Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 3. szám

Pest, 1869. péntek jan. 8. 3. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni ügyrédegylet közlönye. Tartalom : A debreczeni ügyvédegylet észrevételei stb. — Jogeset. — Jogirodalmi szemle. — Törvények. A debreczeni ügy védegylet észrevételei a bélyegs illelékadc';. s ezen adónemet tárgyazó szabályokra. (Vége.) 5) Az 1862. decz. 13-ki bélyegszabályzata nyilvánkönyvi bejegyzés diját azon felen rendeli bevétetni, a kinek javára a bejegyzés történt. — Ez a szerződő felekre nézve igen méltatlan intézkedés; mert ha a felek megegyeznek abban, hogy melyik tartozik teljesiteni az illetéket, és ha azon elv fentartatik, miszerint az illetékért mindenik fél felelős : nem lehet belátni miért nem szabathatik ki az illeték azon félre, ki annak fizetését kötelezte? Hiszen feltéve, — a mit ugyan tekintve hogy az illeték fizetést kötelező fél rendszerint fekvő vagyonnal bir, mint a betáblázásoknál, vagy épen azt szerez — mint az adásvevésnél, — feltenni is alig lehet — hogy az illető fél képtelen leDne, miután ez esetben a másik fél is felelős : a kincstárnak semmi kára nem származhat. 6) Az 1850. augusztus 2-ki szabályzat az illetékeket a kincstár irányában elévülés alá sem veté. — Ez csak akkor lett volna érthető, ha az egyesek viszkövetelési joga sem lett volna a kincstár által elévithető. — Ámde az egyesek viszkövetelésére 3 évi idő adatott, azontúl elévült az; a mi kétségtelenné teszi, hogy ezen rendelete a bélyegtörvénynek a viszonosságot mellőzvén, a legnagyobb igazságtalanság vala. — Ezen segiteni látszik az 1868. XXI t. cz. melynek 86-ik §-a a kincstárra nézve is 3 évi elévülési időt állapit meg. — Miután azonban eme törvény épen nem világos, s nem annyira a bélyegadóról mint a közadók behajtásáról szól, tekintve hogy az 1868 XXIII. t. cz. a bélyegadóról külön rendelkezik s abban az elévülésről szó sincs; az elévülés kérdése, és pedig a viszonosság elve alapján határozottan s minden kételyt kizárólag megoldandó lenne. 7. Mig igen csekély hagyatékok, szegény emberek keserves keresményei, elhagyott árvák fillérei, jótékony intézetek jövedelmei, a legcsekélyebb peres, és nem peres ügyek is dijaztatnak : addig a legnagyobb mértékben szerencse-játékra szolgáló lotto-részvények, a ) efizetésekrőli vétbizonylatok, vagy épen nem, vagy nem eléggé illetékei tétnek. A szabadalmak, kiváltságok, rang és czimek hasonlóul vagy épen nem, vagy csekély mértékben dijaztatnak. Ha pedig mind ezek kellő mértékben illeték alá vettetnének : sok jelenleg nyomasztólag illeték kötelezett tárgy felmentethetnék a bélyegadó alól p. o. felmentethetnének az időszaki sajtó termékei. 8) A bélyegadó a peres eljárásnál különösen igen terhes és sokszoros. Midőn valamely betáblázott követelés p. o. törvény utján hajtatik be, vagy előző törvényes eljárás utján fizettetik : nem elég, hogy a betáblázási eljárás bélyege, százaléka, a perben használni rendelt bélyegek, Ítéleti dijak, a végrehajtási eljárás összes bélyegdijai teljesíttetnek, hanem a midőn a követelés kielégítésére kerül a sor, a fizetett s felvett értékről kiállítandó nyugta ismét fokozatos illeték alá esik, ugy, hogy a mikor az alperes már mind azon dijakra s költségekre nézve eleget tett, melyeket teljesítenie bíróilag kötelességébe tétetett, még épen nem menekülhet, még ott van teljesítendő a nyugtának, és pedig fokozat szerint fizetendő bélyege, mely aztán a dolog természetéből is folyólag boszantóbb az alperesre, mint az egész költség fizetése; kívánatos volna azért, hogy az ily per folytán létrejött fizetésekről kiállítandó Dyugta átalában bélyegmentes lenne, vagy legalább nem fokozatos, de állandó p. o. 50 krros bélyegilleték alá esnék. A kitáblázási kérvények is bélyegilleték alá esnek épen ngy mint a bekebelezési kérvények, a mi szinte igen terhes és igazságtalan; tehát ezek legfeljebb csak a rendes beadvány bélyegével lennének ellátandók. 9) Az adás ve vési, — csereszerződések díjazásánál, melyek a telekkönyvi hatóságoktól tétetnek át az illeték szabásra rendelt hivatalhoz, minden tekintet nélkül az előbbi birtokváltozásra — melyet pedig a bélyegtörvény figyelembe vétetni rendel, — szabatnak ki rendszerint az illetékek. — Mennyi felfolyamodásra, hasztalan munkára, s alaptalan zaklatásra, sőt illetéktelen fizetésre ad ez alkalmat! Óhajtandó volna azért e sajnos körülménynek is elhárítása tekintetéből a bélyegek és illetékek kizárólagos kezelésére a bíróságoknál az általános észrevételeinkben ajánlott szakértő tisztviselőknek alkalmaztatása, vagy ha ez feltéve, meg nem engedve, kivihető nem lenne, vagy ebbeli óhajtásunk bármi okból nem teljesíttetnék : a telekkönyvi hatóságoknak lenne kötelességükbe teendő, hogy a közlemények áttétele alkalmával a kéznél lévő telekjegyzőkönyvből a birtokváltozást is mindenkor tudassák az illetéket kiszabó pénzügyi hivatallal. 10) A fent érdekelt szerződésektől a dijszabás oly módon szokott eszközöltetni, hogy az adó százszoros öszszege vétetik a vagyon értékének azon esetre, ha ez érték nagyobb a vételárnál; ellenben ha a vételár nagyobb mint az adó százszoros összege : akkor a vételár díjaztatik. Ezen eljárás épen nem felel meg az igazságnak, mert habár nem lehet is tagadni, hogy akadhatnak egyének,