Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 65. szám
259 nyacsontok különböző gyermekeké, az egyetemi orvoskar által felülvizsgáltatván, (mint már emiitettük) megalapitatott annak ellenében, bogy azok ugyanazon egy gyermek koponyája darabjai, s bogy a gyermek 8 hónapos koraszülött volt. Azon titokszerü eljárás, melyet Oroszi s Talányi az egész ügyben követtek, a legalaposabb gyanúnak ád helyet, hogy ezen titkolódzás sokkal nagyobb bünt rejt el, s az orvosok 129. sz. véleményében kimondatik, hogy & nő s gyermek balála szándékosan idéztetett eiő Oroszi s Talányi által s ebbeli véleményt támogatja azon körülmény is, hogy Dobosi J. vagyonos levén, taláu vagyonára való áhitozásis segíthette elő, Oroszi tanyáján találtatván okiratok, melyekkel a közte "és sógornője közti viszonyokat igyekezett, kiegyenlíteni, de a melyek az elhunyt által alá nem Írattak (63. 64. sz.) (Folyt, köv.) Semmitüszéki határozatok. 19 A községi bíróság illetékessége csak az ugyanazon egy községben lakók között előforduló 30 frt. értéket meg nem haladó személyes kereseteire terjed ki. (1869. július 27. 518 sz. a. kelt határozat). Ungvári lakos R . . . H . . . mint felperes szelmencsi lakos F . . . M . . . ellen 27. frt. 96 kr. iránt keresetet indított a sommás per birájánál (Ungmegye doboruszkai iárás főszbirája előtt), de keresetével a törvény rendelte nitra, illetőleg beadványának szabályszerű felszerelésére utasíttatott; inert az 1858: 54. t. cz. 475. §. szerint 30 frt. értéken alóli kereseteknél az illetékes bíráskodás a községi tóróság hatásköréhez tartozik. A^mmitöszék ezen végzést megsemmisítetteV az illető első birót a hozzá beadott kereset további törvényszerű ellátására utasította; mert a ktigpégi bíróság illetékessége csupán az ugyanazon egy községi lakosoknak 30 ft. értéket meg nem haladóísíemélyes kereseteire terjed ki s ennélfogva a p. \.;p:m£>Q.J%. azon r hogy az ott érdeklett k. brrjBag'jbizonyitványa kereset rendes bíróság ált/ft/ei nem fogadható, ,1 ugyanazon egy küzségbehVJakosokrá érthető. 20. 7** " Sommás visszahelyezési [birtokháboritási^ -perekben szavatosrai hivatkozásnak helye n;incs. (1869. július 27. 466. és 315. sz. a. kélt semmit, határozat). Sommás visszahelyezési perben alperes szavatosra hivatkozott, s minthogy ez utóbbj a szavatoss; lalta, felperes az eljáró bíróság álta"L.a p. ján rendes per útjára utasitatott, A semmitőszék az e. bíróságnál peres semruiségf panasza folytán mej illető birót ez ügyben a sommás ejjáréi utasította; mert mA. b i r t o k h á b o r i t ás Lcselek vények kifolyásaiig s z e tn'é I y e s e n f e 1 e l-ő s;é k k e z i hogy ily esetek k o z á ;s n a k helye nincs. 21. A biró a p. t. r. '56. §. c. pont értelmében ki van zárva a bíráskodásból oly ügyekre nézve is, melyekben törvényes bizonyságként vett részt. (1869. jul. 30. 407. sz. a. kelt semmit, határozat). 22. A végrehajtás felfüggesztése vagy korlátozása iránti kérvények kézbesítésére nézve ugyanazon szabályok követendők, melyek a keresetlevelek kézbesítését illetőleg vannak megalapítva. (1869. jul. 30. 563. sz. a. kelt határozat). 23. A biztosítás azon bíróságnál kérendő, mely a perben első folyamodásilag ítél. (1869. aug. 6. 610. sz. a. kelt sem. széki határozat). H . . . W . . . kórelmére a törökbecsei járás főszbirája J . . . L . . . összes ingó s ingatlan javaira a biztosítást elrendelvén, alperes kifogásait a biztosítás elrendelése ellen m£gá' idejében beadta, az ennek folytán tartott tárgyalás befejezte után azonban az első biró az elrendelt biztosítást toyábbá is fenntartotta. i Alperes az^bbeli végzés ellen semmiségi panaszt ad;Ott be, meíyben különösen azt vitatta, hogy az eljáró biró illetéktelen vöft, mivel a polg. törv. rend. 18. §. szerint ingatlan vagyonra vonatkozó miriderf dologi cselekmény, tehát a biztosítás is, mennyiben a fúggő termésré,következőleg jogilag ingatlan vagyonra, és a pertől függetlenül kéretik, a birtokbirósághoz tartozik. A semmitőszék a semmiségi panasznak helyt adott, és a biztosítást elrendelő végzést, valamint az ennek alapján foganatosított biztosítást, és az azt épstgben fenntartó határozatot megsemmisítette; „mert felperesek biztosítás iránti kérvényükben maguk is felhozván, logy azt megelőzőleg a biztositatni k^fcnt^fcüv ' m k ö v e t ő \J f ^ ként köve/- ú (szavato&rai hivatpontokra íra hivatkoz hAározat). odbipóság^agy^ett mi es az elrendelt kiegészítés rnj|r(örfénte után, letét továbbra is fentartotta. Mperes semmiségi^^naszának hely adatván, ezen bbi itelet megsemmisíttetett s az eljáró biró a golg. törv.
