Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 84. szám - A telekkönyvek téves hatálya

335 rőságnak f. é. jul. 11. 67. sz. a. kelt végzése megsemmisíttetik és az oda utasittatik, hogy az igazolási kérvény felett tárgyalást rendelvén, a kifejlendőkhöz képest szabályszerűig járjon el. „mert a polg. törv. rendt. 313. §. csak a megalapított igazolási határidő lejarta után benyújtott, vagy a törvény által meg nem engedett esetekben rendeli az igazolási kérelemnek hivatalból való visszautasítását; a kérdésben forgó igazolási kérelem pedig azok sorába nem tartozik, sót a polg. törv. rendt. 375. §. III dik kikezdésének figyelembevételével épen azon esetek közé sorolandó, melyek a polg. törv. rendt. 306. §. szerinti elbírálás alá esnek; — ennélfogva tehát helytelenül hozatott a panaszlott végzés; miért is azt a p. t. r. 297. §. 1. p. értelmében meg kellett semmisitteni. — (1869. sept. 25. — 1063. sz. a.) A perr. 93. §. gj és aJ pontok alatti szabályok összeegyeztethető alkalmazása a sommás eljárás megalapítására. Minden jun. i. után beadott keresetek sommás eljárás alá tartoznak, melyek 300 ftot nem haladnak, vagy külön bírósághoz nem utasilvák. így azon kártérítési keresetek is, melyek tárgya 300 fton túl nem terjed, sem külön ügybirósághoz nem soroltatott. Ezen kártérítési kereseteknél — a perr. 93. §. aj pont értelmében a szolgabiróság illetősége megalapítandó. F. ^nácz KI. Ignácz ellen Pestmegye Váczjárási szbiróságK előtt sommás kártérítési keresetében előadja; mikép alperestó'l pinczét bérelvén, midőn abban f. é. apr. 18-án bort mérni kezdett, alperes azt erőszakkal bezárta s kulcsait magával vitte — azon okból valószínűen, hogy a bormérésben meggátoltatván, alperes annál több sört mérhessen ki. Ez teljesült is; mert az nap csak 2 akó bort mérhetett ki, míg másnap, midőn a kulcsok birtokában pinczéjét szabadon használhatta, már 21 akót mért ki. így jogosan következetheti, hogy alp. azon tette által őt 19 akó kimérés elmaradása folytán akóját 4 frt. 96 krral véve — 94 for. 24 krral megkárosította. Tagadás esetében 6 megnevezett egyént tanúként kér kihallgattatni. Es kéri alperest azon 94 ft. 24 kr. kár s perköltségeiben elmarasztatni. Alperes kifrgást tesz a birói ilietőség ellen ; tagadja, hogy köztük bérleti viszony forog fenn.S minthogy sommás bíróság előtt cs a k azon kártérítések támaszthatók, melyek a bérbeadó s bérlő között a bérleményi viszonyból erednek, ily viszony pedig köztük nem létezik, tehát a kereset rendes perutra tartozik, hol majd az ügy érdemét illető kifogásait előadandja. Felperes hivatkozva a perr. 35. s 93 §§-ra, kéri a sommás perutat megalapitatni és az ügy érdemben is ítéletet hozni. Az eljáró járási szolgabiróság felperest ke resetével a rendes perutra utasította, s a perköltségekben elmarasztalta — következő okokból: Mert 1. sommás eljárás alá — összegre való tekintet nélkül — csak azon kártérítések tartoznak, melyek a perr. 93. §. g) pontjában érintvék. Már pedig felperes a köztüki bérleti viszonyt, alperes tagadása ellenében, semminemű szerződéssel sem tudta igazolni; nem azt sem, hogy a köztüki viszonyokra nézve magukat sommás bíróság alá vetették volna. (1869. jun. 18. — 574. sz. a.) Ez ellen felperes semmiségi panaszt adván be — a Semmitőszék következő végzést hozott: „Az eljáró szolgabiróság 574. sz. a. határozata minden jogi következményeivel a perr. 297. § 5. p. alapján megsemmisíttetik, s ujabb eljárás és Ítélethozatalára utasittatik ; „mert az 1868: 54. tcz. életbelépte után beadott oly keresetek, melyek tárgya 300 ftot túl nem halad, ha külön bírósághoz utasítva nincsenek, ezen t. cz. 93. §. a) pontja szerint sommás eljárás alá tartoznak; s tekintve, hogy jelen kereset tárgya sema300fiot túl nem haladja, sem külön bírósághoz utasítva nincs, a fentebbi §. szerint a szbiróság illetőségéhez tartozik, s igy az eljáró bíróság alperes kifogása folytán a birói illetőségi szabályoknak helytelenül lett alkalmazása mellett mondta ki magát illetéktelennek. (1869. aug. 6. — 319. sz. a.) Eskü általi bizonyításnak sommás eljárásban is van helye, de csak az által, szabályok megtartásával. Megsemmisítendő tehát az eljárás, ha azok ellenére, az eskületélelére határidő külön ki nem tüzetett, s erről az ellenfél nem értesíttetett. V. Józs. 23 ft. 12 kr. s járulékai iránt B. G. ellen sommás szóbeli keresetet adott be Debreczen város sommás bíróságához. A tárgyalás f. é. aug. 2-án tartatott meg és annak befejeztével a bíróság 2111. sz. végzésével alperesnek a főesküt odaitélte,letétele esetére a kereset alól felmentendő levén. Alperes aug. 5 én a biróság előtt megjelent, és szóbeli jelentkezése folytán az esküt azonnal letette. A letételről szóló végzés felperes ügy védnek kézbesittetett Felperes ezen eskületételi eljárás ellen aug. 7. semmiségi panaszt adott be. Ebben előadatott: Az 1868 : 54. tcz. 123. §. szerint eskü általi bizonyításnak sommás eljárásnál is van ugyan helye, azonban csak is az átalános szabályok megtartása mellett. Ilyen szabály nevezetesen, hogy a 239. §. szerint tartozik az eskü letételére határnapot kérni, ezen kérelem folytán, mely Írásban benyújtandó, (mert, hogy sommás eljárásban szóval is lehetne jelentkezni, az sehol sincs kimondva) — továbbá a biróság köteles az eskü letételére határnapot kitűzni, s erről az ellenfelet értesitteni (241. §.) A jelen esetben pedig az történt, hogy alperes felment a biróság elébe, s ott kijelentette, hogy kész az esküt letenni; a biróság pedig a nélkül, hogy arra neki határnapot tűzött, vagy erről az ellenfelet értesítette volna, azonnal kivette tőle az esküt. Azért ezen eskületételi eljárást a perr. 297. §. 1. p. s abban hivatolt 7. §. értelmében megsemmisíttetni kéri. A Sem mitőszék annak helyet adott, „minélfogva a debreczeni rommás biróság azon eljárása, hogy B. Gábor alperestől, ennek szóbeli jelentkezésére s az ellenfél előleges értesítése nélkül az esküt kivette, a szabálytalan esküté'telnek minden következésével együtt megsemmisíttetik, s a biróság oda utasittatik, hogy az eskütételre kellő időben jelentkezett alperesnek az eskületételére határnapot tűzzön ki s e határnapról felperest előlegesen értesítse; mert „eskü általi bizonyításnak a polg. t. rend. 123. §. szerint sommás eljárásban is van ugyan helye, de csak az átalános szabályok szerint; ezen átal. szabályok pedig a perr. 239. 241. §§-aiban kötelességévé teszik a félnek, hogy az eskü letételére határnapot kérjen s a bírónak,