Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 44. szám
Pest, 1869. kedden június 8. 44. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbreczeni ügyvédegylct közlönye. Tartalom: A törvényszékeknél folyamatban levő sat. — Min. rendeletek. A törvényszékeknél folyamatban levő azon rendes szóbeli s írásbeli perek, melyek június I. után az 1868. 54. t. cz. értelmében sommás eljárás alá tartoznak, átteendök-e a sommás bíróságokhoz ? Tóíh Dezső ügyvéd úrtól (Nagy-Váradon.) Ezen kérdést az igazság ügy minister által f. évi mart. 30-án kiadott s az átmeneti intézkedéseket tartalmazó rendelet határozottan meg nem oldván, az hazáuk egyik jelen tékeny megyéjének törvényszékénél vita tárgyává tétetett, s miután az elnök által összehívott ügyvédekkel tartott értekezlet után sem jött megállapodás létre, a rendeletet kibocsátott minister — mint kétségtelenül feltehetőleg legilletékesebb fórum — lett annak értelme iránt megkérdezve. — És az igazságügyminister táviratilag küld tt válaszában azt jelentette ki: hogy mindazon a törvényszékek előtt folyamatban levő rendes szóbeli, vagy Írásbeli perek,á Másukra tekintet nélkül, melyek az 186 8. 5 4. t. cz. 9 3. §-a szerint jövendőre sommás eljárás alá tartoznak, a sommás bíróságokhoz teendők át. Ezek szerint a kérdés rendeletileg meg van oldva, s így jelen értekezésem a legnagyobb valószínűséggel gyakorlati eredményre nem vezet, mindamellett nem tartom érdektelennek ezen ministeri intézkedést mind maga a mioiszta által kiadott márczius 30-iki rendelet, mind az ez által előidézett bonyodalmak, zavarok, s mondhatni a törvénykezés legnagyobb részének felforgatása szempontjából bonczkés alá venni. A fentebb érintett martius 30-iki, az átmeneti intézkedések tárgyában kiadott min. rendelet II. czikke rendeli, hogy az 1868. 54. t. cz. szerint történendő az eljárás mindazon ügyekben, melyekben a keresetek idéző végzésekkel ellátva nincsenek, vagy melyekben csak az eljárás módja felett volt tárgyalás; — a III. czikk rendelkezik a folyamatban lévő ügyek mi módoni folytatásáról, s ezen czikk 2-ik pontjában a rendes perek — folyamatban levő ügyekről történvén az intézkedés, más mint az id. törv. szab. által rendeseknek nevezett ügyek nem értethetnek — pertárba tétetni rendeltetnek. Az egész rendeletben ennyi az átmeneti intézkedés az ügyek eljárási módját illetőleg. Itt tehát egy szóval sincsen érintve, hogy az eddigi rendes ügyek, ha az uj perrendtartás értelmében sommás eljárás alá tartoznának, sommás útra teendők át. AX. czikk aztán rendelkezik azon ügyekről, melyei:re nézve egyik vagy másik bíróság illetéktelen lett; az eljárás módjának fogalma az illetékességétől különböző levén, itt ezen czikket az előbbire alkalmazni nem lehet, mert az illetékesség megszűntével, az illető bíróság azon ügyek feletti bíráskodási jogát elvesztette, azokban többé nem Ítélhet, de nem azért, mert ez ügyek sommás, vagy rendes uton folynak, hanem mert más bíróságokhoz utasitvák; miért is lehetetlen az illetékességet odáig kiterjeszteni, hogy ez azért is megszűnt, mivel az uj eljárás szerint valamely ügy — ha most indíttatnék, sommás uton volna elintézendő. Ezen X. czikket csak azok értelmezhetik igy, kik az eljárás módját s az illetékességet egy fogalomnak tekintik s kik a sommás eljárás alá tartozó ügyeket szakügynek tartva , ezeket szakbiróság által elintézendőknek vélik, holott ha egyéb nem, maga a perrendtartás meggyőzhetné arról, hogy az eljárás módja —mely a 3-ik czimben foglaltatik, egészen más megbirálás alá esik mint az illetékesség, — melyről ismét az első czim III. fejezete rendelkezik. Ezekből folyólag kétségtelen, hogy az igazságügyminiszter máskint rendelkezik, mint intézkedett ; miről többek közt az is meggyó'z, hogy épen a minisztériumában alkalmazottak — talán ép azok, kik a mart. 30 diki rendeletet alkoták — mostani ujabb intézkedésétől eltérőleg magyarázták ezen rendeletet, mit leghangosabban igazolt a „Jogtudományi Szemle" 1-ső füzetében jegyzetileg előadott értekezés, hol megemlittetik, hogy a X. czim szerint a birtokperekben illetéktelenné vált mezőváros tszéke a birtok pereket, az alispáni bíróság a visszahelyezési ügyeket stb. az illetékes bíróhoz áttenni tartozik, de arról, hogy csak azért, mert egyik vagy másik ügy, ha most indíttatnék, sommás uton volna elintézendő, előbb már megállapított rendes minőségét elveszti, és sommássá válva sommás bírósághoz teendő át, nem emlékezik. Ezek azon nézpontok, melyekből kiindulva helytelennek vélem a mart. 30-iki rendeletnek a fentebb előadottak szerinti értelmezését. Azonban legyen bár nézetem téves, miután utoljára is ember tévedhet, de annyi kétségtelen, hogy igy is lehet a többször felhívott átmeneti intézkedést felfogni, s mihelyt ez áll, a czélszerüség s bonyodalom kikerülése ezen értelmezést követelte, mert meg vagyok győződve,hogy a midőn ezen rendelet kibocsátatott, a perrend változtával okvetlen beállandó zavar kevesbitése lebegett az illetők szeme előtt. Azonban, hogy igy elérték volna kitűzött czéljukat, kétlem, hogy maguk is hinnék. A X ik czikk szerint ugyanis átteendők az ügyek a felek meghallgatása nélkül az illetékes bíróságokhoz; a perrendtartás azonban több esetben a felperesnek adja a jogot több illetékes bíró közül választhatni. Melyikhez