Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 49. szám

Pest, péntek június 25. 49. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbrcczeni ügyvédegylct közlönye. Tartalom: A bírósági törvényjavaslatok.TIT. — Min. rendelet. A bírósági törvényjavaslatok. III. Alig lehet csak kétségbe is venni, világos tények ellenében, mikép nem igen van Európában hatalom, mely a tudományos szakkritika iránt türelmetlenebb, ellenszenvesebb lenne, mint a magyar kormány s különösen a magyar kir. igazságügy minisztérium. Ennek emberei kezdettől fogva nem egyebet mint ellenséget látnak mindazokban, kik az igazságügyi, bár legfélszegebb, legalapatlanabb intézkedéseket szabad, független bírálat alá venni merészkedtek, sőt nem pirultak azokat még denunciálni is — a mindenhatóvá tett közvádlónak. Mi — őszintén nyilvánitjuk — legjobban örülnénk, ha az igazs. miniszter munkálataiban elegendő alkalom nyilnék a helyeslő, a kedvező kritika gyakorolhatására — örülnénk főleg parlagon heverő közjogi paradicsomunk (?) legmostohább gyermekének, az igazságszolgáltatásnakérdekében. De hogy ez elmarad, nem mi vagyunk okai, hanem az igazs. munkálatok, melyek folyvást a codificationális szegénység bizonyítékai. Acodif. bizottmányba ujabb erők vétettek fel utóbbi időkben, mi egy éltetőbb, virágzóbb korszakra nyitott kilátást; mindamellett maradt minden a régiben; a codif. baklövések folyvást szaporodnak, az eljárási félszegségek meg nem szűnnek, a törvényhozási időtlenségek gombaként szaporodnak. A most szőnyegen forgó bírósági javaslatokra vonatkozólag, a miniszter uszályhordói nevetségessé akarják tenni a tudományos kritikát, azt mondván, hogy a törvényerőre emelt perrendtartás múlt években elleneztetett, mivel a bíróságok reformja nélkül létesitetett; és most, midőn a miniszter birósági javaslatokkal áll elé, ezek ismét a municipiumok rendezésétől való elszakasztásuk ürügye alatt elleneztetnek. Feledék (illetőleg eltitkolni akarják) mikép most az ellenzés alapjául nem a birósági reform tervezése szolgál, minek szükségességét mindenki belátja, senki kétségbe sem vonja, hanem azon félszegség, mi annak keresztülvitelében s tervezetében nyilvánul; azon eljárás, mely mindig csak foltozgat, mely mindent csak kiszaggatva, öszszefüggés nélkül tervez, mely minden építményt a toronynál kezd, az alapzat teljes mellőzésével. Részünkről nevezetesen arra az szolgált alapul, hogy oly javaslatokat látunk magunk elótt, melyekben a bíróságok kellékei, felelősége stb. szabályoztatik, a nélkül, hogy maguk ezen biróságok bemutattatnának; a nélkül, hogy azon szervek megismertettetnének, melyek a felügyelet, fegyelem stb. gyakorlásában oly nagy szerepre hivatvák. Továbbá részünkről a kedvezőtlen kritika alapjául az szolgál, hogy azon vonzó, hangzatos nagy szavak, mint:birói függetlenség, felelősség, közigazg. elválasztás, elmozdithatlanság stb. csak czifra sallangokul, elvakító czégül látszatnak használtatni, melyeknek az irányelveket valóságra emelő részletes szabályaik nveg nem felelnek, de nem a szabadelvű reform eszményének sem, melyet jelenleg az összes ejőhaladottabb törvényhozások követnek. Hogy ez mennyiben igaz a közigazgatási elkülünözésre nézve, előbbi czikkünkben fejtegettük. Most, kell hogy a javaslatok többi szabadelvű színezetű irányelveit vegyük vizsgálat alá. Ezek közt legnagyobb szerepet játszik a birói függetlenség elve, melynek felfelé az elmozdithatlanság, és lefelé a f e 1 e 1 6 s s é g elvei szolgálnak kellő biztositékokul. — Ezen elvek, mint a jogi haladás legmagasztosabb elveij a min. javaslatokban minden részről teljes elismerést igényelhetnek. És ha a javaslatok ezen helyes kiindulási pontjaikhoz következetesen dolgoztatnak ki minden részleteikben, kétségtelenül igazságszolgáltatásunk terén nagyszerű reformot eszközölhetnek, annak egy szép jövőt biztosithatnak. Ha azonban azon alapelvek kiviteli szabályaikat vizsgáljuk, ezek közt olyanokra találunk, melyek a hatalom túlnyomó befolyásának emelésére vezetnek, mi szükségkép az attóli függést s nem a birói függetlenséget idézi elé. Már pedig, ha kell, hogy a birák kinevezése legyen egy tökéletesb igazságszolgáltatás feltétele: akkor okvetlenül kell, hogy ahhoz azon lényeges feltétel csatoltassék, mikép a birák függetlensége a közhatalom érdekeinek fel ne áldoztassák, hogy a birák a kormány eszközeivé ne váljanak, mire, mint tapasztaltuk, a hatalomnak nem csak a tisztán politikai jogesetekben szokott szüksége lenni. Poroszország felsőbb törvénykezési történelme legújabb évekből arra nézve nem kevéssé tanúságos lehet reánk nézve is. Ezen önkény befolyása ellen nem biztosit maga az elmozdithatlanság szabályozása, hanem szükséges, hogy a hatalmi befolyások egyik leghatalmasb forrása, az e 1 őléptetés tekintetéből is kellő biztosítékok szereztessenek. És erre nézve épen nem elégséges a 15. §. rendelete, hogy a birót akarata ellen előléptetni, vagy más hova áthelyezni ne lehessen; hanem kell, hogy a törvényben az arra kellő érdemeket szerzett bíráknak az előléptetés biztositassék az által, hogy mint a kinevezések úgy az előléptetések is mindig az illető jogi közegek közreműkö-