Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 69. szám

274 nem adhat annak jogot; — mit azért tehetett, mert az önvédelem meglévén a vádlottaktól tagadva, ezek óvá9t nem tehettek. Egyébiránt a kir. tábla utólagos megalapításával, maga mondotta ki, hogy a csongrádi tszék a 283. sz. perbefogási végzés hozatalara még nem volt illetékes. Meg kellett volna semmisíteni azon végzést a kir. táblának, miután nem kérték se a vádlottak, se az érdekelt két hatóság az illetékesség megalapítását; ésigy túlmenve jogkörén, e kérdésbe bele sem avatkozhatott, és miután a t. ügyész is a tszék által elfogadott véleményében csak azt mondja: le_j czélszerűbbnek látná az ügyet az igazs. minisztériumhoz felküldeni egy tszék kinevezte- jj tése végett. A kir. itélő tábla gyakorlat szerint erre csak akkor van hivatva, ha két törvény hatóság között fenforgó összeütközés esetéb§mfcrra felhivatik, rniről itt szó sem lehet. 2. Mert a kir. tábla az első bíróság által vádlottak főbenjáró perbefogatását azon oknál fogva hagyja helyben, mivel az eddigi nyomozat adataiból tárgyilag meghatározható: hogy Dobosi Juíztina halálának legközelebbi oka eröművi beavatkozás által előidézett koraszülés okozta elvérzés volt, s ennek okozására vádlottak ellen elegendő gyanúok létezik. Állítják erre nézve vádlottak, hogy a 132 darab vizsgálati irathalmazból ellenük felhozott gyanúokokat egyenkint s tüzetesen megczáfolták az e. b. végzése elleni felfolyamodásukbau. Ha ezeket — mondják — figyelmére méltatta volna a kir. tábla, belátta volna, hogy nincs megállható gyanúok főbenjáró perbefogatásukra. Bebizonyitottnak állitják, hogy azon titokszerűség, melyből a •vizsgáló biróság s ennek nyomán a véleményező orvosok, j gyilkossági gyanút formuláztak, egyedül a törvénytelen szülés által a családra háramló gyalázat elhárítására volt irányozva. Kimutatták, hogy az orvosi vélemény nem bír semmi jogerővel, hogy annak elvetését s megsemmisítését kérték azért, mert annak alaptételei le vannak ronta az 59. sz. a. egyetemi orvosi kar véleménye által. — Miért adott a kir. tábla a vidéki orvosi véleménynek hitelt az egyetemi vélemény felett — ezt nem fejti meg. Azt hiszik vádlottak, hogy az egyetemi facultas épen ugy fölötte áll a vidéki orvosoknak, mint a fötszék ellenében az első bíróságok. Nincs rá eset, hogy a főtszék ellenében az első biróság végzése lenne érvényes, s valamely tszék az egyetemi orvosi kar véleményét ignorálta volna. —Csongrádmegye sem mondhatta ki tehát a főbenjáró perbefogatási végzést az orvosi vélemény alapján; és igy, ha a kir. tábla jogosan alapíthatta volna is meg egyik vagy másik hatóság birói illetékességét, fel kellett volna mégis oldani a perbefogó végzést. Jelen esetben, midőn az egyetemi vélemény ismét kiadatott a megyei orvosoknak ujabb véleményezés végett, s ezek ismét azon tételekből indultak ki, melyeket az egyetemi orvosi kar 59. sz. a. véleménye 3-dik pontjában megdöntött, azt már az első biróság főbenjáró perbefogatási alapnak jogosan el nem fogadhatta. Esedeznek aziránt, hasonlittassék össze az 59. sz. a. vélemény a 129. alattival. Ezekután lehetetlen helybenhagyni a kir. tábla végzését; mert az egyetemi facultas véleménye megsemmisíti a perbefogatási végzés ezen indokát : hogy Dobosi Jusztin halálának legközelebbi oka erőművi beavatkozás által előidézett koraszülés okozta elvórzés volt — azáltal, hogy mig a gyermekfej koponyacsontja oldalfalán látható lyukakból következtetik az orvosok az erőművi behatás által okozott halálát a gyermeknek és anyjának; a kir. egyetemi felsőbb szakértők az 59. sz. 3 dik pontban azon lyukakat természetes uton képzódötteknek nyilvánítják s az emberismerettan — anthropologia — torvényeiből igeii szépen kimagyarázzák, hogy azok nem is lehettek erőművi beavatkozás által előidézettek. Minthogy az orvosi véleményre, a koponyacsontokon látható lyukak után, az erőművi beavatkozási állításra van fektetve a perbefogatási végzés; — vádlottak egymás mellé állítva a következőket tüntetik fel. A 129. sz. orvosi véleményként „nem haladván előre a szülés, Talányi J.jul. 7. a gyermekfej kisebbítését vette foganatba a jobb falcsont átlyukasztása által" — továbbá Dobosi J. halálának legközelebbi oka erőművi beavatkozás által előidézett koraszülés okozta elvérzés volt. Az egyetemi 59. sz. vélemény 3. p. pedig igy szól : „Mi pedig a gyermekkoponya jobboldali falcsonton látható lyukakat illeti, ezek kívülről beható erőszak, mint p. o. szúresap (troiqven) vagy ebfogak által okozottaknak nem tekinthetők, mennyiben az anyaghiány a kérdésben levő csont belső felületén sokkal jobban ki van terjedve, mi a lyukak széleinek lassankénti lépcsőszarű megvékonyodását vonja maga után. Ezen lyukak ellenkezőleg abból származhatók, hogy azon helyeken a csont kifejlődése még nem volt tökéletes, minélfogva azokon rothadás közben a szétesés könnyebben mehetett véghrZ. A belfelületen az emiitett lyukak közt még valami 5 hasonló eredetű mélyedés látható, melyek kettéjénél a csont mármár áttörő felben van." Ezen egyetemi vélemény megdönti a perbefogatási végzés alipját, kimutatva, hogy a lyukak nem eröművi behatás által okoztattak, hanem természetes uton képződtek. Az tehát a kérdés: melyik véleményt fogadja el a hétszem. tábla? ha az egyetemé, akkor még gyanúok sincs arra, hogy vádlottak főbenjáró perbe fogatassanak ; ha pedig a 4 orvos véleményét, akkor vannak gyanúokok, de csak is gyanúokok. 3. Mert arra nézve, hogy a perbeíogatás kimondása idő előtti, világosan bizonyíthatják azon körülményt, hogy az ügy részreh ijlatlan bírósága nem lehet sem Csongrád megye, sem jasz-kun tszék; hanem a biróküldés veendő igénybe — ha a perbefogatási végzés meg nem semmisittetnék. Legroszabb esetben szabadláboni védelmeztetést kérnek. Ezen felebbezés folytán a kir. curia mintlegfőbb ítélőszék f. évi aug. 5-kén 362. sz. a. következő végzést hozott: „Oroszy Miklós szentesi lakos, Talányi János kunsz. mártoni sebész, Kulcsár József, Molnár József és Heiczer István szentesi lakosok vádlottak ellen a Dobosi Jusztina hajadon erőszakos halála okozása miatt Csongrádmegye fenyitó tszéke előtt fenforgó bünvizsgálati ügyiratokat, melyek alapján nevezett megye feuyitő tszéke az 1869. évi april 26. 283. sz. a. hozott végzésével Oroszy Miklóst, Talányi Jánost, sKulcsár Józsefet főbenjáró perbefogatni, s a per végeldontéséig letartóztatni, ellenben Molnár József s Heiczer Istvánra nézve a további bűnvádi eljárást, megszüntetni, s ezen végzésének jogerőre emelkedése után egyszersmind az ügy állásáról közigazgatási uton felter-