Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 84. szám - A telekkönyvek téves hatálya

336 hogy határnapot tűzzön ki, s arról az esküre kötelezettnek ellenfelét értesítse. A fenforgó esetben a fél, kinek a főeskü odaitéltetett, annak letételére ajánlkozván, a bíróság az esküt (tőle, az ellenfélnek tudta s előleges értesítése nélkül kivette; mi által a perrendnek az eskületételéről szóló általános szabályai, melyek alól a sommás perekben bizonyítékul használt eskü sincs kivéve, mellőztetvén, a p. t. rend. 297. §. 1. p. szerint megsemmisítésnek volt helye. — (1869. sept. 21. — 1207.) A felebbezési indokok beadására rendelt határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. FI. Simon 400 ft. tőke s jár. iránt ifj. Kor. Istv.ellen Borsodmegye egyik szbirósága előtt sommás pert indított, azon eredménynyel, hogy alperes elmarasztaltatott. ítélethirdetéskor alp. felebbezett, de indokait 8 nap alatt be nem, hanem csak későbben adta be. Azért az visszautasittatott. Alp. igazolási kérelemmel élt — mivel a tárgyalás megtartása után alperes elutasittatott (f. év aug. 12-én 71. sz. a.), mert nem igazoltatott, hogy felébb, indokai beadásában törvényes ok által gátoltatott. Azon állítása, hogy távol volt hazulról, mi nem is bizonyittatott, bírói figyelembe nem vétethetett. — Mert alp. azon következtetése, hogy sommás perekben a felebbezési indokok 15 nap alatt beadhatók, el nem fogadható, mert a perr. 125 —277. és 298. §§ ai azon következtetésre vezetnek, hogy 8 nap a határidő. Ez ellen alp. semmiségi panaszt adott be azon alapon, mert a perr. a felebbezési indokok benyújtására 15 napot enged s igy indokai beadásával nem késett el; mivel az Ítélet jul. 8-kán lett kihirdetve, a benyújtás pedig jul. 23 ikán történt, s mert honn nem levén, indokait előbb be sem adhatta. A Semmitőszék határozta: „A semmis, panasz elvettetik; „m e r t a felebbezési indokok beadásának határnapja elmulasztása miatt, igazolásnak a perr. 306. §. szerint nincsen helye; ennélfogva ifj.K. István igazolási kérelmével helyesen lett elutasítva. (1869. okt. 6.— 1458. sz.a.) A per felvétele után mulasztatván el a perirat beadása, a periratok pertárnok által a tszékhez csak az igazolási határidő lefolyta után lerjesztendők. Az igazolási kérelem ezen idő tartama alatt beadatván, a per megszüntetése iránt csak az igazolási tárgyalás befejeztével lehet határozni. Az erdélyi kir. kincstári ügyészség mintaBabb alap képviselője J. Gyula s társa ellen Kolosmegye tszéke előtt 1000 p.p. ft. iránt pert indított. — Június 17-ke lett kitűzve az ellenbeszéd beadására; mire azonban a felek a pertárban meg nem jelentek. — Ennek folytán az iratok a pertárnok által a tszéknek benyujtatván, a tszék f. év jul. 1-én 4200. sz.a.alatti végzéssel a per megszüntetését, s a keresetlevélnek s mellékleteinek felperes kezeibe való visszaadatását elrendelte. Ez ellen felperes semmiségi panaszt adott ! be következő okokból: Alperes J. Gyula az eredeti adóst gr. K. örököseit szavatosságra bivta fel, mi több határnapon át tárgyalás alapjául szolgált, mig végre az illetők a szavatosság elválalására készeknek nyilatkoztak, s igy az ügy tárgyalására jun. 2. tűzetett ki, melyre a felek a pertárban megjelentek, de az ellenfél az átmeneti intézk. III. cz. 3. 4. p. ellenére ellenbeszédét el nem hozta; ennélfogva azon nap a perr. értelmében a pertárban a per felszereltetett, rendbehozatott, s az ellenbeszéd beadása jun. 17-kére halasztatctt. Azonban ekkor egyik fél sem jelenvén meg, a pertárnak a periratokat a tszéknek felterjesztette. És igy keletkezett a tszék idézett jul. 1-i megszüntető végzése. Ezen végzés a törvény szabályaival világosan ellenkezik ; mert azt a tszék a nélkül, hogy a felek a kereset visszaadatását kérelmezték — s a nélkül, hogy az igazolásra rendelt határidő lefolytát bevárta volna, a perr. 113. §-ra hivatkozva mondotta ki. A tszék ezen törvényt hibásan fogta fel, mert abban az foglaltatik, hogy ha a tárgyalásra sommás eljárásban, illetőleg a per felvételére kitűzött határnapon rendes eljárásban, egyik fél sem jelenik meg, az iratok az illető feleknek visszaadandók. Tehát ezen kitétel: tárgyalás — a sommás eljárásra ; a p e rfe 1 v é t e 1 pedig a rendes eljárásra vonatkozik. — A jelen rendes eljárású esetben, a felvétel már jun. 2-án megtörtént; a jun. 17-ki tárgyaláskor tehát perfelvételnek helye már nem leheteti, minhogy az egy perben csak egyszer történhetik. Ennélfogva a tszék a perr. 297. §. 10. p. szerinti semmiséget követte el, midőn a per megszüntetését a felek kérelme nélkül elrendelte. De végzése annál sérelmesebb, mivel a tszék azt jul. 1. napján hozta volt, midőn panaszló jun. 29-én beadott igazolási kérelme már a tszék előtt feküdt. A perr. 306. §. megengedi, hogy azon fél, ki a tárgyalásra meg nem jelent, vagy periratát a kitűzött határnapon be nem adhatta, 15 nap alatt igazolással élhessen. Ebből következik, hogy az igazolásra megengedett 15 napi határidő bevárandó, mielőtt erre vonatkozó végzés hozatatnék. Mintán a tszék ezt nem tette s igy az igazolási kérvény feletti tárgyalásnak s e feletti határozatnak elébe vágott, ezzel a perr. 297. S 17. p. szerinti semmiséget követte el. A Semmitőszék határozata: „A semmiségi panasznak hely adatván, a megyetszék jul. 1. 420O._sz. a. kelt végzése megsemmisíttetik. „M e r t a perfelvétel a perr. 313. §. rendelkezése szerint f. é. jun. 2-kán megtörténvén s alperes ellenbeszédét f. é. jun. 17-re kitűzött határnapon be nem adván — a pertárnok a perr. 343. $. szerint a periratokat csak az igazolási kérelem beadására kitűzött határidő eltelte után tartozott volna a tszéknek bemutatni ; „m e r t továbbá az igazolási kérelem felperes részről f. év jun. 29-dikén, tehát a neheztelt végzés hozatala előtt beadatván, a tszéknek az igazolási tárgyalás bevégzése előtt, a sérelmes végzést nem kellett volna meghozni; ennélfogva a semmiségi panasznak hely adandó volt." (1869. sept. 30. — 1540. sz. a.) — Senimitöszéki előadások okt. 19. s köv. napokon : Dezső Lajos, Iklódy Márton végrehajtási ügyben; — Iklódy Márton széksértési birság ellen; — Nagy András s társai, Lovas Gábor zárlati ügyben; — Halbauer Ferencz, Eggenhofer József végrehajtási ügyben ; — Szalay Ágoston, Jakab István végrehajtási ügyben; — Reisz Ignácz, Bélai Pál 28 ft. 40 kr. és külön 37 frt. 80 kr. iránti sommás ügyben; — Piátsch Károly, Frankenberger Ferencz 50 frt iránti perben; — Domanovszky Teréz s társa, Szedlárik Ferencz és May Ferencz 52 frt. 50 kr. iránt; — Muntyán Juon és Nikolai Axentie Szevér 106 ft. iránt; — Kalinyák György s társai, Halpert Hermán, Burik György s neje végrehajtási ügyben; — Orgonyás Sámuel, Kisaszonyák János becsületsértési perben. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2 ik em. balra Fetten, 1869. Nyomatott Kocsi S án d o r saját nyomdájában Hal-piacs és al-dunasor sarkán 9. si. a.