Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 44. szám

174 teszi hát által a tszék? vagy birdetményileg lett az alperes megidézve, ugyan hova megy ilyen per ? — Továbbá — miután erről az átmeneti intézkedés nem rendelkezik — valamely 290. ftos kártérítési per irásbelileg folyik s már csak az alperesi viszonválnsz hiányzik, mit tesz az alperes, a midón a válasz vételetői a 30 nap lejárt? Sommás ügyben Írásbeli perbeszéd be nem adható, tárgyalási határnap nincs kitűzve, de ezenfelül nincs is a megjelenésre beidézve, osupán perirat beadására utasítva., — mi tehát a teendő? — szintén 290 ftos ügyben a végrehajtás elrendeltetett s ingatlanok foglaltattak le; a kiküldött szolgabíró által azonban beterjesztett jentése még elintézve nincsen,— mit tesz ezen hozzá visszaküldött jelentéssel, mert a 347. §. szerint sommás bíróság ingatlanokra végrehajtást nem rendelhet, elveszti szerzett zálogjogát? és temérdek költséggel uj végrehajtást kell a 348. §. értelmében foganatosítani? — Végül a beálló zavar legfeltűnőbb példája: sommás uton hozott itélet alapján alperestől a követelés behajtatott, azonban a legfelsőbb bíróság felperest rendes útra utasította, s ennek alapján alperes követelését viszvégrehajtotta, felperes pedig az ügyet rendes uton tette folyamatba; a legfőbb bíróság jogérvényes határozata elveszti már most erejét s ugyanazon sommás biró, kinek illetősége leszállittatott, most már illetékes lett s az alperes éveken keresztül hasztalanul felebbezett s költekezett, mert a midőn ismét sommás az ellene indított, például 100 ftos kárper, — már el van marasztalva. Ha a tisztelt igazságügyminister jónak látta átmeneti intézkedéseit igy értelmezni és ez által a fentebbi s ezen felül számos bonyodalom bekövetkezését lehetővé tenni, méltán megvárja a törvénykezéssel foglalkozó s ez által érdekelt nagy közönség, hogy fog módokat találni, mik által ezen zavarok elenyésztessenek, s a törvény székeknél folyamatban levő ügyek három négy ed'ének vándoroltatása által nem teszi ki azországot hónapoki g tartó törvény szün étnek sabár csiga lábon, demégis csak haladó igazságszolgáltatást nem a k a s z t a n d j a ra e g, s nem fogja engedni, hogy meggyőződéssé váljék azon már többeknél nyilvánult vélemény, hogy szándékosan bonyolittatik be az igazságszolgáltatás csak azért, hogy a közvélemény által a most még ellenszenvvel fogadandó központosító bírói szervezet is akkor majd jótétemény s a chaosból kivezető útként fogadtassék. Igazs. uiinister. törvényjavaslat a birói hatalom gyakorlásáról. 1. §- Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöuittetik. Sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. 2. §• A birói hatalom ő Felsége a király nevében gyakoroltatik. 3. §. Az itélőbirákat, az igazságügyminister ellenjegyzése mellett, a király nevezi ki. 4 §. Minden biró az állampénztárból húzza fizetését, s ingyen tartozik a feleknek igazságot szolgáltatni. A birák Gzetése az állaraköltségvetésbe van felvéve, s az egyszer megállapított birói fizetés le nem szállítható. 5. §. Birói hivatalt oly magyarországi honpolgár viselhet, alti a) életének 26 évét betöltötte; b) feddhetlen erkölcsű; c) a magyar nyelvet teljesen birja, s a mennyiben valamely egyes bírósági állomás betöltése forog fenn : a járásban divó nyelvet vagy nyelveket ia érti és beszéli; végre d) a 6. §-ban meghatározott elméleti és gyakorlati képzettséggel bír. 6. §. Jogi képzettség tekintetében kimutatandó, hogy 1. vagy a köz- és váltóügyvédi vizsgálatot letette; 2. vagy pedig : hogy a) a jogi tanulmányokat valamely felsőbb, akár hazai, akár külföldi jogi tanintézetben (egyetemen vagy nyilvános akadémián), a hazai jogot pedig mindenesetre valamely magyarországi ily intézetben rendesen elvégezte, s a megszabott elméleti vizsgálatokat ugyanily hazai intézeten letette, és ezenfelül b) az utolsó vizsgálat letételétől számítandó 3 éven át jogi gyakorlaton volt, és pedig: egy évig valamely bíróságnál, a más két év alatt valamely bíróságnál vagy ügyvéd mellett, s e három év letelte után a gyakorlati birói vizsgálatot szintén sikerrel álltaki. 7. §. A biró nem lehet egyszersmind: a) országgyűlési képviselő; b) királyi jegyző, ügyvéd vagy ügynök ; c) nem viselhet más, akár állami (polgári, egyházi vagy katonai), akár törvényhatósági vagy községi valóságos vagy tiszteletbeli hivatalt vagy szolgálatot, kivéve a mennyiben 32 éves koráig a tartalékban vagy a honvédségnél való katonai szolgálatra a véderőről szóló törvény által kötelezve van; d) nem lehet tanár vagy tanitó; e) nem folytathat semmiféle kereskedést vagy iparüzletet vagy bármi oly foglalkozást, mely a birói hivatal függetlenségével össze nem fér, vagy mely által hivatalos kötelességei teljesítésében gátoltatnék ; f) nem lehet valamely politikai folyóiratnak sem tulajdonosit, sem kiadója, sem szerkesztője. 8. §. A biró nem fogadhat el magánosoktól nyugpénzt, 3 ha ilyenre birói hivatalba lépte előtt nyert jogot: tartozik erről hivatalának elfoglalását megelőzőleg lemondani. 9. §. A biró nem lehet tagja törvényhatósági vagy községi képviselő-testületeknek ; nem vehet részt azok tanácskozásaiban ; nem fogadhat el azoktól megbízatást vagy kiküldetést; s nem folyhat be azok teendőibe véleményadás vagy bármely munkálat teljesítése által. 10. §. A biró nem lehet tagja valamely politikai vagy munkás-egyletnek vagy gyülekezetnek ; nem vehet részt azok gyűléseiben ; nem folyhat be sem közvetve, sem közvetlenül azok működéseibe, s nem járulhat az ily egylet vagy gyülekezet határozatához vagy kérvényéhez. 11. §. A biró nem lehet valamely részvényes, kereskedelmivagy ipartársulat elnöke, igazgatója, vagy ily társulatok igazgatótanácsának, vagy felügyelő-, vizsgáló-, számoltató bizottmányának tagja, sem bárminő, habár csak ideiglenesen és fizetés nélkül működő közege. 12. §. Gyámságot vagy gondnokságot, melylyel vagyonkezelés, számadás vagy hatóságok előtti képviselet van egybekötve, csak azon esetben viselhet a biró, ha a gyámság vagy gondnokság őt a törvénynél fogva illeti. 13. §. A biró, kineveztetése után legkésőbb 3 hó alatt s mindenesetre hivatalának elfoglalása előtt, köteles a birói esküt letenni, azon törvényszék teljes ülésében , melyhez kineveztetett, vagy melynek kerületében székhelye van. A hivatalbalépés s a birói fizetés kezdete az eskületételtől számíttatik. Az eskületételt a mondott határidő alatt elmulasztó