Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 33. szám

130 Látjuk, hogy a felhozott példa esetben, az első bírósági végzéseken és Ítéleten kivül, csak a semmitő szék ugyanazon perben négyszer határoz, sőt ha a hétszemélyes tábla is elkövetne alaki sértést, ötször is határozna és azonkívül a másod, és harmadfokú bíróságok kétszer határoznak és így mindössze a semmitő széknél, és a felebbviteli bíróságok előtt ugyanazon per hatszor sőt hétszer is fordul elő, sőt nem lehetetlen, hogy a 297. §. egyéb esetei is előfordulván, ugyanazon per a bíróságoknál 10-szer és többször is forduljon elő. Számítsuk még ehez azon időt, mely szükségképen lefoly addig, míg az első bíróságnak eló'adója a semtniségi panaszt az ülésben előadja, míg j az, az ügykezelésnek stádiumain megy keresztül, és míg felterjesztetik; továbbá azon időt, mely a semmitő széknél a panasz elintézéséig a határozat kiadmányozásáig, és az iratoknak vissza, — vagy átküldéséig lefoly és melyet a felső bíróságok hasonló intézkedései igénybe vesznek; ha ezt tekintetbe vesszük, azon meggyőződésre jutunk, hogy a semmiségi eljárás az egyszerűsítés elvének épen nem felel meg, sőt a per folyamát rendkívül késleltetni fogja. Igaz ugyan, bogy azon esetben, — ha a semmiségi panasz elintézése a fokozatos bíróságra bízatnék, egyszers mind pedig — mit általában nem helyeslek — annak a per folyama alatt hozott végzések ellen is volna helye, mint van is a törvény szerint, a fokozatos bíróság is azon helyzetbe juthatna, hogy többször határozhatna ugyanazon perben, ha alaposnak találná a panaszt; de nem oly esetekben, midőn a semmiségi panasz ítélet ellen a felebbezéssel összekapcsolva adatnék be; mert ez esetben a felső biró a panaszt alaptalannak találván, mindjárt . ugyanazon előadás folytán érdemleges határozatot hozna; , s igy a semmiségi panaszoknak a rendes fokozatú bíróság általi elintézésével azon előny is van összekapcsolva, hogy az ügyuek két külön bíróság általi elintézésénél szükségelt időnek fele, és egy előadó biró megkiméltetnék. És kérdem, ki nem látja által, hogy az eljárás egyszerűbb volna akkor, ha ugyanazon előadó, ki az ügyet az Ítélet ellen benyújtott semtniségi panasz kérdésében előadja,egyszersmind a semmiségi panaszszal egybekötött felebbezés folytán ugyanazon időben az ügyet in rnetito adná elő? és nem felesleges-e az, hogy az ügyet még egy másik tszéki előadó is forgassa, tanulmányozza és kivonatokat készítsen előadás végett, és hogy egy másik tszék, midőn az ügy állásáról a per előadása folytán nem csak alaki tekintetben, hanem az ügy érdemére nézve isinformálva van vagy legalább ugyanazon időben informálva lehet, elsőbb alaki sérelmek miatt határozzon, és aztán a pert, az érdemleges eldöntésére hivatott bíróságnak adja által, hogy EZ is vele fáradozzék, és időt pazaroljon? Ha egyébként a törvény indokául azon körülmény szolgált, hogy a kir. és hétsz. tábla már amúgy is túlterhelve van és igy nem volna képes a semmiségi panaszokat kellő gyorsasággal elintézni, akkor ezt elegendő indoknak nem tekinthetem; mert eltekintve attól, hogy a nevezett két felebbviteli bíróság teendői a semmiségi panaszok elintézése által figyelmet nem érdemlő csekély mérvben növekednének, ezen bajon a személyzetnek egy pár elöadóvali szaporítása által ozélszerübben lehetne segíteni, mint egy külön semmitő törvényszéknek felállítása, és az ügynek ide s tova vándorlása s kettős revisiója által; mi csak a feleknek és az államuak nagyobb költségekkeli terheltetésével van összekötve. De tekintve azt, hogy peres ügyeinkre nézve 3-ora biróság van felállítva, és hogy afelső bíróságok előtt nincs külön, uj tárgyalásnak, uj bizonyítékoknak, sőt a felperesi kérelem megváltoztatásának helye, mint Francziaországban, hol tulajdonképeni felebbviteli biróság nincs is, hogy tehát felső biróságaink ugyanazon ügyiratok, és az ügynek ugyanazon állapota felett ítélnek, mely az elsó biró ítéletének is alapul szolgál; tekintve továbbá, hogy a törvény szerint a semmitő széknek feladata nem az, mint például a franczia semmitő széké, hogy a törvények fentartása felett őrködjék, és oly törvény sértéseket, — anyagiakat is, — melyek a különben megengedett jogorvoslatok által nem orvosolhatók, az által orvosolja, hogy a bíróságok Ítéleteit megsemmisítvén, a pert egy másik bírósághoz eldöntés végett utasítja: hanem az uj perrendtartás szerinti semrnitő széknek feladata csak az, hogy alaki szabályok sértése miatt az alsó birósági határozatot és szükség esetében az eljárást is megsemmisítvén, az ügyet ujabb tárgyalás és határozat-hozatal végett ismét az illetékes bírósághoz utasítsa; s tekintve, hogy ezt — a mint már a törvény is a 108. §-ban megengedi — a fokozatos felső bíróságok is tehetik; tekintve mind ezt, nézetem szerint a külön semmitő szék felállításának és a semmiségi panaszok általa leendő kivételes elintézésének sem szükségessége, sem pedig, kivált a 297. §. némely esetében — melyekről majd alább szóiandok. — gyakorlati értelme nincs. Könyvészet (jog s államt.J 1869. január. Közli A i g n e r—R autman köny vkeresk. (Pest) váczi utcza.J Pfaff, L Geld als Mittel pfandrechtlicher S.'cher stellung insbes. das sogen. pignus irregulare. (Wien) 84 kr. Koch, StadgerichtsrathR. Über die Zulassigkeit der Beschlagnahme von Arbeits- und Dieustlöhnen. (Berlin) 60 kr. Schütze, Prof. D r. Th. in Kiel. Die nothvendige theilnahme an Verbrechen, Zugleich e. Beitrag zur Láuterung d. gesammten Lehre von der Verbrecher mehrheit (Leipzig) 4 ft. 80 kr. S c h w a r z e, F. 0. Die Strafprocessgesetze im Königreich Sachsen erlautert (Leipzig) I. Bd. Die rewid. Strafprocessorduung etc. 1 ft. 80 kr. Klostermann, R. Das geistige Eigenthum an Schriften, Kunstwerken u. Erfindungen etc. (Berlin) 2. Bd. Die Patentgesetzgebung aüer Lánder nebst den Gesetzen über Musterschutz u. Waarenbezeichnungen etc. 4ft. 80 kr. Fermé, Alb. Les grands proces politiques. Boulogne, d'apres les documents authentiques (Páris) 90 kr. Fermé, Alb. Strasbourg, d'apres les documents authentiques. (Páris) 90 kr. Stein Leop. Die Verwaltungslehre. 1. TI. 2. Aufl. 5 ft. 40 kr. Naville E. Die Wahlreform in Európa u. Amerika. Uebers. v. U. Wille. (Zürich) 90 kr. Wiegand A. Die Schule d. LebensversicherungsAgenten. IV. Weitere Belehrung über wichtige Fragen etc. (Halle) 48 kr. Braun J. B. Die Lehre Wechsel nach der allgem. deutschen Wechselordnung. 2. (letzt.) Lieferung (Leipzig) 2 ft. 25 kr. Fleck E. Kommentár über das Strafgesetzbuch für das preussische Heer. I. Thl. 4. Aufl. (Berlin) 2 ft. 70.