Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 61. szám - Az uj perrend kritikájához. 6. r.

243 rosi egyes bíróság között illetőségi összeütközés támadt L . . . N . . által Gr . . • B . . . ellen becsületsértés miatt beadott kereset tárgyalása iránt, mert Pestváros törvény­széke mind azon pereket, melyeknek további tárgyalása és elintézése a polg. törv. rendt. és az átmeneti intézke­dések értelmében az egyes bíróságokat illeti, jegyzék mellett a külvárosi egyes bíróságokhoz küldte, említett egyes bíróság azonban az érintett keresetre nézve magát illetéktelennek tartván, azt a városi törvényszékhez visz­szaküldötte, minek folytán ez utóbbi az ügyiratokat a m. kir. curia mint semmitőszékhez a polg. törv. rendt. 50. §-a szerint, elintézés végett felterjesztette. A 79. sz. a. kelt határozat indokolása következő: „A polg. törv.rendt. életbeléptekor folyamatban volt, vagy a keresetlevél beadásával csupán megindított becsü­letsértési pereknek, hol s mi uton leendő további folyta­tása és elintézése iránt támadt illetőségi összeütközés foly­tán a m. kir. curia mint semmitőszék, „tekintve, hogy mind addig, míg a törvényhozás az ilynemű pereknek mily uton s mily bíróságok által leendő elintézése felett tüzetesen rendelkezni nem fog, az eddig a polgári perek sorába tartozott becsületsértési pe­reknek hova tartozandósága iránt egyedül az 1868. évi LIV. t. cz. szabályai tekintethetnek mérvadóul, és ennél­fogva ; „tekintve,hogy ugyanezen t. cz. 93. §-a szerint olyan keresetek, melyek tárgya a 300 ft. értéket tul nem ha­ladja, és külön ügybirósághoz utasítva nincsenek, sommás eljárás alá tartoznak, a becsületsértési perek pedig sem külön ügybirósághoz utasítva nem lettek, sem értékük a 300 frtot nem haladja, sz. kir. Pest városának törvény­széke, és a Pest bel- és lipótvárosi egyes bíróság között e miatt támadt illetőségi összeütközést a polg. (örv. rendt. 50. §-a értelmében akként találta elintézendőnek, hogy a 100 frt. megítélésére indított és még idézési végzéssel el nem látott becsületsértési pereknek további folyamatba tétele és elintézése sommás eljárási útra, tehát az egyes bíróságok illetősége alá tartozik." A kisebb hatalmaskodási pereket illetőleg pedig Tu­róczmegye törvényszéke és a turóczmegyei szt.-márton­blatniczai járás szolgabirósága között előfordult illetőségi összeütközés alkalmából, minthogy Turóczmegye törvény széke az ilynemű pereket a p. t. r. 93. és 94. §§-ai értel­mében további eljárás végett a szolgabírósághoz áttette,a szolgabíró pedig az átmeneti intézkedések iránt kelt igaz­ságügyminszteri rendelet III. cz. 2 ik p. értelmében, és miután a 300 ft. értéket meg nem haladó tárgyú kerese­tek csak akkor tartoznak sommás eljárás alá, ha külön ügybirósághoz utasítva nincsenek, ezekre nézve magát illetéktelennek nyilvánította, a p. t. r. 50. § a alapján ki­mondatott, miszerint: „tekintve, hogy mind addig, míg a törvényhozás az ilynemű pereknek mily utons mely bíróságok általi elin­tézése felett tüzetesen rendelkezni nem fog, a polgári pe­rek sorába tartozott becsületsértési és kisebb hatalmasko­dási pereknek hová tartozandósága iránt egyedül a f. évi június l én életbeléptetett 1868. évi 54. t. cz. szabályai jöhetnek alkalmazásba, és tekintve, hogy ugyanezen tcz. 93. §-a szerint mindazon keresetek, melyek tárgya a 300 frt. értéket tul nem haladja és külön ügybirósághoz uta­sítva nincsenek, sommás eljárás alá tartoznak, és a kisebb hatalmaskodási, meg becsületsértési perek sem külön ügy­birósághoz utasítva nem lettek, sem értékük a 300 frtot tul nem haladja, a m. kir. curia mint semmitőszék Tu­róczmegye törvényszéke, és a szt.-márton-blatniczai járás szolgabirósága között e miatt támadt illetőségi összeütkö­zés elintézése czéljából a p dg. törv. rendt. 50. §-a értel­mében kijelentendőnek találta, hogy a becsületsértési és kisebb hatalmaskodási még folyamatban levő pereknek további folyamatba tétele és elintézése sommás eljárási útra, tehát az egyes bíróságok illetőségéhez tartoznak." Miniszt. körrendelet a szölöfoírtokot terhelő tartozások meg­váltása végett beadandó felszámítások tárgyában. (Folytatás). A IV. rovatba a váltság alá tartozó szőlőbirtoknak telekjegyzőköny vi sor- és helyszinelési száma iktatandó, még pedig: ha valamely szőlőbirtokosnak a telekkönyv­ben külön előforduló több szőlője van: mindegyik rész­letnek telekkönyvi számai külön sorokban jegyzendőkbe. A bemondó feladata: a táblás előterjesztést, az illető telek könyvi hatóság által hitelesítési záradékkal elláttatni az iránt, hogy a II. és IV. rovatokban foglalt telekkönyvi tételek helyesen vannak beiktatva. Ott, a hol telekkönyvek nincsenek,sígy a IV. rovat hasábjai ki nem tölthetők: ezen rovatba, hosszában, be­írandó: „Telekkönyv még ninos." Az V, rovat az évenkinti tartozásoknak 10 évi átla­gos kimutatására szolgál. Ezen rovat egyes hasábjai a szerint töltendők ki, a mint valamely szőlőtől hegyvám, dézsma, vagy egyéb tartozás járt a jogosítottnak. A hol például a közelebb lefolyt 10 év alatt termény­beli adózás állott fenn, és a szőlőbirtokos „hegyvámot*, azaz valamely meghatározott, nem változó bor-mennyisé­get tartozott évenkint beszolgáltatni: ezen évi tartozás a rovatnak „hegyvám" felírást viselő hasábjában lesz min­den egyes váltságkütelezettre nézve kiteendő. A hol a tartozás dézsma, azaz: a termés bizonyos hányada (tized, kílenczed stb.) volt: az átlagos évi meny­nyiség a „dézsma" felírást viselő hasábba egyénenkint iktatandó. A hol pedigatiz év alatt készpénzfizetés (akár hegy­vám, akár más czimen) volt gyakorlatban: az évi tarto­zás átlagos mennyisége a „készpénz" feliratú hasábban lesz egyénenkint kiteendő, s igy tovább. A mennyiben némely vidéken divatozott szokáshoz képest, valamely hegyközség tagjai, tartozásaikat óvról évre megszabott összegben együttesen rótták le, anélkül, hogy a jogosítottnak tudomása volna arról, miként osz­tották föl ezen egyetemes összeget egymás közt egyénen­kint a kötelezettek, s a hol ennélfogva a váltságra jogo­sított az egyes szólóbirtokosok tartozásait egyén- és rész­letenkint bemondani nem képes: ily esetben a váltságkö­telezettek nevei, azoknak lakása, és a szőlőbirtokok telek­könyvi számai az illető rovatokban egyénenkint elősorol­tatván, a váltságkötelezettek által együttlegesen fizetett összeg a legutolsó váltságkötelezett neve után az V. ro­vat illető hasábjába írandó. A VI. rovatban az 1868. évi tartozásnak be-, vagy be nem lett szolgáltatása „igen"-nel vagy „nem"-mel megjegyzendő. A VII—XII. rovat a biróilag vagy egyezaégileg meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom