Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 73. szám

Pest, 1809. péifte.k scpt, 17. 73. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbreczeni és eperjesi ügyvédegylct közlönye. Tartalom : Semmitőszéki határozatok. -- Legföbbitélőszéki döntvények. — Jogirodalmi szemle. Semmitőszéki határozatok. Oly birói végzés ellen, mely az iigy rendes perre utasításának helyét nem találván, a sommás eljárás folytatását megrendeli, végítélet előtt külön jogorvoslattal élni nem lehet (perTend 96. §.) A tanú kihallgatást rendelő végzés ellen jogorvoslatnak nincsen helye. J. Sámuel E. János s neje ellen Hajdú-Böszörmény város sommás birájahoz kártérítési keresetet adott be. Felperes keresetében előadja, hogy neki alperesek B. a. okiratként 1868. okt. végéig 30 ezer darab téglát tartoztak volna szállítani, mit teljesíteni megtagadtak. Kéri őket a 10 for. foglaló kétszeregében, a tégla drágább volta által okozott 180 for. kár — 45 for. szállítási,s perköltségeiben elmarasztatni. Alperesek válaszolják, hogy a B. okiratot ők alá nem irták, azt felperes készítette s irta nevüket alája, s miután a hivatkozott okmányon — noha alperesek állítólagos kézjegye rajta van — tanúk elő nem fordulnak, annak bizonyító erőt tulajdonítani nem lehet. Az e. bíróság uj tárgyalást rendel vén, ekkor felperes C. s E. alatti főhadnagyi bizonyitványnyal kívánja igazolni a B. okirat valódiságát — melyekben t. i. bizonyíttátik, hogy a B. okirat tartalma e. r. alperes előtt felolvastatván, az abban foglaltakra az kifogást nem tett. Alperes azt veti ellen, hogy a főhadnagy mint békebíró előtt csak e. r. alperes voltjelen, s ő akkor is megtagadta a B. valódiságát s azt, hogy ö arra keze kereszt vonását tette volna; mely körülményről 2-od r. alperes soha meg sem kérdeztetett. Felperes aziránt, hogy a B. okiratot másod r. alperes is elfogadta, tanúkra hivatkozik. — Alperes a tanúk kihallgatását ellenzi, mert azok az állítólagos B. szerződés megkötésénél jelen nem voltnk, s igy az alku tárgyától mi tudomásuk sem lehet. Azt beismeri, hogy felperessel megegyeztek, miszerint 30 ezer darab téglát készittenek részére ; de az viszont köteles volt a szállítandó mennyiség árát előre kifizetni, mit felperes teljesitleni nem akarván, alperesek ez okon, téglát számára nem küldöttek. Felperes a felhozott körülményt tagadja, s állítja, hogy az átvétel után leendett köteles fizetni — mit a B. okirat is igazol. A sommás biró=ág a kereset alapjául szolgáló B. okirat valódiságát hihetőleg begyőzöttnek mondván ki, a tanuk kihallgaltatását elrendelte (1869. június 18. 132. szám alatt ) Ez ellen alperes semmiségi panaszt adott be; mert a B. okirat valódisága a C. E. főhadnagyi nyilatkozattal nem igazoltatott; mert a tanúk oly körülményre lennének kihal) gatandók, mely a B. okirat állítólagos létesítését 3 nappal megelőző szóbeli alku tárgyát képezi; mert a bíróság a B. alatti hamis iratot valódinak alapítja meg, mi által a perrend 297. §. 7. p. szerint semmiséget követ el. A bíróság azon nézetből indult ki, hogy a perrend 117. és 83. §§. alapján, per analógiám jogosított az elébe hozott ügy bővebb kiderítése és tisztára hozatala végett, mint a feleket személyes megjelenésre megidéztetni, kérdéseket hozzájok belátása szerint intézhetni, ugy a tanúzást, tanúk kihallgatását is elrendelni. Asemmitószék a benyújtott semmiségi panaszt elvetette; „mert jelen per végitélettel még el nem láttatván; tanúkihallgatást rendelő végzés ellen pedig jogorvoslatnak különben sem levén helye;—oly végzés ellen pedig, mely szerint a biró alperes kifogása ellenére az ügy rendes perre utasitásának helyét nem látván, a sommás eljárás folytatását rendeli meg, a perr. 96. §. szerint alpei 'S végitélet előtt külön jogorvoslattal nem élhet. (1869. jul. 24. — 184. sz. a.) Oly bíróságok, melyek dologi törvényhatóságot nem gyakorolhatnak, ingatlanra rendelt végrehajtásnál, ennek foganatosítása végett mindig az illető dologi bíróságot tartoznak megkeresni (perrend 353. §.) Ennek ellenére egyes bíróságtól kelt árverési végzés, s az által foganatosított árverés megsemmisilendö. Ingatlanokra vezetett végrehajtás folyamában felmerült alaki sérelmek ellen, az árverés foganatosítása előtt külön semmiségi panasznak nincs helye. N. Antal több bűntársával H. Józsefné ellen elkövetett lopásban bűnösnek kimondatván, büntetésén kivül társaival egyetemleg 314 frt. 16 kr. kár megtérítésében elmarasztatott. Ennek folytán Hevesmegye büntető tszéke által a bünperiratok végrehajtás végett az illető szbirónak kiadatni rendeltettek. 1869. febr. 23. végrehajtási jkönyv szerint alperes bejegyzett ingatlan birtoka s több ingóságai lefoglaltattak, megbecsültettek, utóbbiakra alperes neje igényét bejelentvén, ennek folytán az annak 15 nap alatti érvényesítésére utasíttatott. Az iratok Hevesmegye telekk. tszékéhez áttétettek. — A károsult H. aszony máj. 25-én a kiküldött