Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 24. szám

Pest, l&tií). kedden uiárcz. 23. 24. szám. Tizenegyedik évfolyam. TŐRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debrcczcni ügyvédegylet közlönye. E napokban az évnegyedi előfizetési időszak lejárván, tisztelettől kéretnek az évnegyedes előfizetők, hogy előfizetésük megújítása iránt mielőbb intézkedjenek. — Az előfizetési dij, mely alulírott szerkesztőséghez (Pest, dohány u. «. sz.) küldendő, évnegyedre 2 írt. félévre 4 frt., egész évre 8 frt. A jelen közszerzeményi jog körüli kételyek. Midőn Kitonich János ezelőtt harmadfél századdal „Censuria Contrarietatum, et dubietatumex Tripartito desumtarum" czituű munkáját megirta, aligha gondolta, miszerint egy oly lényeges tárgy iránt, minő a közszerzeményi jog. daczára az ideiglenes szabályoknak és kegyes kir. udv. rendeleteknek, — még ma is kételyek merüljenek fel — és Jftdig épen az irányadó szabályok következtében. Az o. b. értekezlet 13. §-a ugyanis azt mondja „A házasság alatti közszerzeményekre nézve a korábbi magyar törvények határozatai változást nem szenvednek " Lássuk most már az ide vonatkozó korábbi magyar törvényeket; lássuk, mint van ezen jog régibb törvényeink alapján jogrendszerünkben megalapítva, a jogtudósaink *) összehangzó tanításai szerint. A közszerzeményi jog, a házasság alatti szerzeményt illetőleg, a fentartott régibb törvényeink szerint következőleg van szabályozva: 1. Városi polgár vagy jobbágy felesége maga a törvénynél fogva(j\>so jure) közszerző, minden házasság alatti szerzeményre nézve; mit azonban valamelyik fél vér szerinti öröklés utján nyert, kivétetik. E közszerzeményi jog hatálya abban áll, hogy az asszony özvegységre jutván, a közszerzemény fele részét nyeri, s ezt végrendelelileg még férje sem rövidítheti meg ; és ha mindkét házastárs végrendelet nélkül hal el, fele a férj, fele az asszony gyermekeire száll; ha pedig gyermek nincs: az. egész az életben maradt hitves társat illeti. (III. 29. 2. §.) 2. Nemesek és más oly egyéneknél, kik tudomány, szépművészet, — vagy hivatal utján szereznek, a férj föszerzönek tekintetik, és az egész közszerzemény őtet illeti. Kivétetik, ha ingatlanoknál az asszony neve is a szerzeményi levélbe beiktattatott; ha a férj szerződésileg magát másként kötelezte; vagy ha a szerzemény a nő vagyonából származott; de ez esetben is a férj a maga részéről szabadon intézkedhetik. — Ez eseteken kivül a férj az egész szerzeményről szabadon rendelkezik; — de ha végrendeletet nem tett, akkor az özvegy a közszerzemény felét nyeri, a másik felét gyermekei. (Decz. 21. nov. div.) ezek hiányában pedig s»z egész őt illeti. (Decz. 11. div. suc.) Hogy az o. b. értekezlet az itt elmondottakat magáévá tette az a fentebb idézett 13 §-ból kétségtelen. Én azonban megvallva az igazat, ezen 13. §-t, nem tudom összeegyeztetni a 14.§.a) pontjával,mely azt mondja: *) így p. o. Frank, ujabban Suhayda. „Hitvestársi öröklésnek a magyar törvény szerint helye van : a) a szerzeményi javakban, ha leszármazó egyenes örökösök nincsenek" Hiszen a 13. §-ban az mondatott, hogy ha a férj végrendeletet nem lelt, akkor az özvegy a közszerzemény felét nyeri, még akkor is, ha a férj az egész szerzeményró'l szabadon rendelkezhetett. Miután pedig az or. bír. értekezlet csak is a iörvényes örökösödésről szól, s tehát csak is a végrendelet nélküli örökösödésre nézve foglal magában kötelező szabályt — úgylátszik, hogy a 13. § és a 14. §. a) pontja, egymást kölcsönösen kizárják; mert ha a 13. §. áll, akkor a 14. §. a) pontja nem állhat; és viszont. És ha az itt előadottak állanak, akkor áll az is, hogy a törvény határozatlan, mert különféle magyarázatokra ad okot; a törvénynek pedig a legfőbb kelléke, hogy törvényes utoni hozatala mellett világos legyen, és pedig mindenütt, annyival inkább ott, hol, mint épen a közszerzeményi jognál, az enyém és tiedről van szó! Lehet, hogy behatóbb jogi ismeretek birtokában az o. b. értekezlet ezen két szakaszát, azok létesítése körül alapul szolgált minden adatok gyökeres ismerete mellett ellentétben állani nem látnám. De azon esetben, ha az általam föltárt ezen törvényi ellenkezésnek mélyebb szakismerettel biró, — talán épen az o. b. értekezletben részt vett tekintélyek sem mutatnának nyitjára; s a fentebb előadottak nem pusztán egyéni nézeteim maradnának: nekem úgy tetszik, hogy ez sokkal fontosabb kérdés lesz, sem hogy a hivatott illetékes körök figyelmét kikerülhetné, — s a mennyiben az anyagi törvény codificatiójának napi rendre leendő kitűzése még messze kilátásba lenne helyezve — halaszthatlan ideiglenes intézkedést ne tenne szükségessé. Szerény nézetem szerint többször emiitett 14. §. a) pontja, mint a zavar egyedüli kútfeje vagy egészen kihagyandó, — vagy pedig a mennyiben a kérdésnek épen felvilágosítására czélozua, következőleg módosítandó lenne. 14. §. Hitvestársi öröklésnek magyar törvény szerint helye van: Íi Szerzeményi javakban. a) Gyermekek létében a szerzemény felére; b) Gyermekek nem létében pedig az egész szerzeményre. Egyébiránt a kérdés nyílt, — tehát meggyőző fölvilágosítást örömmel veszünk, — szíveskedjenek szakértőiuk a tárgyhoz hozzá szólani. Cs. K.