Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 49. szám

194 élésével, és ajánlataiknak szigorú figyelembevételével eszközöltessenek. Csak ily uton lehet, legalább némileg, ellensúlyozni azon roppant befolyást, melyet a közhatalom az előléptetés ingere által folytonosan gyakorolhat a bíróságokra, rendesen azok függetlenségének koczkáztatásával. Ily érdekek forognak fenn a nyugalmazásra nézve is, mely a tjavaslat lG.stb. §-ban szabályoztatik, mi szintén hatályos eszközzé fajulhat, a birói függetlenség koczkáztatásával, a hatalom befolyásának emelésére. Erre szolgálhatnak különösen ezen 16. §. határozatlan, ingatag tartalmú kellékei, melyek közt az öregség kitétel felette tág magyarázatot enged, mi már az 50-dik év után mindenkire alkalmazható. És midőn ennek további feltétele: a hivatalos kötelesség teljesítésére való képtelenség — is szintén sokféle magyarázatot enged, mert a hiv. kötelesség teljesítése, de facto a legvirágzóbb korbelieknél is felette sokféle szokott lenni, természetes, hogy ily ruganyos kifejezések a hatalom által érdekei előmozdítására igen kedvező ürügyükül használtathatnak. Kell tehát, hogy az öregség kora megállapitassék p. o. 70 év — mint a francziáknál. De mivel nem csak magában Francziaországban, hanem Belgiumban, Angliában s egyebütt is a 70 éves törvénytudó/t között még igen munkás s kitűnő képességű bírákat ismerünk; következik, hogy a 70 év korhoz még azon feltétel is csatoltassék: ha az illető elme vagy testileg munkaképtelenné vált. Ily értelemben kellene kiigazítani a 16. §. második feltételét is: ha testivagy szellemi fogyatkozás miatt a hivatalos kötelesség teljesítésére való képtelenség — állt elő. — A testi és szellemi fogyatkozás semmi biztos, határozott értelemmel sem bir; mert a fogyatkozás neve alatt sok csekélyebb ilynemű hiányok is foglaltathatnak, mellőzve azt, hogy ezen kitétel : szellemi fogyatkozás,ajuristák gyakorlati életében nem is bírhat valódi értelemmel. A kötelességek teljesítése pedig felette sokféle, különféle fokozatú lehet. Ily kitételek csak arra szolgálhatnak, hogy alájuk mindenféle hiányok foglaltathassanak, s az önkény gyakorlására tág kaput nyithassanak. Ezek helyét sokkal biztosabban foglalhatná el azon kitétel: nyugalmaztathatik, ki oly elme vagy testi bajba esett, mi állandó munkaképtelenséget okozott. Ezeken kívül azonban a minist, javaslatok még sokkal fontosabb szabályokat is tartalmaznak,a birói függetlenség koczkáztatására, egyenes veszélyeztetésére. Ilyenek azok, melyek a birói elmozdithatlanság elvére vonatkoznak, illetőleg az elmozdithatás könnyítésére, mindenféle ürügy alatti kivihetésére szolgálnak. Az elmozdithatlanság a birói függetlenség legfőbb biztositéka ; tehát természetszerűleg az elmozdithatás könnyítése a leghatályosabb eszköz, hogy a hatalom a birák cselekvényeire döntő befolyást nyerjeni, hogy azokat magától függővé tegye. És erre szolgálnak a minist, javaslatok több szabályai, melyek részint a miniszternek, részint a kir. ügyésznek a bírák elmozdítására tulnyomós igen jelentékeny befolyást nyújtanak. Ilyen nevezetesen azon nagy jelentőségű hatóság, melylyel a felügyeleti jog czime alatt az igazs. miniszter az 5. §. által felruháztatik, minélfogva nem csak egyes panaszok eseteiben, hanem az igazságátalános érdekében is, a birói visszaélések megvizsgálása s m e g t o r 1 ás a i r á n t intézkedhetik. — Mi ezen jogot, átruházva a legfelsőbb kormány közegre, felette veszélyesnek tartjuk a birói függetlenségre. — Könnyű ugyanis belátni, ezzel mily nagy s korlátlan hatalom adatik a kormánynak az összes bíróságok felett, s mily veszélyessé vállhat az mindazok irányában, kik bármily tekintetben a hatalom ellenszenvét magukra vonnák; 1— főkép miután az igazságügy átalános érdeke' ruganyos köpenye alá oly sok mindenféle bevonható. Az szükséges, hogy a birói visszaélések megtorlása iránt biztosítékok létezzenek; de e végett nem szükséges a kormányt oly veszélyes hatalommal felruházni, mi valódi damocles kardja lenne a birák fejei felett. A törvényszéki elnökök felelőssége mellett, ott vannak a felsőbb törvényszékek, melyek, mint Francziaországban, az alattas bíróságokat a bírói visszaélések megtorlása körüli mulasztásokért felelősségre vonhatják. C-ak is ily eszközt találunk helyesnek, s a birói függetlenséggel összeegyeztethetőnek. És az annál v szélyesebb lehet, minthogy e téren igen nagy hatósággal ruháztatnak fel a kir. ügyészek is, kik pedig egészen u kormánytól függnek, s annak alárendeltjei. A kir. ügyészek a felelősségre vonatás processusábau a legeldöntőbb szereppel ruháztattak fel, az úgy szólván kizárólag fellépésüknek van fentartva. Bűntetteknél közkereset utján a felelősségre vonást csak ők eszközöltethetik, (4. §.) A fegyelmi eljárás csak a kir. ügyész kívánatára j rendelhető el (38) s mihelyt saját belátási szerint arra alapos okok vannak, azt köteles kérelmezni (38) és ha a fegyelmi bíróság által attól elüttetik, a tagadó végzést felebbezheti, míg a panaszlott fél az elrendelő végzés ellen perorvoslattal nem élhet. (39. §.) Még a kártérítési magán keresetre kívántató bírósági engedélyezés is a kir. ügyész véleményezésétől tétetik függővé. (68. §.) Hogy ily befolyásban, melylyel együttesen a kormány s közegei, a kir. ügyészek felruháztatnak, a birói függetlenségre nagy veszélyek magvai rejlenek — senki sem vonhatja kétségbe, főkép ha a politikai viszonyok s körülmények változást szenvednének. Egy oly miniszter ki a nagyravágyó hatalom törekvéseinek ellentáll ni nem bir elég szilárdsággal, vagy önző, szabadságellenes hajlamokkal bir, ily intézményekkel a bíróságok felelősségét eszközzé alakithatja a birói függetlenség megsemmisítésére; és pedig annál inkább, minthogy a birák elmozdithatása a fegyelmi eljárás utján is eszközölhető, mely a jogvédelemre elégséges biztositékoí kat nem nyújt, és pedig nemcsak a kir. ügyész tulnyo\ mó befolyása folytan, hanem azért is, mert abban a fegyelmi bíróság bizonyítási szabályokhoz kötve sincs (53 §.) mi írásbeli rendszerben nagyon könnyen birói önkényre vezethet, — továbbá a vizsgálat alatt kihallgatott tanúknak maga az itélő fegyelmi bíróság előtti kihallgatása szükségkép nem is rendeltetik (47.) miért vádlott megfosztatik egyik legfőbb biztosítéktól, mi abban áll, hogy cz őt terhelő tanúkkal szembesitessék; hogy azokhoz kérdéseket intézhessen; és így elitéltethetik a nélkül, hogy elitéltetése alapjául szolgait tanúkat a bíróság színről szinre csak láthatta vol na is; sót ezen eljárásban a panaszlott fél