Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 33. szám

Pest, 18Ö9. kedden april 21. 33. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni ügyvédegylet közlönye. f .".rtalom : Észrevételek az uj polg. perrendtartásra. — Könyvészet. — Min. rendelet. Észrevételek az új polg. perrendtartásra. .\1 i h a j 1 o v i c s Miklós úrtól. (Folytatás). A semmisági panasz körüli eljárást, miután a panasz a felebbezéstó'I elkülönítve beadandó, és egy a rendes fo kozatú bíróságoktól különböző semmitő törvényszék által elintézendő, e mellett pedig mind a per folyama alatt hozott végzések, mind az ítéletek ellen meg van engedve, sem czélszerünek, sem szükségesnek, de igen is a per letárgyaltatását halasztónak, és az ügyfelekre úgy, mint az államra nézve is költségesnek tartom. Mindenek előtt megjegyezvén, hogy a miniszteri elöterjesztvénybeu foglalt azon állitás, hogy a jelenleg hatályban lévő szabályok szerint a semmiségi panasz vagy külön, vagy a Mebbezéssel egybekapcsolva használható, az ideigl. törv. szab. 105. §-ban találja czáfolatát, miután ezen §. szerint épen ellenkezőleg, semmiségi panasz, melynek csak ítélet, nem végzés ellen is van helye, csak az Ítélet elleni felebbvitellel egybekapcsolva használható, és a fokozatos biróság által elintézendő ; megvallom, hogy az igazságszolgáltatás gyorsaságával és egyszerüsitésével inkább tartom az eddigi eljárást megegyezőnek, azonban oly módositássa), hogy a semmiségi panaszt, mint külön jogorvoslatot vagy egészen megszüntetném és a fokozatos bíróságokra bíznám a végzést, vagy Ítéletet felebbezés folytán, a mennyiben az alaki szabályok lényegesen sértettek meg, tekintettel a felebbező fél által felhozott sérelmek alaposságára és a fél kérelmére, feloldani, mint ezt a törvény 108. §. is megengedi; vagy pedig a semmiségi panasznak vagy egyedüli azaz a felebbezés használtatása nélküli — beadását, vagy a felebbezésseli egybe, kapcsoltatását engedném meg; de annak elintézését minden esetben a fokozatos bíróságra biznám. Mondottam, hogy az eljárást czélszerütlennek és késleltetőnek tartom, Már azon körülmény magában véve bonyolodottá teszi az eljárást, és azt késlelteti, hogy a semmiségi panasz a felebbezéssel egybe nem kapcsoltatható, hanem, ha a lel mindkettó't akarja használni, külön beadandó és külön törvényszék által elintézendő. Ezen állitásom alapossága kitűnik akkor, ha gyakorlatilag tekintjük az eljárást. A semmiségi panasz körüli eljárás ugyanis a törvény 299. 302. és 304. §§ ban van következőleg szabályozva. A 299. §. szerint, ha a semmiségi panasza per folyama alatt hozott végzés ellen intéztetett, avval csak a panasz tárgyára vonatkozó iratok terjesztendők fel a seinmitöszékhez; a 302. §. szerint pedig, ha ugyanazon fél semmiségi panaszt, és felebbezvényt nyújtott be, az összes iratok a semmitőszékhez közvetlenül terjesztetnek fel; a semmitő szék határoz a semmiségi panasz felett. Ha azt alaptalannak találja, az összes iratokat az illető felebbviteli bírósághoz teszi át érdemleges határozat hozatal végett; ha pedig alaposnak találja, határozatáról az első bíróságot közvetlenül értesiti, és a félnek a felebbezés vissza adatik ; végre a 304. §. szerint bizonyos esetek hen, ha a felső biróság veszi észre a semmiségi esetet, az ügyiratokat a semmitő székhez hivatalból teszi át. Alkalmazzuk ezen szabályokat az előfordulható esetekre; mi végett felhozok egy példát, mely a per folyta alatt hozott végzés és ítélet elleni semmiségi panasz eseteire vonatkozik. Például az alperes kifogást tesz az iránt, hogy az ügy a polgári hatóság alá nem tartozik, vagy hogy a biróság különben sem illetékes; kifogása elvettetik, és ő semmiségi panaszt nyújt bea297. §. 2-ik ponija értelmében; a keresetlevél, az alperesnek kifogása és a jkönyv felterjesztetnek a semmitő székhez, és ez határozatával visszautasítja a semmiségi panaszt, mint alaptalaut. A pernek további folyama alatt az alperes elmulasztja beadni a viszonválaszt, és igazolási kérelmének a biró helyt, nem ád ; az alperes tehát semmiségi panaszt nyújt be, és az illető iratok, melyek az igazolási eljárásra vonatkoznak, felterjesztetnek a semmitő székhez, mely másod ízben ugyanazon perben határoz, és a panaszt alaposnak találja, minek folytán a biró a viszonválasz beadására uj határidőt szab ki, és végre a per befejeztetik. Azonban az alperes a bíróságnak egyik tagja ellen kifogást tett; de ezt a biróság Ítélethozatal alkalmával figyelembe nem vette. Az alperes tehát semmiségi panaszt, és felebbezést nyújt be; amannak következtében az Összes iratok a semmitőszékhez felterjesztetnek, mely harmad izben határoz, és a semmiségi panaszt alaptalannak találván, az iratokat érdemleges határozathozatal végett a másodfokú bírósághoz teszi által, mely szinte alaki hibát követ el, mivel például a perbe nem vont tárgy iránt ítélt, vagy mivel nem volt szabály szerül eg alakítva. Az alperes vagy felperes semmiségi panaszt és felebbezést külön nyújt be; az iratok a semmitő székhez terjesztetnek fel, mely a perben negyed izben határozván, a panaszt alaptalannak találja, és az iratokat a 3-ad fokú birósághóz teszi által ítélet hozatal végett; s a lehetetlenségek közé nem tartozik — mivel maga a törvény is lehetségesnek tartja — hogy a hétszemélyes tábla is alaki sértést követ el, mely ismét semmiségi panaszra ad okot.