Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 33. szám

131 Hermann E. Die Theorie der Versicherung von wirthschaftlichen Standpunkte. 2. Aufl. (Graz) 1 ft.44kr. v. Hallwyl H. Über das Wesen u.die Wirkungen d. Progressivsteuer. (Aurau) 18 kr. Koch C. F. AllgemeinesLandrecht f. d. preussischen Staaten, mit Kommentár in Anmerkungen. Nachtragsband zur 3. u. 4. Ausg. (Berlin) 7 ft. 80 kr. Knepler H. Der Process Goldmark aktenmássig dargestellt. (Wien) 1 ft. 20 kr. Neumann F. X. Volkswirthschaft und Heerwesen. (Wien) 48 kr, Schumann H. Ueber Joh. H. v. Thünens G-esetz vum naturgeniássen Arbeitslohne u. die Bedeutuug dieses Gesetzes für die Wirklichkeit. (Rostock) 90 kr. G lück's ausführl. Erlíluterung d. Pandecten. Fortgesetzt von Mühlenbruch u.Fein, u.nach derén Tode von K. L. Arndts. 46 Thl. 2. Abth. (Erlangen) 2 ft. 16 kr. Verhandlungen des 4. Handelstages zu Berlin von 20—23 Oct. 1868. (Berlin) 1 ft. 80 kr. v. Davia H. ZurLehre vom sogenannten Ersitzungstitel nach römischen Rechte (Wien) 48 kr. Arndts L. Die Lehre von den Vermachtnissen in Fortsetz. von Gluok's Erláuter. d. Pandecten bearb. l.Bd. (Erlangen) 3 ft. 96 kr. v. L i n d g r e n W. E. Die GiundbegrifFe des Staatsrechtes. Versuch v. jurist. Construktion des Staats u. des Staatsgewalt (Leipzig) 1 ft. 80 kr. Staats-wörterbuch deutsches. Herausg. von Blunschliu. Brater. 106. 107. Heft. (Stuttg.) a Heft 70 kr. Mann L. Untersuchungen über den Begriff d. Reallasten im gemeinen Recht. (Dessau) 1 f. 80. Grundsátze derRealpolitik angewendet auf die Hohenzollern'schen Lande etc. 2. Aufl. fortges. u. ergánzt bis Ende 1868. von A. Koll ek (Berlin) 3 ft. Dictionairepolitique, encyclopédie du lanquage et de la science politique; publ. par E. Duci ere et P a g n e r r e. 7. edis. (Paris) 9 ft. Delalain. J. Législation de l'imprimerie d'apres la nouvelle loi sur la presse. 40 p. (Paris) 30 kr. Min. rendelet a vasutak s csatornák összpontosított telekkönyvezéséröl hozott 1868. 1. t, cz. végrehajtása iránt. (Folytatása.) (28. §. vége) A kártalanítási összegek biztositására szolgáló zálogjogi bekeblezések egy és ugyanazon községbeliek javára, egy általános összegben együttesen foganatositandók ; azonban a bekeblezésben hivatkozni kell azon okmányra, mely a kártalanításra jogosítottak nevét és az óket egyenkint illető összegeket kimutatja. Ezen összegekre felülkeblezések nem eszközölhetők és a törlés az 1868. I. tcz. 27. §. értelmében csak az illető vidéki telekkönyvi hatóság végzése alapján rendelhető el. 29. §. A vállalkozó az egyes önálló vonalakat külön telekkönyvekbe vétetheti fel, de szabadságában áll több összefüggő vonalt egy telekkönyvbe egyesittetni; köteles azonban ez iránti kérelmét a 14. §. szerint beadandó kérvényben világosan kifejezni. A vállalati mű kiegészítő alkatrészeit képező birtokrészletek a központi telekkönyvbe szükségkép felveendők. A vállalat tulajdonában lévő oly más fekvőségek és építmények, melyek a vállalat érdekében harzuáltatnak ugyan, de annak kiegészítő alkatrészét nem képezik, például: az igazgatóság háza, vagy más, a fővárosban fekvő épületek, sat. — a központi telekkönyvbe csak akkor vétetnek föl, ha azt maga a vállalat kérelmezi, különben az ily birtoktárgy bejegyzése a rendes telekkönyvekben eszközlendő. 30. §. A központi telekkönyvek vezetése (a törvény 28. 37—40. §§-hoz). A központi telekkönyvi hatóság külön iktató könyvet vezet, mely egyúttal a naplót, a kiadóés irattári könyveket is helyettesíti, miért is az iktatókönyv rendes rovatai ez utóbbi könyvek szokott rovataival kiegészitendők. Az iktatókönyv mellett rendes névjegyzék is vezettetik. Az iktató- és a központi telekhivatal hétköznapokon 5, ünnep- és vasárnapokon pedig 3 órán át nyitvatartatik. A hivatali órák közelebbi meghatározása és a közönség tudomására juttatása a hivatalfőnök kötelessége. A hivatalfőnök vagy helyettese a hivatalos órák elteltével az iktatókönyvet naponkint megtekinti s ennek jeléül aláírja. 31. §. Ha a telekkönyvezés után a vállalat alkatrészei utólagos szerzés által szaporodnának: az uj alkatrészek bejegyzése, a mennyiben azok kisajátítás utján szereztettek, az 1868. I. tcz. és a jelen szabályrendelet, ha pedig az utólagos szerzés más jogczimen történt: az általános telekkönyvi szabályok szerint teljesítendő. 32. §. Hozzájegyzési kérvények, ha egyúttal valamely község telekkönyvében lejegyzés szükséges, az illetékes vidéki telekkönyvi hatósághoz adandók be, mely a lejegyzést foganatosítván, végzését a térkép másolatával a központi telekkönyvi hatósághoz átküldi és egyúttal, ha a birtokrészlet egészben megszűnt, a birtokrészlet-lajstromban a központi telekkönyvbe való átjegyzést feljegyziHa pedig a lejegyzés a központi telekkönyvben történt és a lejegyzett részlet valamely községi telekkönyvbe vezetendő át: a lejegyzés megtörténtéről az illetékes vidéki telekkönyvi hatóság kellőleg értesíttetik. 33. §. Ha oly kölcsönök kebdezendők be, melyekről a bemutatóra szóló részkötvények adatnak ki: a bejegyzésben a kölcsön egész összege, a részkötvények száma, a kamatláb és a visszafizetési módozatok szabatosan kiteendők; a bekeblezés pedig nem az egyes részvénybirtokosok nevére és részösszegekben, hanem a közvetítő hitelintézet megnevezésemellett az összes hitelezők javára egy összegben teljesítendő és a bekebelezési záradék csak a főkötelezvényre vezetendő. Az ily bekeblezésre felülkeblezések nem eszközölhetők, és a törlés csak a részkötvények felmutatása, illetőleg azok megsemmisítésének igazolása alapján történik, és a törlési záradék a részkötvényre röviden rávezettetik. 34. §. Az ügydarabok a következő ülésben mindig elintézendők és további 24 óra alatt kiadandók, sőt sürgős esetben az elintézés rendkivüli ülésben történik és a kiadmányozás haladék nélkül eszközöltetik. 35. §. Az irattárban az ugyanazon telekkönyre vonatkozó iratok egy csomóba lajstromoztatnak, mely az illető telekkönyv folyó számával megjelölendő, ós ha egy csomó elégséges nem lenne, a többi csomó a szám mellé írandó betű által jelöltetik meg. A csomókban elhelyezett iratok külön folyószámmal