Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 81. szám - A büntetőjogi beszámitásról

323 átíratáshoz szükségelt alaki szerződés kiállítását megtagadni; erre öt sem törvény, sem első r. felperesnek állítólagos ildomtalan bánásmódja fel nem jogosithatá. „Tekintve tehát, hogy alperesnő a szerződésileg vállalt kötelezettség teljesítését minden törvényes ok nélkül tagadta meg; ellenben felperesek saját kötelezettségeik teljesitesére kellő időben készeknek nyilatkoztak; ennélfogva alperesnőt elvállalt kötelezettsége teljesítésére, vagy ia az A. ideig, szerződésnek egy, a bekebelezésre is alkalmas alakszerű szerzódésseli felcserelésére bíróilag kötelezni kellett. „Miután pedig az alakszerű szerződés kiállítása egyenesen alperesnő önkényétől függ, s ha ezt teljesitteni vonakodnék, arra őt végrehajtásilag kötelezni nem lehetne s igy az ítélet a perr. 256. §. ellenére végrehajtható nem lenne, ennélfogva a megtagadás következményéül a tulajdonjognak ezen Ítélet alapjáni bekebelezését, illetve a nyert előjegyzésnek igazolását kellett kimondani; azonban alperesnő részére az A. alattiban biztosított jogok fentartása mellett. „Az aug. 1. leendő lakás kiürítése szintén a hivatolt szerződésre alapított felperesi kérelemhez képest volt elrendelendő. (1869. július 20. — 38323. sz. a.) Ez ellen alp. a perr. 297. §. 10. és 12. p. alapján semm. panaszt adott be; mert a bíróság ítéletében a kérelmen túl terjeszkedett, mert felperesek keresetlevelükben alperest csak az eladott s megvett házról és tartalékairól alaki szerződés kiállítására, abban azátiratási engedély megadására, s azon házból aug. 1. leendő kiköltözködésre kérték köteleztetni; a bíróság ellenben nem teljesítés esetében a nem kért jogi következmények kimondásába is bocsátkozott s a nem kért s ez útra nem is tartozott előjegyzés igazolását is kimondotta, mert minden kérelem és incidens nélkül igazoltnak mondja ki azideigl. szerződés alapján eszközölt előjegyzést; mert a háznak aug. 1-én elhagyására köteleztetett, midőn az ítélet neki július 30 án lett kézbesítve, holott a kötelezettség teljesítésére minden rendes perben 15 nap tűzendő ki. A Semmitőszék határozata ez: „A. semmiségi panasz elvettetik; mert az ítéletnek azon része, mely a bírói határozat nem teljesítésének esetére a jogi következmények kimondását tartalmazza, a kérelmen túl terjeszkedőnek nem tekinthető, hanem inkább a kérelem alapján hozott ítélet foganatosításának módozatait határozza meg, mi a 297. §. 10. pontjában érintett semmiségi eset keretébe nem vonathatik, minek folytán az egyidejűleg beadott felebbezés következtében az ügyiratok a pesti kir. ítélő táblához a törv. rend. 302. §. értemében ezennel áttétetnek. (1869. sept. 17. — 1351.) Ha az ügyvéd fele ellenében dijai költségei kielégitetését nem az illelö perben, hanem annak befejezése után külön uton kívánja érvényesíteni, — ez csak a kereset rendes tárgyalása utján, a felek kellő kihallgatása mellett, a perrend közönséges szabályai alkalmazásával eszközölhető. Ennek mellőzésével, az ügyvédi követelést megalapító határozat semmisnek tekintendő. M. János ügyvéd H. Károly ellen, ki neki több rendbeli általa vitt perei munkadija, s azokra fordított költségei fejében adósa volt, Arad város tszékéhez f. é. april 26. benyújtott kérvényében azok t. i. 65 fira felszámított összegének megtéritetését szorgalmazta. A városi tszék H. Károlyt 32 ftban s 41 krban elmarasztalta (1869. máj. 8. 2624. sz.) ezen végzés illetőnek július 23. kézbesitetvén. Ez ellen H. Károly marasztalt fél semmiségi panaszt adott be következő okokból: mert senkit kihallgatlanul elmarasztalni nem lehet; már pedig ezen marasztaló végzés az ő kihallgatása nélkül hozatott (perr. 297. §. 16. pont.) továbbá, mert minden perben a költségeket a pervesztö fél köteles megfizetni, s a marasztalás az illető perben ki is mondatott; mert panaszlott panaszló üg37védnek 15 ft. előleget is adott, s a kereseti összegen felüli költséget neki nem fizethet; végre, mert ót egy perben hanyagul védelmezvén, ót megkárosította. A Semmitőszék határozata igy szól: „A semmiségi panasznak hely adatik s a városi tszék 2624 sz. végzése megsemmisíttetik ; „mert a menuyiben felperes ügyvédi dijait fele ellenében nem az illető perekben kérte megalapitatni, hanem azokat a perek befejezése után külön uton szorgalmazza, miután ily esetben a kereset a perr. szabályai szerint tárgyalandó lenne, az ennek mellőzésével hozott tszéki végzés a törv. rendt. 297.§. 16.p. értelmében megsemmisítendő volt." (1869. sept. 11. — 1288. sz. a.) A bérkövetelések sommás eljárás alá tartoznak, habár két évnél régiebbik is, ha a követelési összeg 300 frtot meg nem halad. A perrend 93. §. b. c. d. pontjai oly esetekre szólnak, melyekben összegre való tekintet nélkül alkalmazandó a sommás eljárás. Két évnél régibb bérkövetelések, akkor nem tartoznak sommás útra, ha azok a 300 ftot túlhaladják. V. Mátyás H. János s neje ellen Kun-Sz.-Miklós város sommásügyi bíróságánál 280 for. haszonbértartozás iránt sommás keresetet adott be, melyben előadja, mikép e. r. alperesnek 825. sz. a. telekkönyvezett házát 1865. máj. 21-én árverésen 704 ftért megvette, azt azonban alperesek azóta folyvást használják, miért az évenkénti 70 frt. lakbért 1865. évtől lefolyt 4 évre általuk megfizetetni kéri. Alperes tárgyaláskor kifogást tett a sommás eljárás ellen, mert arra az uj perrend szerint csak két évnél nem régibb haszonbér iránti keresetek tartoznak. Erre felperes válaszolá, mikép a kereset 300 ftot meg nem haladván, az sommás útra tartozik. Erre az első bíróság következő végzést hozott: „Felperes ezen sommás utoni keresetétől a perr. 92. s 93. §. d. p. értelmében hivatalból elmozditatván, ennek a 94. §. értelme szerint a rendes törvény utjáni előmozdítására utasittatik; „mert a kereset két évnél sokkal régibb és több évi haszonbéri hátralékkövetelést foglalván magában, azt a sommás útról a rendes eljárásra utasitni kellett (1869. aug. 16. — 145. sz.) Ez ellen felperes semmiségi panaszszal élt. Mert a perrend 93. §. a) és d) pontjaiból következik, hogy a haszonbéri kereset, ha 300 ftot meg nem halad, két évnél régibb időről is sommás uton indítható.