Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 3. szám

10 a kik az illeték nagyon terhes volta miatt, azt mérsékelni törekedve, a vételárt a szerződésben a valódinál kevesebbre teszik, de másfelől az is igaz, hogy nem örömest törvén le a vevő saját vagyonának értókét, mely hogy minél magasabb ne legyen, ritka embernek nincs reá már csak a hitel, de a jövő tekintetéből is szüksége, igen kevés lehet a kincstárt ily módon megrövidíteni kivánók száma; mely körülményből eredhető gyanú, s netán lehető kijátszás elkerülése miatt, a hasonlithatlanul nagy többségben lévő jóhiszemű feleket mintegy büntetni nem lehet; már pedig az adó szerinti díjszabás igen gyakran büntetés, miután számtalan ingatlan vagyonnak adója sokkal nagyobb — különben is nagy különbség lévén, a bélyegadó behozatala idejében létezett, s most létező közadó közt — mintsem annak valódi értékének rzon adó százszoros összegét lehetne igazságosan tekinteni. — Mily kiáltólag mutatkozik a díjszabás eme gyakorlatáuak helytelensége az önkéntes és birói nyilvános árveréseknél! Itt már a vételár valódi mennyiségének s így a vagyon valódi értékének eltitkolása is képtelenség, és mégis ama gyakorlat áll fenn. Tehát az illeték mérséklendő, s a vagyon értékéül mindenkor a vételár lenne tekintendő. 11) Az 1862. decz. 13-ki bélyegszabályzat szerint a százalékos illetékek kiszabásának 20—20 frtnyi érték fokozat szerint kell történni, s minden 20 forinton alóli maradékösszeg teljes 20 forintnak veendő. — Ez intézkedés ismét mily önkényes, s mennyire nehezíti a felekre nézve az eligazodást sőt büntetést is von gyakran maga után. — Önkényes, mert az illeték csak azért emeltetett fel, hogy az azt kiszabó hivatalnoknak a munka — kerekebb számmal dolgozván, — könnyebb legyen. — Nehezíti a felekre nézve az eljárást, — mert azoknak maguknak is kelletvén sok esetben a százalékot kiszámitani, az idézett rendelet szerinti kiszámítást nem mindenik fél képes helyesen megtenni. — Mennyi utánjárás, vagy büntetés származik ebből. De a bélyegtürvónynyel nem foglalkozó nagy közönség az ily számításokat soha sem is érti meg, mely körülmény aztán csak gyanút és gyűlöletet szül. 12) A váltóóvások jelenleg tisztviselők, és váltójegyzők által teljesittetvén : mindkét esetben az eljáró személyek törvényes dijai is fizettetnek, s a mellett a bélyegilleték is, sőt a tisztviselők által felvett óvások bélyegdijai a váltó értéke szerint is, ós pedig annak terhére osztályoztatnak. — Ezen terhelő intézkedés szinte orvoslandó volna akként, hogy az eljárási díjon felül bélyeg ne alkalmaztatnék, vagy legalább a bélyegdij egyenlősittetnék. 13) Az 1862. decz. 13-ki bélyegszabályzat rendelete, mely szerint még a végrendelet is bólyegadó alá esik, különösen ugy értelmezve, a mint gyakorlatba vétetett t. i. hogy bélyeggel maga a végrendelet ellátandó, tekintve, hogy végrendeletek gyakran oly helyen és oly sietősen teendők, hogy a bélyeg alkalmazását legjobb akarattal sem lehet eszközölni s azt, hogy az állampolgárok még utolsó intézkedéseiknél is a bélyegre ügyelni köteleztetnek, a mily terhes, s alig kivihető, ép oly boszantó. — A felhívott törvény ezen intézkedése tehát teljesen el lenne törlendő, 14) A peres feleknek, az illetéket illetőleg egyiknek a másikért felelőssé tétele a legnagyobb igazságtalanság Volt reá számtalan eset a közelmúltban, hogy oly birói ítéletek alapján, melyek világos tartalma szerint alperes köteleztetett az ítélet százalékának fizetésére, a százalék egyenesen a felperesen hajtatott be. — Ha tudjuk azt, a mi pedig kétségtelen, hogy számtalan marasztaló birói ítélet marad foganat nélkül a miatt, mivel azt alperesen valódi, vagy színlett vagyontalansága miatt végrehajtani lehetetlen, tehát igen sok esetben a nagy költséggel perlekedő felperes követeléséből egy fillért sem kaphat : lehetetlen be nem látni, hogy az ítélet százalékának a nyertes felperesen behajtása igazságtalanság; mert vagy van vagyona az alperesnek, vagy nincs; ha van : bevehető rajta a kincstár által az ítéleti díj; ha nincs : felperessem veheti azt be, nem csak ezt nem, de saját követelését sem; és miután a birói eljárást a felhasznált bélyegekkel már különben is eléggé megfizette a felperes, azon dijat, melynek fizetését az ítélő bíró az alperesnek tette kötelességébe, nem fizetheti. — Ezen eljárás különben a bíróságnak is, mely előtt maga a kincstár is csak mint fél léphet fel, tekintélye ellen van, s Ítéleteinek lealázására szolgál, t. i. alperesnek hagyatik meg bíróilag az Ítélet százalékának fizetése, és az mégis a felperesen is bevétethetik. 15) A községekben nem csak a közigazgatási, de a tisztán gazdászati s házi ügyekre vonatkozó beadványok is bélyeggel ellátandók, mely eljárás épen semmivel sem indokolható, annálfogva ez utóbbi beadványok bélyegmentessége kimondandó lenne. 16) A most fennálló bélyeg szabályzat azt rendeli, hogy a felebbezések akár egyszerűek, akár semmiségi panaszt is tartalmaznak, egy ugyanazon bélyegilleték alá esnek. Most uj perrend fog életbe lépni, mely elválasztja a semmiségi panaszt a felebbezéstól. A bélyegtörvény rendeleteinek eddigi alkalmazását s magyarázatát tekintve, félnünk kell előre, hogy e tekintetben is a dij a törvénykezésnek még nagyobb hátrányára kettős leend. — Ugyanazért a bélyeg s illeték törvénynek ez érdekelt uj perrenddel melynek több oly szabályai vannak, melyek a mostani bélyeg szabályzattal aligha összeegyeztethetők, mielőbbi egybevetése, s annak ehez alkalmazása is égető szükséggé vált; mert ha e nélkül az uj perrend életbe lép : előálland a sok kétely, a sok hasztalan munka, zaklatás, és a feleknek is talán alaptalan büntetése. Kelt Debreczenben az ügyvédegyletnek, 1868. évi deczember 5-én tartott rendkiviili közgyűléséből. Simonffy Sámuel elnök. Kovács Sándor titkár. Jogeset. Közli Ma ndel Pál jogtudor ügyvéd ur. (Vége.) A tárgyalás befejezte után sz. k. Pest város törvényszékének ítélete következő volt : „Alperesek tartoznak felperesek részére 500 frt tőkét ennek 1866 évi october 10-tól ugy mint a kereset megindításától járó 6°/0 kamatait s 45 frt 58 krra mérsékelt perköltséget 15 nap alatt, különbeni vágrehajtás terhe mellett egyetemleg megfizetni. Indokok: Jelen kereset alapját az A. alatti 1-ső rendű alperes által aláirt okmány képezi, melynek világos tartalma szerint ugyan ő 500 mázsa olajnak átvételére ma-