Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 84. szám - A telekkönyvek téves hatálya

334 tése mellett csalások ezen uton is történhetnek; ez azonban nem annyira valószínű, mert a közjegyző állását könnyelműen nem koczkáztathatja, és ha igen, ilyesmire csak nagy jutalom mellett vállalkozhatnék, erre pedig a felek nem mindenkor képesek. Ebból kitetszik, hogy a közjegyzők nagyon megválasztandók lennének ; azoknak í'eddhetlen erkölciű, köztiszteletben álló férfiaknak kellene lenniok.*) A mi a rokonok közti átruházásokat illeti, miután azokat eltiltani nem lehet, ez ellenkezvén a személy és a tulajdon szabadságával, és a forgalommal; hogy még is ezek, vagy bár mi más vételek, a már meglevő adósságok megkurtítására ne szolgálhassanak, szükséges lenne, nézetem szerint, hogy ily esetekben a vevő a vételárt elébb birói kézbe letegye, és csak ha bizonyos idő alatt egybehívandó még be nem kebelezett hitelezők nem jelentkeznének, fizethesse ki a vételárt az eladónak. Ha ezen óvatosságot a vevő elmulasztja, köteleztessék, a vétel előtt már létezett, habár be nem kebelezett adósságokat a vételár erejéig megfizetni. Ezen esetben a már átirt birtok eladható, ós a vételár elosztásánál az eladónak régibb adósságai, a vevőnek időközben netán bekebelezett adósságait megelőzik. Létezett már ezen eljárás törvénykezésünkben és pedig az 1840: 21. tcz. 17. §. szerint, ez tehát, ha régi is, de jó, s újra behozandó. így is megtörténhetik, hogy ezer oknál fogva, a szerződésbe, a valódi vételárnál kisebb iratik, a többletet a vevő az adósnak kifizetheti; de többet nem tehetni, mint a mit a személy és a tulajdon szabadsága megenged, a forgalom pedig megkíván. Legnehezebb a színlelt kötelezvények alapjáui bekebelezések megakadályozása. Ezen esetekben is igen sokat segíthetne a közjegyzői okmányozás kényszere. Csakhogy a polgárok egyéni szabadságát nem lehet tulságig rendszabályozni; nem lehet mindenkit jogi cselekvényei körül a kellő biztosítékok használatára kényszeritteni. A mai forgalomban hitelező és adós gyakran nem is ismerik egymást, a kereskedés természete pedig megkívánja, hogy a könyvek titka megőriztessék. De szerény nézetem szerint annyit lehetne mindenkinek megengedni, hogy ha egy elótte álló tétel valódiságát gyanú alatt tartja, minden hosszadalmas és költséges per nélkül, az illető okmányt aláirt tanuk, ha pedig az okmányon, például váltón, tanuk aláírva nincsenek, a hitelező meghiteltetését kívánhassa. A mi a már kifizetett tételek újbóli kifizetésének megakadályozását illeti, ajánlanám, hogy minden későbbi hitelező, ha gyanú perrel él, ne az adósnak, hanem a hitelezőnek meghiteltetését kívánhassa. Ezek volnának körülbelül az ellenszerek, melyek a csalásokat legalább gyérebbekké tennék, a reális hitelt a személyes hitellel ószhangzásba hoznák ; s ennek folytán a telekkönyvi rendszer némi módosítását igényelnék. Természetesen azokhoz járulván a visszaélések, csalások elleni szigorú büntetések, és mi legfőbb, e büntetőjogi szigornak lelkiismeretes, minden kímélet nélküli erélyes alkalmazása, érvényesítése. — Elismerem természetesen, *) Ha valahol, úgy itt rendkívül szükségelt lenne, hogy a közjegyzői helyek betöltésénél a pártérdekek, a pajtáskodás, politikai s más szolgálatok megjutalmazása s hason tekintetek teljesen mellőztessenek. Szerk. hogy az elősorolt ellenszerek, nem kizárólagosan egyetlenek, mintha más többek, és jobbak nem léteznének; de ugy hiszem, annyi botrány után, azoknak köztudomásra hozatala, mindenkinek polgári kötelessége, melyért az illetőnek, minden jóra való ember és bíró csak köszönettel tartozik. Seiiimitöszéki határozatok. Az igazolási kérelem hivatalból csah akkor visszautasítható, ha a megalapított igazolási határidő lefolytával adatott be; vagy ha a által meg nem engedett esetek valamelyike forog fenn. Ezek közé a végrehajtás elleni jogorvoslat elmulasztása folytán beadott igazolási kérelem nem tartozik. Igazolásnak van helye, ha a végrehajtás megszüntetése iránti keresetnek a kiszabott határidőben való benyújtása elmulasztatott. 7A. Gyula birtokháboritási pert indított H. János ellen, melyben alperes bizonyos földbirtok kiadatásában s a perköltségekben elmarasztaltatott; és ennek folytán felperes kérelmére a végrehajtás ellene f. év jun. 16. elrendeltetett s az erre kiküldött írnok által f. ó. jun. 22-kén foganatosíttatott is. A végrehajtás alá került alperes a végrehajtási végzés ellen felebbezést adott be, mi visszautasitatván, f. év július 5-én (67. sz. a.) végrehajtás megszüntetése iránti kereset csatolása mellett az erre kiszabott határidő elmulasztása miatt igazolási kérvényt adott be. Ebben H. János végrehajtást szenvedő fél előadja, hogy ő ellenfelét — felperest — a C) a nyugta szerint még f. év május 29-kén kielégítvén, így a végrehajtással jogtalanul terheltetett, miért azonnal megbizta ügyvédét, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti keresetet adja be. Az azonban a keresetet 3 nap alatt nem adta be, hanem helyette a Dj alatti felebbezést adta be. Ekkép H. János nem levén hibás abban, hogy a kereset 3 nap alatt be nem adatott, a perrend 309. §. értelmében, jelen kérvénye és az E) alatt mellékelt végrehajtás megszüntetése iránti kereset felett tárgyalást kér elrendeltetni. Erre az eljáró bíróság a N.-Enyeden székelő Sz.-Benedek járás egyes bírósága által következő végzés hozatott : „Igazo'ásnak a p. törv. rendt. 306. §. szerint ítélethozatal előtt csak is a kereset által már függővé lett ügy tárgyalására kitűzött határnap, vagy valamely perirat kellő időbeni beadásának elmulasztása miatt — Ítélethozatal után pedig csak a felebbezvény beadásának, vagy az eskü letételi határnap elmulasztása miatt, engedtetvén meg; miután a végrehajtás elleni jogorvoslat elmulasztása nem tartozik ezen esetek közé, a jelen \ igazolási kérés a törv. rendt. 313. § hoz képest hivatalból visszautasittatik. (1869. jul. II. — 67. sz. a.) Ezen végzés ellen alperes H. János f.é. jul. 21. semmi s é g i p a n a s z t adott be, mit következőleg indokolt: A végrehajtás megszüntetése iránti kereset is periratot képezvén, a perr. 306. értelmében, ha annak beadása a kiszabott határidőben elmulasztatott, szintén igazolásnak van helye. Azért a perr. 297. §. 1. p. értelmében kéri az idézett végzést megsemmisíttetni. „A Semmitószék erre következőleg határozott: A semmiségi panasznak hely adatván, az eljáró bi-