Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 73. szám

290 végrehajtó birónál az árverést kérelmezvén erre az a 144. 8 99. ÍZ. alait június 9—10-kén kelt végzések által az árverést elrendelte. Az elmarasztalt neje pedig semmiségi panaszt adott be a végrehajtó birónál 297. §. 21. pontjánál fogva — kérvén az árverést a semmiség elintézéséig felfüggesztetni s panaszát a telekk. tszék utján felterjesztetni, melynek végzése ellen is van az intézve. —Panaszát következőleg indokolja. — A. telekk. kivonat szerint a lefoglalt ingatlan fele részét is, mely férje N. Antal nevére volt bekebelezve, 18G9. febr. 26. kiigazítási keresetével mint kizárólagos tulajdonát, — mely a telekk. készítésével hibásan Íratott férje, nevére — saját nevére kérte átiratni — minek hely is adatott a telekk. kivonat s B. tszéki ítélet szerint. Mindamellett a márcz. 27-i végrehajtási jkönyv alapján nem figyelve az elóbb beielentett igényre, melyet a telekk. rend. 61. § s a perr. 429. 472. §§. értelmében figyelembe vennie kellett volna, az árverést N. Antal tartozásáért arra elrendelte. Ezenfelül mint birtokostárs az árverésről nem is értesíttetett. Es a törvény rendelete ellenére nemcsak az árverési feltéieleket nem is érintette a végzés, de még azt sem említi, hogy mely szám alatt van bevezetve az árverezendő ingatlan a telekkönyvbe. Ezen semm. panasz 1869. jul. 10. végzéssel mint elkésett vis-zauiasittatott. 1869. jul. 1. a kérdéses ingatlan elárvereztetett, azt károsult férje vévén meg, de mivel a kitűzött időre a vételár felét le nem tette, uj árverés rendeltetett aug. l-re. N. Pulné 18G9. jul. 9. a végrehajtó bíróhoz ismét semmiségi panaszt aditott be az ujabb árverés ellen, kiemelvén, mikép első panasza még el sem intéztetett, mi j pedig a perrend értelmében a végrehajtást felfüggesztő erővel bir. — Ezek után Asemmitöszék határozta: „tekintve mikép ingatlanokra vezetett végrehajtásoknál a végrehajtás folyamában felmerült alaki sérelmek ellen az árverés foganatosítása előtt külön semmiségi panasznak helye nincs; — az árverést elrenJelő 99 és 144 végzések ellen beadott semmiségi panasz, még az esetben is, ha mint elkésett vissza nem utasíttatott volna, figyelembe nem vétethetnék, — egyedül a foganatosított árverés ellen beadott semmiségi panasz bírálatába bocsátkozván, — figyelemmel arra, miszerint az árverési kérvény már az 1868:54. tcz. hatály ba lépte után intéztetettel, ennek 353. §. értelmében pedig bíróságok, melyek dologi törvényhatóságot nem gyakorolhatnak, ha ingatlan vagyonra rendeltek el végrehajtás t,annak foganatositásavégettavégrehajtási iratok átküldése mellett, mindig az illető dologi bíróságot tartoznak meg-' keresni; — ennek alapján az árverést elrendelő 1869. jun. 9 —10 ki 90. és 144. sz. a. végzéseket, valamint az azok következtében 1869. jul. 1. foganatosított árverést megsemmisítendőnek találta. (18G9. jul. 30. 401. sz. a.) Eskü általi bizonyítás csak végit élet állal lehet elrendelhető (perrend 221. §.) A birói illetőség megalapításánál az nem szolgálhat alapul. Ha a kötelező okiratban a kötelezettség teljesítésére bizonyos hely ki nem költetett, és ha más okiratokkal sem bizonnyiltalhalik,hogy a fél magát személyes kötelezettsége teljesítésére ellenfele lakhelyén kötelezte volna; az adós fél rendes lakhelye lehet csak a birói illetőség megalapításánál szabályozó. A túlságosaknak talált — megítéli — perköltségek iránti panasz nem tartozik a semmitőszéki eljárás s illetékesség alá. Baranyamegye mohácsi szolgabiró=ága előtt B. Adolf mint W. S<imu engedményese felperesként, W. Mark sneje makói lakosok mint alperesek ellen 1869. június 16. felmutatandó váltó alapján 200 ft. sjarulékai erejéig sommás eljárás szerint pert indított, mire 1869. jul. 13-ka tárgyalási határnapul kitüzetett. Tárgyaláskor alperesek a birói illetőség ellen kifogást tettek, mert makói lakosok levén, mohácsi szbiró alá nem tartoznak, magukat annak alá sem vetettek. A követelés egyszerű Bon-on alapszik, mely ben a birói illetőségről említés sem tétetik, s bennesem fizetési, sem teljesítési hely kikötve nincsen. Felperes válaszolja, hogy e. r. alperes több levelében kötelezte magát a fizetést mohácsi járásban fekvő Himesházán teljesíteni s igy ennek birói illetőségét a perr. 35. §. értelmében elfogadta; sőt ő Bonyhádon W.S. jelenlétében a fizetést h itározottan llime-házán teljesíteni igérle. Es erre nézve felperes alperesnek a tagadó esküt ajánlja, és visszakinálás eseteben azt letenni késznek nyilatkozik. Felhozta alperes D E. alatt alperes sajátkezű leveleit, melyekben Himesházán kötelezte magát fizetni; de mert a D. alatti levél meg van csonkítva, erre is ajánlja alperesnek a tagadó esküt arra nézve, hogy a levél nem tőle származik, visszakinálás esetében azt igenlőleg leteendő levén. Alperes od* nyilatkozik, hogy az esküt sem el nem fogadja, sem vissza nem kinalja, mert kétségtelen okmányok ellenében a birói illetőségre nézve eskünek helye nincsen. Már pedig az illetőség nem lett sem a ,B o n'ban, sem a levelekben megalapítva. A szolgabii óság 1869. jul. 13 án 432. sz. a. kelt végzésével a bírósági illetőséget leszállította, s felperest keresetével alperes illetékes bíróságához utasitotta. Felperes ezen végzés ellen a kihirdetéskor szóval bejelentette és f. év jul. 16-ikáo 448. sz. a. írásban benyújtotta semmiségi panaszát következő okokból: mert neki mindenekelőtt a p^rr. 230. §. értelmében az illetőség szempontjából az esküt meg kellett volna ítélni és pedig azért, mert az ellenfelek a megkínált esküre nem nyilatkozván, az a perr. 233. §. szerint visszatoltnak volt tekintendő; és csak azon esetben mondhatta volna ki a bíróság az illetéktelenségét, ha felperes az esküt le nem teszi. A semmitószék 1869. aug. 28. a törv. rend. 297. §. 5. pontjára alapított semmiségi panaszt elvetette; „mert sem a kereset alapját tevő okiratban a köielezettség teljesítésére bizonyos hely ki nem köttetvén, sem a felperes által becsatolt leveleiből l-ő r. alperesnek, határozottan ki nem derülvén, hogy ezen alperes magát a keresetbe veit követelésnek felperes lakhelyén leendő fizetésére kötelezte volna; — eskü altali bizonyítás pedig a törv. rendt. 221.§. értelmében c-ak végitélet által levén elrendelhető, — ily körülmények között, a birói illetőség megalapiiá-ánal egyedül alperesek rendes lakhelye lehetett szabályozó; mint hogy pedig alperesek — felperes előadása szerint is Makón Csanádmegyeben laknak, az