Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 35. szám

140 zonyitékok alapján, szem előtt tartva a törvéuy 3. § át, különösen tekintettel a vidéken netalán létrejött (ha kell, hivatalból is megszerzendő) egyezségekben megállapított váltságdijakra is, oda irányozza működését, hogy a fennértelmezett váltságdíj a határbelisnetán hozzátartozó pusztai szőlők egész kiterjedésére általában, vagy rendszeres osztályozási munkálatalapján egyezségileg állapíttassák meg. MegáDapittatván ekként a váltságdíj, következik ennek felszámítása, illetőleg egyéaenkiuti felosztása ; ki lesz tehát derítendő az egyénenkint szolgáltatott t a r t ozások mennyiségének évi átlaga. Ha e részben eltérő megállapodás nem történik: az átlagos évi tartozás egyéni mennyiségének kiderítése minden egyes kötelezettre nézve külön tárgyalást kíván. Igyekezzék a biztos, hogy a helyi viszonyoknál fogva leginkább czélravezető eljárási módra nézve szintúgy, mint ennek alapján magának az egyéni tartozás mennyiségének évi átlagára nézve is a felek kört, ha lehet, barátságos egyezség jöjjön létre, a mi mindegyik félnek egyformán áll érdekében. 10. §. Ha a felek mind a v á 11 s ágd ij r a, azaz a tartozások átlagos árára vagy összegére nézve, mind az egyénenkint szolgáltatott tartozások mennyiségének átlagára nézve is kiegyeztek: az eljáró biztos az egyezséget hitelesiti s az eljárási jegyzőkönyvhez mellékli, tekintőleg abba bevezeti; — az előterjesztési táblának mindkét példányán a VII—X. és XII. rovatokat a jegyzőkönyv alapján kitölti, s a táblát azon záradékkal látja el, hogy a VII—X. és XII. rovatokban foglalt tételek az egyezség alapján, hivatalosan lettek bejegyezve; végre ha valamely váltságkötelezett a törlesztés kedvezményével élni nem akarván, váltsági tartozását a jogosítottnak készpénzben lefizetné: ezen körülményt a tábla XIII. rovatában megjegyzi; ezek után pedig az összes ügyiratokat, a kötelezvények kiállítása, illetőleg további intézkedés végett a pénzügyministeriumhoz felterjeszti. 11. §. Ha a felek a váltságdíjra nézve kiegyeztek, de az egyénenkinti tartozás évi átlagos mennyiségére nézve egyezség nem jött létre; vagy pedig, ha ez utóbbira nézve megtörtént az egyezség, a nélkül azonban, hogy a váltságdíjra nézve is sikerült volna egyezséget létrehozni: az eljáró biztos a felek közt létrejött egyezséget a jegyzőkönyvbe vezetteti és hitelesiti. 12. §. Midőn a létrejött egyezség nem általános, vagyis midőn nem sikerült az összes jogosítottak és összes kötelezettek között (akár a váltságdíjra, akár az egyéni tartozás mennyiségére nézve) egyezséget létrehozni, hanem csak egyes kötelezettek egyeznek ki az illető jogosítottal; nevezetesen: a) ha ezen kiegyezés a jogosítottak egyike és ennek a határbeli valamennyi kötelezettjei közt mind a váltságdíj, mind az egyéni tartozás mennyiségére kiterjed: az ily egyezségre nézve mindenben a 10. §. szerinti eljárásnak van helye; b) ha pedig a jogosított és ennek nem valamennyi, ha nem csak egyes kötelezettjei közt, de mind a két pontra, t. i. a váltságdíjra és az egyéni tartozás mennyiségére nézve történik az egyezség: az eljáró biztos azon kötelezettekre nézve, a kik kiegyeztek, az előterjesztési tábla mindkét példányán a VII—X. ésXII. rovatokat az eljárási jegyzőkönyvben foglalt egyezményhez képest kitölti, az illető nevekhez a XIII. rovatban oda írja, hogy „kiegyezett"; a táblát azon záradékkal látja el, hogy p. o. a 2., 3., 7., 9. és 11. tételszámok alatt előforduló kötelezettre nézve a VII. —X. és XII. rovatok cz egyezség alapján hivatalosan lettek kitöltve; végre ha a kiegyezett váltságkötelezettek valamelyike a törlesztés kedvezményével élni nem kivánna: ezt a táblás előterjesztés XIII. rovatában szintén megjegyzi. Ezek után az előterjesztési táblát az iratokhoz csatolja, melyek a ki nem egyezett felekre nézve szükséges további eljárás végett a választott bíróságnak lesznek átadaudók. Az ekként (a) és b) pont) kiegyezett váltságkötelezettek, valamint a bíróság választásában részt nem vesznek, ugy ennek költségeihez sem járulnak, mivel a bírósági eljárás ő rájuk nem vonatkozik. Ugyanez áll az a) pont esetében az illető jogosítottra nézve is; a b) pont esetében pedig a biróválasztás őtet is megilleti ugyan, de az arány megállapításánál, mely szerint a bíróság költségeiben részt veend, csak is azon váltságösszeg jön számításba, mely a bírósági eljárás utjáu lett megállapítva; c) ha a jogosítottak egyike akár valamennyi, akár egyes kötelezettjeivel csak a váltságdíjra nézve, vagy csak az egyéni tartozás mennyiségének átlagára nézve, nem pedig mind a két pontra nézve egyezkedett ki : a 11. §-ban előirt eljárásnak vau helye. 13. §. Ha a feleket sem az egyik, sem a másik pontra nézve, vagy csak az egyik pontra nézve sikerült kiegyeztetni : az eljáró biztos mindkét felet utasítja, hogy a törvény 20. §-a értelmében azonnal egy-egy birót válaszszanak. Mielőtt azonban magához a választáshoz fognának, tartozik az eljáró biztosa feleket világosan figyelmeztetni, hogy a választandó bíróság költségeit az érdekelt felek a törvény 23. §-ának rendeleténél fogva közösen viselendik; az ebbeli figyelmeztetés megtörténte az eljárási jegyzőkönyvbe felveendő. Az egyik birót a jogosított, vagy — ha többen volnának — a jogosítottak együtt; a másik birót pedig a váltságkötelezett, vagy — midőn többen vannak — az összes váltságkötelezettek együtt választják; ha a választók a bíró személyére nézve egymás közt meg nem egyezhetnek: jelöltjeik közt a szavazatok többsége, ennek hiányában pedig sorshúzás határoz. A választás eredménye, illetőleg — a fél mulasztása esetében — az eljáró biztos által történt birónevezés az eljárási jegyzőkönyvbe vezettetik. (Folyt köv.) Feleifis szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden é3 pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Fetten, 1869. Nyomatott Kocsi Sándornál Hal-fiac* és al-dunasor sarkán 9. ti. a.