Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 3. szám

1 1 gát lekötelezte olykép : hogy ezen olaj mennyiségét 1866 évi szeptember, október, november és deczember hónapokban 125 vámmázsánként átveendi, azt pedig, hogy a szeptemberi és októberi szállítmányt, birói megintés daczára sem vette, át alperes maga is beismeri. Ezen A. alatti okmány ellenében felhozott azon egyedüli kifogás, hogy az előre tervezett csalási és megtéveszteti szándékból a 3. sz. alatti okmánynyal nem egyezőleg szerkesztetett, mert 1-ső rendű alperes az 500 mázsa olajat nem vám mázsákban, hanem bécsiekben értette, s igy e miatt az 500 mázsánál 7152/100 mázsányi, a kialkudott vételárnál pedig 1714 frt 8 krnyi különbség okoztatott, az F. alatt felmutatott okmány mellett most már figyelembe nem vétethetett, mert 1-ső rendű alperes az e miatt felperesek ellen indított bünfenyitő vizsgálatnál panaszát tévedésen alapultnak lenni maga belátván vádját visszavonta. Másodrendű alperest illetőleg pedig: ez állítja ugyan hogy ő a kereseti szerződésnél csak mint közbenjáró szerepelt, hogy ő magát mire sem kötelezte, FI az alkusz díjon kivül neki semmi haszna sem volt, az miután K. V. és Zs. M. tanuk egyhangú vallomásai által beigazoltatott az, hogy 2-od rendű alperes az olajszállitási üzletre nézve szinte társ és haszon részes volt, önkint következik, miszerint az ezen üzletből netán eredett kárt is 1-ső rendű alperessel közösen viselni tartozik; és miután alperesek nem tagadiák hogy a szerződés megszegése folytán felperesnek minden vám mázsánál 2 forint kár okoztatott, s hogy ekként ezen árkülönbözet 150 mázsánál 500 frtra rug; ugyanazért alperesek eme 500 frt tőke ; ennek kamatai s mint pervesztes felek az 1840 : 15. t. cz. II. R. 128 § értelménél fogva a perköltségek megfizetésében is egyetemleg elmarasztalandók voltak." A kir. ítélő tábla ítélete pedig az e. b. Ítéletet következőkép változtatá meg : „Másodrendű alperes sem a kereset alapjául vett A. alatti okmányt alá nem irván, sem arra nézve, hogy a kérdéses olaj vásárlási ügyletnél az első rendű alperessel együttesen felperesek irányába bármi kötelezettséget vállalt volna, mindkét rendű alperesek határozott tagadása ellenébe semmi bizonyíték sem szolgáltatván ; első rendű alperest illetőleg pedig jóllehet ezen alperes az A. alatti alku levelet, melyben a kialkudott 500 mázsa olaj «ámmázsa szerint van megjelelve, önbeismerése szerint is sajátkezüleg aláirta, tekintve mégis miszerint ezen alperes a kereset ellenébe azzal védekezik, hogy az alku az ügylet megkötését megelőzött szóbeli megállapodáshoz képest bécsi mázsára történt, és hogy a felperesek részéről aláírás végett neki átadott A. és 3. sz. alatti okmányokat hasonlóknak gondolván, az A. alattit a nélkül irta alá, hogy abban a vámmázsa kitételét észrevette volna; ezen állítás valósága mellett pedig azon körülmény tanúskodik, hogy midőn ezen alperes által 3 sz. alatt felmutatott okmányban, mely a felpereseknek alperes irányábani kötelezettségét tartalmazza, és melyben ezek a kérdéses olajnak 24 frtjávali megvételére alperest felszólítják, a mázsa minősége kitéve nincs, és igy a 4 sz. alatti tőzsdei bizonyítvány szerint bécsi mázsára szól — jogosan alig tehető fel, hogy alperes mégis világos hátrányát a kisebb rómmázsát kívánta volna ugyanazon 24 frtjával fizetni, holott a 7. sz. bizonyítvány szerint az időben a nagyobb bécsi mázsának ára is csak 23 frt volt. „Ehez járul hogy 2-od rendű alperes, kinek ez ügylet megkötésénéli közbenjárását magok a felperesek is beismerik, az alkut bécsi mázsára történtnek állítja, és hogy elsőrendű alperes által a 3 sz. alkulevélnek Zs. M.-ra lett átruházásakor is, ugyanazon 500 mázsa olaj világosan bécsi és nem ró/remérték szerint számíttatott, és végre, hogy az A. és 3. sz. alatti okmányok között, melyek együttesen képezik a kérdéses ügylet feletti szerződést — fenforgó eltérésből eredő hátrány csak az ama okmányokat szerkesztő felperesek által viselendő; ily körülmények közt 1. r. alperes a vám mázsájával kiszolgáltatni kivánt olajnak átvételét joggal megtagadhatváu, felperesek kártérítési keresetének helye nem lehet, miért is az eljáró városi törvényszék ítéletének megváltoztatásával felperesek mindkét rendű alperesek elleni keresetüktől elmozditatnak, a perköltségek azonban kölcsönössn megszüntetnek és 1. r. alperes ellenkövetelésével külön útra utasitatván, a per kellő további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik." Végre a hétszemélyes tábla következőkép ítélt : „Miután a kereset alapjául vett A. alatti vételi szerződésben, melynek kitételei, a kialkudott súlymérték minőségét illetőleg, a felperesek által ugyanegy napon kiállított 3, sz.alatti okmány tartalmával sincsenek ellenkezésben, világosan vámmázsa van kikötve, ezen okmáuy pedig annálfogva, mert azt alperes önbeismerése szerint is sajátkezüleg aláirta és annak világos meghamisítása miatt emelt vádját is F. szerint ünnepélyesen visszavonta ellene teljes bizonyítékot képez, annak alapján alperes a vámmázsával számított olaj szállítmányok el nem fogadása által felperesnek okozott kárért felelőséggel tartozik ugyan, minthogy azonban a C. alatti egyszerű könyvkivonat a követelt árkülöubözet valódiságára nézve, az I. r. alperes határozott tagadása ellenébe teljes bizonyítékul nem szolgálhat; első rendű alperes a követelt 500 frt árkülönbözeti tőkének és 186G. évi október 10-től, mint a per kezdetétóli 6°/0 kamatoknak 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésébe csak azon es;tre marasztatik, ha felperesek egyike jelen ítélet kézbesítésétől számitandó 15 nap alatt a hitletételre jelentkezend és a kitűzendő határnapon a póthitet arra, hogy az 1866-ik évi szept. és okt. havi összesen 250 vámmázsa olaj átvételének alperes részérőli megtagadása által minden vámmázsánál 2 frt és igy összesen 500 frt kárt szenvedtek, szabály szerint leteendi; — ellenesetben felperesek keresetüktől elmozditatnak, a perköltségek pedig mindenesetre kölcsönösen megszüntetnek, a mindkét alsó bírósági ítéletek e szerint megváltoztatván a másodrendű alperest illetőleg azonban a kir. itélő tábla Ítélete arra vonatkozó indokaiból helybenhagyatván, a per további kellő intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. Jogirodalmi szemle. Corpus juris attici. Graece et latiné, Télfi Ivántól. Római jogtan. Irta Vécsey Tamás jogtanár az eperjesi cvang. collégiumban. Váltó eljárás reformja. Külley Edétől. Az itt idézett jog9zaki munkák mindenikét a legmelegebben ajánlhatjuk szakértőink figyelmébe. A mint azok mindenike egy hézagot pótol szegényes tudományos irodalmunkban ; ugy szak-