Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 44. szám

175 biró ugy tekintetik, mintha kinevezését el nem fogadta volna, s helye újból betöltetik. 14. §. A törvényesen kinevezett biró, a törvényben meghatározott eseteken kivül, hivatalából el nem mozdítható. 15. §. A birót a törvényben meghatározott eseteken kivül, csak saját akaratával lehet székhelyéről más bírósághoz vagy más hivatalba áttenni, vagy előléptetni. E szabály határozata alól kivételnek van helye akkor is, midőn az előléptetés, vagy áthelyezés más bírósághoz, a bírói szervezet változása folytán történik ; továbbá, midőn a biró családjának valamely tagja ugyanazon törvényszéknél alkalmazásban van. J Ugyanazon törvényszéknél birói hivatalra nem alkalmazhatók : kik fel-vagy lemenő ágbeli rokonok ; vagy egymással 4-ed Íziglen oldalrokonságban, vagy 2-od Íziglen sógorságban, továbbá fogadott szülei vagy gyermeki viszonyban állanak. 16. §. A biró csak azon esetben helyezhető nyugalomba: bá öregség, vagy testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelessége teljesítésére képtelenné vált. A nyugdíj-rendszert a bírákra nézve külön törvény határozza meg. 17. §. Minden biró évenkint 6 heti szünidőt vehet igénybe, miié nézve részletesebben az ügy-rendtartás intézkedik 18. §. A biró a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni s Ítélni. 19. §. Senkit illetékes birájától elvonni nem szabad. 20. §. A törvényhozás utján kivül nem szabad a törvényben meghatározott bíróságokat megszüntetni, vagy azokon kivül más bíróságot bármi szin és czim alatt felállítani; s a bíróságoknak a törvényben megállapított illetőségén, vagy kerületén, ugy szintén a birák számán változtatni. 21. §. A biró a jogszolgáltatást senkitől meg nem tagadhatja, ki illetősége körében hozzá folyamodik ; s a hivatalával járó teendőket vissza nem utasíthatja. 22. § A megkeresésnek eleget tenni, s átalában a jogszolgáltatás tárgyában kölcsönösen segédkezet nyújtani minden biró köteles. A birák vagy bíróságok hivatalos megkereséseit a közigazgatási (ugy állami, mint törvényhatósági vagy községi) tisztviselők is, felelősség terhe alatt tartoznak teljesíteni. 23. §. A birói felelősségről külön törvény rendelkezik. 24. §. A biró s közigazgatósági hatóságok közt felmerült illetőségi összeütközések elintézése, a törvényhozás további intézkedéséig a minisztériumot illeti. Ha pedig valamely állam reclamátiója folytán bel- és külföldi bíróságok közt merülne fel illetőségi összeütközés: ez esetben az igazságügyi miniszter fog intézkedni.25. §. A jelen birói szervezet életbeléptetése alkalmával leendő kinevezéseknél a 6. §-ban meghatározott kellékek alól kivételt tehet az igazságügymin. azokra nézve, kik akkor már birói hivatalban találtatnak és különös képesség vagy szorgalom által vannak ajánlva. 26. §. A bírósági segéd- és kezelő személyzetet az igazságügyi miniszter nevezi ki. Kelt, Pesten 1869. évi apr. 10-kén. Horváth Boldizsár, igazságügyi miniszter. Igazs. rendelet a birói ügyvitel tárgyában (Folytatása.) (181. §-hoz.) 1. Ügyfelek esküje, „fen N. N. esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy (következik az eákü szövege az itélet vagy égyétzség szerint) htenengem ugy segéljen!" 2. Tanuk esküje. j,En N' N. ér ktiszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy minden körülményre nézve, a mely iránt megkérdeztettem, légjobb tudomásom és lelkiismeretem szerint a tiszta és teljes valóságot vallottam, és semmit azokból, melyek a kérdésekre tartoznak, ós a melyekről tudomásom van, el nem hallgattam. Isten engem ugy segéljén!" 3. Szakértők esküje. „Én N.N. esküszöm a rnindentudó és mindénható Istenre, hogy a szemle tárgyát pontosan megvizsgálandom, s véleményemet részrehajlás ós melléktekintet nélkül, szakismeretem szerint,- jé lélekkel a valósághoz hiveft fogom előadui. Isten engem ugy segéljen V 4. Tolmács esküje. „Én N. N. esküszöm a mia1denbafcó Istenre, hogy m'ndizokat, a mik velem tolmácsolás (fordítás) végett közöltetnek: pontosan és hiven íbgom tolmácsolni (fordítani). Isten engem ugy segéljen!" 182. §. Ha valamelyik fél a bizonyitási eljárás közben a kihallgatott tanú meghitel tetősétől eláll, Vágy a megitélt eskü letételét az ellenfélnek elengedi: ez a jegyzőkönyvben megjegyzendő. 183. §. Végrehajtással a törvényszék képes egyénekei bizzon meg, s gondoskodjék, hogy a kiküldöttek a gyors eljárásban más hivatalos teendők által ne akadályoztassanak,- megbízásokkal pedig egyenlő arányban legyenek elfoglalva. 184. §. Minden végrehajtó kötelesa kiküldetésekről naplót vtzetni, a következő rovatokkal: a) első rovatba jö a sorszám az év kezdetétől1 végéig, továbbá az érkezés napja és órája; b) második rovatba a meghagyás kelte, iktatói száma és rövid tartalma; c) harmadik rovatba a felék és képviselők nevei és lakhelye; d> negyedik rovatba a végrehajtás foganatosítása és ideje; e> ötödik rovatba a jelentés beadásának ideje. 185. §. A végrehajtató jelentkezésének- időpontja a> negyedik rovatba, a jelentkezésről' és annak időpontjáról szóló bizonyítvány, ha ezt ^végrehajtató kéri: a kérvény első példányára jegyeztetik. Ha több végrehajtató jelentkezett ugyanazon adós ellen'.- e körülmény az első rovatban mindenik meghagyásánál kitüntetendő. 186. §. A negyedik rovat azon időpontokat foglalja magában, melyekben a foglalás, becslés, árverés, vagy ezek folytatása eszközöltetett, illetőleg annak megjegyzését, hogy a végrehajtás nem szorgalmaztatván, foganatba nem vétetett, vagy a végrehajtató kívánsága, avagy más körülmények miatt megszüntetett vagy felfüggesztetett. 187. §. Minden végrehajtó tartozik a naplót három havi időközökben az elnöknek bemutatni s a függőben lévő végrehajtások állásáról és a befejezést gátló körülményekről jelentést tenni. Az elnök egyébiránt a naplót bármikor megtekintheti, a kiküldöttől egyes1 esetekben' felvilágosítást kérhet, s az eljáiás szabályszerűsége ós gyorsítása iránt intézkedhetik. 188. §: Azonfölül, hogy a sürgetési naplóban a 130. és köv. §§. szerint minden kiküldetés nyilvántartandó: az