Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 69. szám

Pest, 1869. péntek sept. 3. ($9 szám Tizenegyedik érfolyma. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbreczeni és eperjesi ügyvédegylct közlönye. Tartalom : A VIII dik német jogászgyülés elvihatározatai. — Oroszi-Talányi-féle bűnvádi jogeset. — Semmitőszéki határozatok. — Hg. Karageorgievica ügy. A VilB-ik német jogászgyülés elviliatározatai. >\ A német „J u r i s t e n t a g", mely ez évben a hires Heidclbergben jött össze, hogy 8 ikévi gyülésezését megtartsa, európaszerte kiváló tekintélyt vivott ki magának. Nemcsak azért, mivel a nagy német nemzet kitűnő jogásztestületének nevezetességeit egyesíti magában, kik a jogtudományi téren majd mindannyian elismert tekintélyekül szolgálhatnak; hanem azért is, mert hosszas s lelkiismeretes fejtegetés s tárgyalás alapján kelt határozatai, párosulva mély és alapos tudománynyal, mindig a kor szinvonalán állanak, a legfontosb, legégetőbb napikérdéseket tárgyazzák, s ezeket a határozottan szabadelvű haladás s jogi kifejlődés szellemében oldják meg. Ezen 8 dik német jogászgyülés elvi határozatairól az ott megjelent K ö r n y e y jogtudor ügyvéd úrtól következő tudósítást vettünk. *) Heidel berg, 1869. aug. 28. A heidelbergi német jogászgyülés, melyen angolok, holandok, olaszok, és Magyarországból 18-ka megjelentek, és a kikről a megválasztott elnük Bluntschli megnyitó beszédében tisztelóleg megemlékezett, a mai napon tartott közgyűlésében íszámos egyebek közt) következő elvi határozatokat nyilvánított s alapitott meg: „A polgári házasság, az állam és egyház közti viszonynak Nemetországban megfelelő szükséges házasság kötési alaknak elismerendő." „A polgári házasság általános behozatalával a valláskülönbségből eredő házassági akadály is eltörlendő." „Részvénytársaságok és részvényekre alapitott commandit-társaságok alakítására állami jóváhagyás ne szükségeltessék." „Társulatok (Genossenschaften) alakitására állami jóváhagyás ne szükségeltessék." „Minthogy a magánfogság által minden büntetési czélok tökéletesebben és az elitéltek nagyobb számánál biztosabban eléretnek, mint bármely más börtön rendszernél : azért ajánlatos azt a szabadsági büntetés végrehajtásának szabályszerű neméül törvényileg kijelölni; de az alkalmazás feltételei, úgyszintén a czélszerü végrehajtásának alapvonalai a törvényhozás utján megállapitandók." „A közös fogság kivételes megengedése feletti határozat az itéletethozó birót illeti, és pedig mind a birői határozatban, valamint akkor is, miután a büntetés jogérvényesen megalapittatott, a fegyintézeti igazgatóság *) Fogadja érette őszinte köszönetünket. Szerk. által sürgős esetekbeni alkalmazandó ideiglenes rendszabályok fentartásával." *" „Az itéletileg kimondott büntetés tartama, ha az közös fogságban hajtatik végre, megváltoztatást nem szenvedhet." „A német jogászgyülés a német államokban érvényben lévő katonabiróságok eljárási törvényei reformjá nak, — és azok egyesítésének szükségességét elismervén; azon meggyőződését nyilvánítja, hogy ezen törvények korszerű, a tudomány és jogbiztosság igényeinek megfelelő reformja csak úgy valósitható, ha a katonai bűnvádi eljárásba a polgári eljárás lényeges formái felvétetnek, és a katonai bíróságok illetősége béke idején a katonai személyek szolgálati vétségeire szorittatik." „A jogászgyülés továbbá azon meggyőződését fejezi ki, hogy a hadsereget kötelező fegyelmi szabályok, a mennyiben azok tárgyát a büntetés kimondása képezi, osak a törvényhozás utján kibocsátandók." „Végre, hogy czélszerü a végrehajtást önálló tisztviselőkre, a törvényszéki végrehajtók módjára, átruházni." Oroszi-Talányi-féle bűnvádi jogeset. (Vége.) A kir. itólő tábla határozata ellen Oroszi M. s Talányi János következő okokból adtak be felebbezést: 1. Csongrádmegye tszékének illetékessége utólag annálfogva állapitatott meg, mivel a feljelentés Csongrádmegye hatóságánál tétetett — a vizsgálatot ezen hatóság közegei kezdették meg, és a jász-kun kerületbeliek megnyugvásával a nyomozások hitelesítését Csongrádmegye fenyítő tszéke foganatosítván, már tettleg magához vonta az ügyet; holott ezen okok nem szolgálhatnak alapul az illetékesség utólagos kimondására, senkit sem lehetvén elvonni törvényes bíróságától. Törvény s gyakorlat szerint azt a thatóságot illeti a bíráskodás, melynek területén az állítólagos bűntett elkövettetik. Jelen esetben pedig a jász-kun területen történt az állitólágos bűneset; tehát a jász-kun kerületet illeti a bíráskodás; és az csali abba egyezett, hogy a közös vizsgálatot Csongrádmegye tszéke hitelesítse, mi 1868. aug. 26. meg is történt, — de abba nem egyezett, hogy az az ügyben bíráskodjék. Nem is egyezhetett, mert az két egyenjogú törvényhatóság között egyezkedés tárgya nem lehet. Kivételesen csak a hétszemélyes tábla s az igazs. minisztérium ruházhat fel más hatósági tszéket bíráskodási joggal. Az, hogy a csongrádi tszék magához vonta az ügyet,