt vizsgálatot eszközölni; de a kártérítési igények mindenkor s minden esetben csak a rendes per utján s az illetékes biróság előtt érvényesíthetők. Továbbá felfolyamodásában marasztalt fél előadja: A kir. táblai végzés egyszerűen azzal indokol tátik, hogy a fegyelmi uton, illetékes hatóság által hozott ítélet alapján a végrehajtás elrendelhető. Ezen indokolás sem törvényre, sem jogérvény ü felsőbb rendeletre való hivatkozással nem támogattatik; de nem is támogattathatik, mert összes törvényeink közt nem található szabály, mely szerint kártérítési igények iránt fegyelmi uton bármely hatóság által hozott ítélet alapján bírói végrehajtásnak helye lenne. Kártalanítási igények érvényesítése úgy hazai törvényeink, mint a jog átalános elvei szerint is csak rendes perutra tartozhatnak. Ettől nem képezhet kivételt a bányakincstár sem. Ezen elvet a végrehajtásra nézve igazolja a perr. 345. §-sa is, melyben a—g pontok alatt a végrehajtás alapjául szolgáló esetek elősorol tatván, ott elő nem fordul, hogy fegyelmi, vagy administrativ uton illetékes hatóság által hozott határozat birói végrehajtás alapjául szolgálhatna: j Van ugyan II. József korából — 1782. okt. 24-ről 1 udv. rendelet, s 1786. jan. 16 ról 516 sz. császári pátens, melyek szerint ha a kincstárnak a vele számadásban állók ellen követelése van, ennek beperlése nem szükségeltetik, hanem már a számvevőszék határozata, melyben a kincstárnakbizonyos követelése megalapittatik, végrehajtható. Ily esetben az illető pénzügyi ügyészség eszközülteti a birói végrehajtást, azonban az csak akkor foganatosítható, ha a marasztalt fél a kincstár, illetőleg financzprocuratura ellen a felhívási keresetet rendes per utján 6 hét alatt — meg nem indítja, vagy a kegyelem útját nem választja. — Ezen pátens azonban csak az ausztriai örökös tartományok számára hozatott, az hazánkban nem bír kötelező hatálylyal. De ettől eltekintve, ha a kincstár arra támaszkodott, akkor köteles lett volna a marasztaló határozat hozatalakor értesíteni, hogy abban meg nem nyugvó fél bizonyos idő alatt felhivási keresetet indíthat. Mert azon rendeletek országos törvényt nem képezvén, azok ismerete mindenki által nem feltételezhető. Azon értesítés s felvilágosításban a kincstár képviselete felfolyamodót nem részesittette. Alegföbb ítélőszék marasztalt fél felíolyamo dása és semmiségi panasza folytán következő végzést hozott : „Az alsóbirósági végzések megváltoztatásával folyamodó kir. kincstári ügyészség végrehajtási kérőimétől elmozdittatik, és a végrehajtási eljárás megszüntetik; „mert az, hogy a pénzügyminiszteri rendelet oly számvevőszéki eljárásnak és elintézésnek volna következése, melynek a számadó magát alá vetette, nem igazoltatott; a miniszteri rendelet pedig magában véve végrehajtható birói ítélet erejével nem bírván — folyamodó kérelmétől elmozdítandó és az alsó bírósági végzések megváltoztatásával a végrehajtási eljárás megszüntetendő volt." (1869. okt. 30. 735. sz. a.) 26. Ingatlan birtok feledi adásvevési szerződés betöltése iránti keresetek nem tartoznak a szolgabiróság illetősége alá. Nem akkor sem, ha a kéréseiben a szerzödésbetöltés kérelméhez vagylagosan a foglaló kétszeregének követelése csatoltatolt is. Raubig Venczel Ragóvszky házastársak ellen Temesmegye egyik szóbeli bíróságához sommás szóbeli keresetet adott be egy adásvevési szerződés teljesítése vagy az adott 100 ft. foglaló kétszeregének megfizetése iránt. Ezen adásvevési szerződés tárgyát ingatlan birtok, egy zsellérház képezé, melyet alperesek 600 ftért 1868. aug. 3. felperesnek eladtak két tanú jelenlétében akkép, hogy alperesek, ha a szerződéstől visszalépnének, a kapott 100 ft. foglalót megkétszerezve visszafizetni tartoznak. És a szerződés megköttetése utáni napon alperesek csakugyan visszalépésüket nyilvánították és a 100 frtot visszaküldöttek felperesnek ; de mivel azt kétszerezve nem akarták kifizetni, ez okból vonattak perbe felperes által. — Alperesek azon kifogással élnek, hogy a vételtőli viszszalépésre 24 órai idő lett kikötve, s ók ezen idő lefolyta előtt nyilatkoztatták ki visszalépésüket s adták vissza a foglalót. Az első biróság alpereseket a kereseti összegben s járulékaiban elmarasztalta. Ez ellen alperesnek fel folyamodtak főleg azon alapon, mert az egyes biróság ez ügyben, mely ingatlan körüli szerződés betöltése körül forog, illetéktelen; s a biróság köteles lett volna hivatalból visszautasítani a keresetet, mely előtte illetéktelenül támasztatott s alperest, ki magát, nem képviseltette ügyvéd által,s azért illetéktelenségi kifogást tárgyaláskor nem is tett, a dolog mibenlétéről felvilágosítani tartozott volna. A megyetörvényszék másodbiróságilag következő végzést hozott: „A szerzó'dés betöltése vagy megsemmisítése iránti kérdés, valamint a szerződés meg nem tartása esetére kikötött birság megfizetése iránti kérdés is a sommás szóbeli eljárás alá nem tartozván; a jelen kereseti ügyben illetéktelenül eljárt szolgabiróságnak neheztelt ítélete feloldásával az egész eljárás megsemmisíttetik (1868. jun. 9-kén. — 1767. sz. a.) Ez ellen ismét felperes felfolyamodott a következő okokból: Mert az egyes biróság illetékes minden oly adósj sági ügyekben, melyek világos adósságot képeznek s a sommás biróság illetőségi összegét túl nem haladják. Felperes követelese pedig, mindamellett hogy bánatpénz iránti követelésben áll, világos s a sommás illetékesség összegét nem haladja, s mint ilyen a sommás bírósághoz tartozik. Mert jelen esetben a per felperes által csak a szerződés nem teljesítése által keletkezett 100 ft. követelés iránt indíttatott. A legfőbb ítélőszék következő végzést hozott: „A kereset értelmében ingatlan birtokra nézve kötött szerződés betöltése kéretvén, a megyetörvényszék vég-